Az egyházi és magániskolákban foglalkoztatott pedagógus-munkakörben dolgozók automatikusan nem tagjai a Pedagógus Karnak.

Az egyházi és magániskolákban foglalkoztatott pedagógus-munkakörben dolgozók automatikusan nem tagjai a Pedagógus Karnak.

Az Etikai Kódex

A Pedagógus Kar Etikai Kódexe

• általános etikai alapelvekből,
• részletes etikai és
• eljárási szabályokból áll.

A köznevelésről szóló törvény 83. § (2a) bekezdése alapján az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben a Pedagógus Kar által elfogadott Etikai Kódex alkalmazása kötelező.

A magániskola fenntartója a Kar által elfogadott Etikai Kódex általános etikai alapelveinek figyelembevételével köteles megalkotni az általa fenntartott köznevelési intézményekben foglalkoztatott pedagógusokra vonatkozó intézményi etikai kódexet.

Az egyházi köznevelési intézmény ajánlásként köteles figyelembe venni az Etikai Kódex alapelveit.

Az etikai eljárás

A köznevelésről szóló törvény 63/J. §-a alapján aki

• az Etikai Kódex, valamint
• az Alapszabály rendelkezéseit

megszegi, etikai vétséget követ el.

Etikai vétség gyanúja esetén a Kar tagja ellen a Kar eljárást folytat le. Nem kell az eljárást megindítani, ha a Területi Etikai Bizottság megállapítja, hogy a bejelentés megalapozatlan.

Első fokon a Területi Etikai Bizottság jár el, amely az Alapszabályban meghatározott számú tagból, de legalább három főből álló testületként működik, és döntéseit a jelen lévő tagok többségének egyetértésével hozza.

Az etikai eljárást az etikai vétség gyanújáról való tudomásszerzés esetén hivatalból kell megindítani. Az etikai eljárás megindításáról az eljárás megindításával egyidejűleg írásban értesíteni kell az eljárás alá vont tagot, valamint - ha az eljárás panaszbejelentés alapján indult - a panaszost is.

Fontos: az etikai eljárás csak az eljárás alá vont pedagógus kérésére vagy egyetértésével lehet nyilvános!

Nem indítható meg az etikai eljárás, ha a cselekménynek

• a Területi Etikai Bizottság tudomására jutásától számított hat hónap vagy
• a cselekmény elkövetése óta egy év

Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, az eljárás jogerős befejezésétől számított három hónapon belül az etikai eljárás akkor is megindítható, ha a fentebb hivatkozott határidő eltelt. A három hónapos határidőt a Területi Etikai Bizottságnak a jogerős határozatról való tudomásszerzésétől kell számítani.

Az etikai eljárást a hat hónap/egy év bekövetkezésén túl is meg kell indítani, ha annak lefolytatását a tag maga ellen kéri.

Amennyiben az etikai vétség gyanúját megalapozó bejelentés kivizsgálásához olyan adatokra, információkra van szükség, amelyek kizárólag a munkáltató számára hozzáférhetőek, a Területi Etikai Bizottság kérésére a munkáltató köteles ezeket rendelkezésre bocsátani.

Amennyiben olyan tag ellen indul etikai eljárás, aki a Karban tisztséget tölt be, az etikai eljárás megindításával egyidejűleg e tisztségének gyakorlása alól fel kell függeszteni az érdemi döntés meghozataláig.

Az etikai eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény III., IV. és VII. Fejezeteinek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az eljárás során legalább egy tárgyalás tartása és az eljárás alá vont tag meghallgatása kötelező.

Az etikai vétséget elkövető taggal szemben az etikai eljárást lefolytató testület a következő intézkedéseket hozhatja:

• figyelmeztetés,
• a Kar által biztosított kedvezmény, juttatás, jogosultság korlátozása, megvonása,
• a Karban betöltött tisztségtől való megfosztás.

Utóbbi két intézkedés időbeli hatálya legfeljebb öt év lehet.

Fontos: az etikai eljárás nem vezethet sem a Karból való kizáráshoz, sem a foglalkoztatási jogviszony megszüntetéséhez!