2016 végén több jogszabály kiadásával újabb szakmai feladatok kerültek át megszűnő vagy átalakuló feladatkörű háttérintézményekből a kormányhivatalokhoz vagy egy adott, kijelölt kormányhivatalhoz. A feladatátadás mélyen érintette a szakképzési és felnőttképzési feladatokat, ugyanis 2017. január 1-jével a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivataltól számos hatáskör átkerült a Pest Megyei Kormányhivatalhoz.

A szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények (és más ágazati törvények is) éppen az ilyen hatáskörváltozások miatt csak általános körülírással nevesítik a feladatot ellátó szervet vagy szervezetet. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény például az „állami szakképzési és felnőttképzési szervhez” rendel számos szakképzési és felnőttképzési feladatot, amely szervként egy kormányrendelet korábban a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt jelölte ki. Ugyanezt a terminológiát használja a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: felnőttképzésről szóló törvény) is.

A szakképzési és felnőttképzési hatósági feladatok átadásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXLVI. törvény (a továbbiakban: 2016. évi CXLVI. törvény) két új szervezetet nevesít, a „szakképzési feladatot ellátó hatóságot” és a „felnőttképzési hatósági feladatokat ellátó szervet”. Az ezen fogalmakat takaró szerv pedig a már említett Pest Megyei Kormányhivatal lett, miközben a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal továbbra is fennmaradt, csak számos feladat- és hatásköre átkerült a kijelölt kormányhivatalhoz.

Magát a „kijelölést” az egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről szóló 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet, valamint a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet tartalmazza.

A felnőttképzést közvetlenül érintő feladatok közül – többek között – például a felnőttképzési szakértői tevékenységgel, a felnőttképzési tevékenység engedélyezésével és a felnőttképzési nyilvántartások vezetésével kapcsolatos teendők és adatkezelési feladatok, a felnőttképzést és az iskolai rendszerű szakképzést is érintő feladatok közül pedig például a szakmai vizsgabizottság kijelölése és a vizsgaszervezési engedéllyel rendelkező szervezetek nyilvántartása került át a Pest Megyei Kormányhivatalhoz.

(Vannak csak szakképzési feladatokat érintő változások is, például az ún. szakmaszerkezeti döntés meghozatalával kapcsolatos eljárás tekintetében.)

A felnőttképzést közvetlenül érintő feladatok átadása

A felnőttképzési feladatátadás csak 2017. január 1-jén valósult meg, a 2016 végén elfogadott és december 14-én kihirdetett 2016. évi CXLVI. törvényt azonban két hónappal korábban megelőzte egy másik törvény, amely a felnőttképzésről szóló törvénytmár több ponton érintette. A központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról szóló 2016. évi CIV. törvény – ahogy a címe is jelzi – a központi intézmények szerteágazó feladatainak átadását rendezte, összesen 130 törvényt módosítva. Ezek közül csak az egyik volt a felnőttképzésről szóló törvény, míg a 2016. évi CXLVI. törvény tematikusan csak a szakképzési és felnőttképzési hatósági feladatok átadásával kapcsolatos egyes kérdéseket érintette.

A két törvény és a feladatátadások sajátos viszonyát jelzi, hogy a 2016. évi CXLVI. törvény a korábbi, azaz a 2016. évi CIV. törvény több rendelkezésével kapcsolatban is kimondta, hogy azok az eredeti elképzelésekhez képest mégsem lépnek hatályba.

A felnőttképzésről szóló törvény hatálya

A 2016. évi CIV. törvény először is kiterjesztette a felnőttképzésről szóló törvény hatályát a felnőttképzési hatósági feladatokat ellátó szervre is, amely a korábban említettek értelmében a Pest Megyei Kormányhivatal. A törvény e szervet a továbbiakban mint a „hatóság” említi. A törvény hatálya továbbra is kiterjed – megmaradt felnőttképzési feladatai tekintetében – az állami szakképzési és felnőttképzési szervre, azaz a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalra, valamint – többek között – a felnőttképzésben részt vevő és a felnőttképzést kiegészítő tevékenységet igénybe vevő felnőttre, a felnőttképzési tevékenységet folytató intézményekre, a felnőttképzési szakértőkre és felnőttképzési programszakértőkre, a gazdasági kamarákra, a gyakorlati képzést szervezőkre, stb.

Némileg változott, hogy mire, pontosabban mely képzési típusokra nem terjed ki a törvény hatálya. Ez azzal van összefüggésben, hogy a Türr István Intézet 2016. szeptember 1-jén megszűnt (a központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1312/2016. (VI. 13.) Korm. határozat alapján.) A Türr István Intézet feladatait az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósága látja el.

