Vissza |
Munkaidő-nyilvántartás a legegyszerűbben
A köznevelési törvény elrendeli a pedagógusok számára a heti 32 órás kötött munkaidőt, amelyet a munkahelyen, az igazgató által elrendelt feladatok ellátásával kell tölteni. A 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet pedig további szabályokat állapít meg a munkaidő nyilvántartására. A pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött heti 22−26 órás, eseti helyettesítés esetében azonban akár heti 32 órás munkaideje nyilvánvalóan része a kötött munkaidőnek, aminek a megfelelő feladatokkal való eltöltését a haladási n
A jelenleg hatályos jogszabályok között azonban nincs olyan rendelkezés, amely elrendelné, hogy az intézmény vezetőjének pedagógusonként és naponként kell meghatároznia a kötött munkaidő mértékét vagy időintervallumát. Teljes mértékben törvényes tehát az az eljárás, hogy az igazgató a pedagógusok számára elrendeli a heti 32 órás kötött munkaidőt − amelynek összetevőit a kormányrendelt pontosan szabályozza −, és a pedagógusok belátására bízza, hogy a 32 órás kötött munkaidőnek a neveléssel-oktatással lekötött időtartamán túli részét (ami jellemzően heti 6−10 óra) mikor dolgozza le.
A fenti egyszerű és hatékony eljárás számos előnnyel bír, amelyek az alábbiakban összegezhetők:
− A munkáltatónak nem kell fölöslegesen meghatároznia az adott pedagógus számára a napi kötött munkaidő időtartamát, hiszen azt a pedagógus jobban meg tudja ítélni.
− Az ilyen módon el nem rendelt kötött munkaidőt nem kell ellenőrizni és adminisztrálni sem.
− Az egyetlen tény, amit dokumentálni kell, a heti 32 órás kötött munkaidő teljesítése, amely a pedagógus által bejegyzett jelenléti ívvel vagy chipkártyás beléptető rendszerrel rögzíthető.
− A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt a haladási napló bejegyzései rögzítik.
− Ezáltal szükségtelen megtiltani a tanároknak, hogy lyukasóráikban elhagyják az iskola épületét, hiszen akkor dolgoznak, amikor jónak látják.
− A havi vagy akár kétheti rendszerességgel tartott értekezletek, szülői értekezletek, kulturális rendezvények időpontját sem kell külön elrendelni, felborítva ezzel a szokásos heti kötött munkarendet, hanem minden kolléga úgy alakítja kötött munkaidejét, hogy annak felhasználásával részt tudjon venni azokon az eseményeken.
−Így könnyen biztosítható a Munka törvénykönyve által 3−6 órás munkavégzés után kötelezően kiadandó munkaközi szünet, hiszen azt a pedagógusok akkor veszik igénybe, amikor akarják (lyukas órájukban, ebédidőben vagy éppen szünetekben).
Fennáll a veszélye, hogy a tankerületi kollégák és az igazgatók beleesnek abba a hibába, hogy napra és percre pontosan nyilván kívánják tartani a munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részének (ez jellemzően heti 6−10 óra) azon hányadát, amelyet a pedagógusok az alábbi tevékenységekkel töltenek:
− adminisztrációval,
− osztályfőnöki,
− munkaközösség-vezetői feladatokkal vagy
− konzultációval.
Holott ezt a jogszabályok nem rendelik el, és valójában erre nincs is szükség.
A felhívásomra megküldött táblázatok között találkoztam olyan rendkívül bonyolult példával is, amelyik napi bontásban egy egész hónapra előre megjelölte a tanítással és helyettesítéssel töltött órák számát, továbbá 15−20 − a felsoroltakhoz hasonló − feladatra fordított időt.
A cikk teljes egészében elolvasható az Iskolaszolga című folyóiratban.