A Türr István Intézet a felnőttképzésről szóló törvényben mint „állami felnőttképzési intézmény” szerepelt, amely nem összekeverendő az állami szakképzési és felnőttképzési szervvel. A törvény hatálya az intézet létezésekor nem terjedt ki az állami felnőttképzési intézmény jogszabályban meghatározott kötelező állami feladatai ellátásának keretében szervezett képzéseire. Ezen képzések a jövőben nem az intézethez kötötten kerülnek nevesítésre, mint amelyek nem tartoznak a felnőttképzésről szóló törvény hatálya alá, hanem tételesen felsorolva. Ezek a hátrányos helyzetűek képzettségének, kompetenciáinak fejlesztése érdekében szervezett képzésekért, a hátrányos helyzetűek humán szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása érdekében szervezett képzésekért, a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint a szociális szövetkezetben történő foglalkoztatásra felkészítő képzésekért felelős szerv által szervezett képzések, továbbá a társadalmi felzárkózást szolgáló és a közfoglalkoztatottak alapkompetencia-fejlesztő, a szakképzettséggel nem rendelkezők kompetenciafejlesztő képzései, valamint a helyi, járási esélyegyenlőségi szakemberek és esélyegyenlőségi mentorok egyéb képzései. (A törvény az ilyen képzések szervezésére jogosult szerv kijelölésére kormányrendelet, a képzések részletes szabályainak megalkotására pedig miniszteri rendelet kiadására szóló felhatalmazást fogalmazott meg.)

A felnőttképzésről szóló törvény hatálya továbbra sem terjed ki – többek között – a hivatásos állományúak képzésére, a nem támogatott képzésekre, az egyházak bizonyos képzéseire, a közszolgálati tisztviselők képzésére, a pedagógus-továbbképzésre, a hatósági képzésekre, az igazságügyi alkalmazottak jogi képzéseire, stb.

A Pest Megyei Kormányhivatal felnőttképzési hatósági feladatai

A központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a felnőttképzési hatósági feladatok átvétele okán módosította a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendeletet [a továbbiakban: 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet].

A 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet 2. §-ának módosított (1) bekezdése értelmében a Kormány felnőttképzési hatósági feladatokat ellátó szervként a Pest Megyei Kormányhivatalt jelölte ki. A kormányhivatal felnőttképzési feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló törvényben meghatározott bizonyos, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter gyakorolja.

Az új rendelkezések értelmében a Pest Megyei Kormányhivatal három új felnőttképzési hatósági feladatot lát el:

1. a felnőttképzési szakértői tevékenységet végzők bejelentésével, a szakértők ellenőrzésével, továbbá a felnőttképzési szakértői nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatokat,
2. a felnőttképzést folytató intézmények tevékenységének engedélyezésével és ellenőrzésével, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésével kapcsolatos feladatokat, valamint
3. a felnőttképzési nyilvántartások vezetésével kapcsolatos adatkezelési feladatokat.

A felnőttképzési szakértői tevékenységet végzők bejelentésével, a szakértők ellenőrzésével, továbbá a felnőttképzési szakértői nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatok

A felnőttképzésről szóló törvény értelmében amennyiben jogszabály a felnőttképzési szakterületen felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, akkor szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű és nem áll a miniszteri rendeletben meghatározott felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a miniszteri rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

Aki felnőttképzési szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a felnőttképzési hatósági feladatokat ellátó szervként működő Pest Megyei Kormányhivatalnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. Ezt a feladatot korábban a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal látta el.

Aki pedig ún. felnőttképzési programszakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a gazdasági kamarának, azaz a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.

A Pest Megyei Kormányhivatal (és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara) a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi, hogy a felnőttképzési szakértő, illetve felnőttképzési programszakértő rendelkezik-e a felnőttképzésről szóló törvényben, valamint a törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott, a tevékenység végzéséhez előírt feltételekkel, illetőleg a tevékenysége megfelel-e a jogszabályokban foglalt előírásoknak.

A felnőttképzést folytató intézmények tevékenységének engedélyezésével és ellenőrzésével, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésével kapcsolatos feladatok

A felnőttképzésről szóló törvény előírásai értelmében felnőttképzési tevékenység folytatására potenciálisan jogosult jogalanyok felnőttképzési tevékenységet csak akkor folytathatnak, ha azok megfelelnek a törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek. Felnőttképzési tevékenység határozatlan időre szóló engedély birtokában végezhető. (2013 előtt négy évre jogosító felnőttképzési akkreditáció alapján volt folytatható felnőttképzési tevékenység.)

Az engedély kiadására, módosítására, kiegészítésére irányuló kérelmet vagy az engedély kiegészítésére irányuló bejelentést a „hatóságnál”, azaz a Pest Megyei Kormányhivatalnál kell benyújtani kizárólag elektronikus úton, igazgatási szolgáltatási díj egyidejű megfizetése mellett. Az engedélyezési eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Nem kaphat engedélyt az a szervezet, amelynek képviselője vagy vezető tisztségviselője korábban olyan más felnőttképzési intézménynél töltött be ugyanilyen funkciót, amelynek engedélyét teljesen visszavonták.

A Pest Megyei Kormányhivatal (hatóság) szakértői bizottság igénybevételével folytatja le az engedélyezési eljárást, amelynek alapján az engedélyt kiadja, módosítja vagy kiegészíti. A hatóság az engedély kiadásával vagy az abban szereplő képzések folytatását engedélyezi a törvényben felsorolt négy képzési kör megjelölésével, vagy az engedély módosításával az intézmény engedélyét új képzési körrel, vagy kiegészítésével a képzési körön belül új képzéssel bővíti.

A Pest Megyei Kormányhivatal a szakértői bizottság tagjait az általa vezetett felnőttképzési szakértői és a kamara által vezetett felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban szereplő szakértők közül rendeli ki. (Köznevelési intézmény OKJ-s és szakmai képzése esetén az engedélyezési eljárás szakértői bizottság bevonása nélkül kerül lefolytatásra.

A felnőttképzési nyilvántartások vezetésével kapcsolatos adatkezelési feladatok

A Pest Megyei Kormányhivatal vezeti 2017. január 1-jétől a felnőttképzési nyilvántartásokat, így az engedéllyel rendelkező képző intézmények és a felnőttképzési szakértői tevékenység végzésére jogosult személyek adatait tartalmazó nyilvántartásokat. A nyilvántartások a kormányrendeletben megjelölt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülnek. Az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartása nyilvános, a nyilvántartást a hatóság honlapján közzéteszi.

Az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartása – többek között – a felnőttképzést folytató intézmény adatait, az engedéllyel rendelkező képző intézmény nyilvántartásba-vételi számából képzett, a képzésekhez tartozó nyilvántartásba vételi számot és az engedély képzések szerinti megszerzésének időpontját, a felnőttképzési tevékenység besorolását, a képzés pontos megnevezését, a felnőttképzést kiegészítő tevékenység megnevezését és az intézmény nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát tartalmazza. A hatóság azokról az intézményekről is nyilvántartást vezet, amelyeknek engedélye részben vagy egészben visszavonásra került.

A Pest Megyei Kormányhivatal a felnőttképzési szakértői tevékenység végzésére jogosult személyekről is nyilvántartást vezet, amely a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait tartalmazza.

A felnőttképzési programszakértői tevékenység végzésére jogosult személyekről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezet elektronikus nyilvántartást, amely ugyancsak a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, elérhetőségeit tartalmazza, továbbá a szakterülete megjelölését, engedélye megadásának időpontját, a nyilvántartásba vételi számát és időpontját, és a nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát.

A nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.

A felügyeleti szerv

A felnőttképzésről szóló törvény új szakasza értelmében Pest Megyei Kormányhivatalnak, mint hatóságnak a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásban, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során meghozott döntése ellen a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterhez, azaz a nemzetgazdasági miniszterhez lehet fellebbezést benyújtani.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalnál maradó felnőttképzési feladatok

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalról 319/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet értelmében a Hivatal látja el továbbra is a szakképzési és felnőttképzési tevékenység szakmai és módszertani fejlesztésével kapcsolatos, valamint az elemzési és értékelési feladatokat.

Emellett általános feladatként fejleszti az Európai Unió tagállamainak szakképzési és felnőttképzési intézményeivel történő együttműködést, részt vesz hazai és nemzetközi szakképzési és felnőttképzési kutatásokban, közreműködik nemzetközi fejlesztési projektek lebonyolításában.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal koordinálja és látja el a szakképzés mellett a felnőttképzéssel és ezekkel összefüggő fejlesztési feladatokkal kapcsolatos ügyfélszolgálati és tájékoztatási feladatokat, valamint szaktanácsadási feladatokat. Működteti a Nemzeti Referencia Központot, melynek keretében közzé teszi az Európai Minőségbiztosítási Keretrendszert (EQAVET), kidolgozza és gondozza az Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditrendszert (ECVET), kidolgozza és gondozza az Europass bizonyítvány-kiegészítőket, ellátja az ehhez kapcsolódó ügyfélszolgálatot.

Fontos felnőttképzési feladatként ellátja a felnőttképzési szakértők és a felnőttképzési programszakértők továbbképzésével kapcsolatos feladatokat, valamint továbbra is a Hivatal működteti a Felnőttképzési Szakértői Bizottságot is. Új felnőttképzési feladat 2017. január 1-jétől, hogy a Hivatal szervezi a szakképzésről szóló törvény szerinti modulzáró vizsgát a felnőttképzésről szóló törvényben foglalt esetekben.

A felnőttképzést közvetlenül vagy a szakképzéssel együtt érintő feladata a Hivatalnak, hogy fejleszti és működteti a felnőttképzés és a nyílt munkaerő-piac tevékenységét támogató programrendszereket, kiadja a programkezeléssel kapcsolatos felhasználói segédanyagokat, továbbá ennek körében telepíti, teszteli és módosítja azokat, emellett szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő regionális és országos kutatásokat végez, működteti a szakképzési, felnőttképzési és munkaügyi könyvtárat, illetőleg végzi a szakképzés és felnőttképzés szakfolyóiratainak és egyéb kiadványainak a kiadását.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a fentiek mellett – a szakképzési és felnőttképzési feladatainak ellátása érdekében – együttműködik a munkaadók és a munkavállalók érdek-képviseleti szerveivel, a gazdasági és szakmai kamarákkal, nemzetközi szervezetekkel, oktatási és felnőttképzési tevékenységet folytató intézményekkel, az oktatási intézményt fenntartókkal, kutató, fejlesztő szolgáltató intézetekkel, a hatósági és szolgáltató tevékenységében érintett hatóságokkal.