A veszélyhelyzeti szabályok tovább élése a köznevelésben. Szerzőnk a legfrissebb jogszabályi hivatkozásokkal és gyakorlati kérdések megválaszolásával elemzi az aktuális változásokat.

Jogi háttér

A Kormány 2022. november 1-jével újabb veszélyhelyzetet hirdetett ki (a korábbi veszélyhelyzet megszüntetésével egyidejűleg) az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve a humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében Magyarország egész területére. Erről a Magyar Közlöny 2022. évi 175. számában október 28-án megjelent 424/2022. (X. 28.) kormányrendelet rendelkezik.

A fentiek Alaptörvényben foglalt háttere, hogy a Kormány, szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény – különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség – esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdethet ki. A veszélyhelyzet az úgynevezett különleges jogrend egyik formája. Különleges jogrend még a hadiállapot és a szükségállapot. Ez 2022. november 1-jétől van így, korábban ugyanis hatféle különleges jogrendi időszak volt:
– rendkívüli állapot – nemzetközi konfliktus esetén,
– szükségállapot – országon belüli lázongás vagy polgárháború esetén,
– megelőző védelmi helyzet – rendkívüli állapot kihirdetése előtti háborús veszély esetén,
– terrorveszélyhelyzet – váratlan külső támadás, valamint veszélyhelyzet (természeti vagy ipari katasztrófa esetén).

Ez a szabályozás egyszerűsödött, és a hat különleges jogrendi időszakot három váltotta fel. A veszélyhelyzet alapvetően harminc napra hirdethető ki, de az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbítható, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll.

Az Alaptörvény kimondja azt is, hogy a Kormány a különleges jogrendben – így a veszélyhelyzetben is – rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

Az újabb veszélyhelyzet kihirdetésére azért volt szükség, mert a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény, amelyben az Országgyűlés felhatalmazta a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetben a rendkívüli jogrendben alkotott kormányrendeletek hatályát a törvény hatályvesztéséig meghosszabbítsa, 2022. november 1-jén hatályát veszítette. (Benyújtották továbbá az Országgyűléshez a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló T/1791. számú törvényjavaslatot, amelyben az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetet a törvény hatályvesztéséig – november 1-jétől számított további 210 napra – meghosszabbítsa. A veszélyhelyzet ennél korábban is megszüntethető.)

Az újabb veszélyhelyzettel meghosszabbították számos, a korábbi veszélyhelyzetek ideje alatt alkotott, rendkívüli jogszabály hatályát.

Lássuk a konkrét, veszélyhelyzeti rendkívüli jogszabályi rendelkezéseket, amelyek hatályát meghosszabbították, tehát továbbra is érvényes és alkalmazandó a köznevelési ágazatot érintően!

Az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyekkel kapcsolatos veszélyhelyzeti szabályokról, továbbá a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény szabályainak eltérő alkalmazásáról szóló 86/2022. (III. 7.) kormányrendelet

Ez az a rendelet, amely alapján menedékesnek minősülnek (az erre irányuló kérelem alapján):
o az Ukrajnában 2022. február 24-ét megelőzően tartózkodó ukrán állampolgárok,
o azok a hontalan személyek vagy nem ukrán harmadik országbeli állampolgárok, akik 2022. február 24-ét megelőzően nemzetközi védelemben vagy azzal egyenértékű nemzeti védelemben részesültek Ukrajnában, illetve
o az a) és b) pont szerinti személyeknek – a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlása tényének a 2001. július 20-ai 2001/55/EK tanácsi irányelv 5. cikke értelmében történő megállapításáról és átmeneti védelem bevezetéséről szóló, 2022. március 4-i (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozat (a továbbiakban: tanácsi határozat) 2. cikk (4) bekezdése szerinti – családtagjai (1. §).

Ugyancsak ez a rendelet rögzíti, hogy az Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező és 2022. február 24-én vagy azt követően Ukrajnából érkező magyar állampolgár tekintetében a menedékes részére nyújtott, valamennyi ellátást és kedvezményt biztosítani kell, ha a magyar állampolgárság tényénél fogva kedvezőbb elbánásban nem részesül [8. § (1) bekezdés].

A fenti jogszabály a jogalapja tehát annak, hogy a feltételeknek megfelelő (egyszerűsítve: ukrajnai) menekültek köznevelési ellátásra jogosultak, illetve tankötelesek Magyarországon. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 92. §-a kimondja ugyanis, hogy a nem magyar állampolgár kiskorú akkor válik óvodai ellátásra jogosulttá, továbbá akkor tanköteles Magyarországon, ha – többek között – menekült, oltalmazott, menedékes, valamint a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 25/B. § (1) bekezdés b) pontja alapján befogadott jogállású. (A vonatkozó jogi szabályozás szerint a menekült az, aki – leegyszerűsítve – a hazájában üldöztetésnek vannak kitéve faji, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vallási, illetve politikai meggyőződése miatt, menedékes pedig az – szintén leegyszerűsítve –, aki a hazájában dúló fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás miatt menekülni kényszerül. Tehát az Ukrajnából érkezők menedékes jogállást kérelmezhetnek.) A Magyarországon tartózkodó, nem magyar állampolgár, ha megfelel a fenti feltételeknek, az óvodai nevelést, a kollégiumi ellátást, a pedagógiai szakszolgálatokat, továbbá – ha a magyar jog szerinti tanköteles kort eléri – az iskolai nevelést-oktatást a tankötelezettség fennállása, továbbá a tizennyolcadik életéve betöltése előtt megkezdett tanulmányok befejezéséig a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe. Ezek a jogok, illetve kötelességek az elismerés iránti kérelem benyújtásától kezdődően illetik meg, illetve terhelik az érintetteket. Ezzel kapcsolatban korábbi cikkemben már kifejtettem, hogy a körzetes óvodának, iskolának kötelessége felvenni a menedékes, vagy az erre irányuló elismerés iránti kérelmet benyújtott gyermekeket, tanulókat, ha a tartózkodási helyük az óvoda, az általános iskola körzetében van. A középfokú iskolai felvétellel kapcsolatban a tankerületi központok, illetve a szakképzési centrumok tudnak segítséget nyújtani az érintetteknek, illetve természetesen bármely egyházi vagy magánintézmény is felveheti őket, és ha a jogosultságuk igazolt, akkor központi költségvetési támogatás is igénybevehető utánuk (átlagbéralapú támogatás, működési támogatás).

A veszélyhelyzet ideje alatt szomszédos országban fennálló humanitárius katasztrófára tekintettel, az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyek foglalkoztatásával és juttatásaival kapcsolatos egyes szabályokról, valamint a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) kormányrendelet módosításáról szóló 106/2022. (III. 12.) kormányrendelet

A rendelet annyiban érinti a köznevelést, hogy külön kimondja:
„3. § Ha a menedékes kiskorú ellátásáról gondoskodik, a kiskorú elhelyezése céljából a magyar állampolgárral azonos feltételekkel jogosult igénybe venni a bölcsődei ellátást, az óvodai gondozást, nevelést, ellátást és a Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásait.”
Ugyancsak ez a rendelet szabályozza a menedékesek ingyenes gyermekétkeztetésre való jogosultságát. Eszerint, hogyha
o a menedékes,
o a menedékesként elismerését kérő vagy
o az Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező és 2022. február 24-én vagy azt követően Ukrajnából érkező magyar állampolgár (a továbbiakban együtt: igénylő)
gyermek, tanuló ellátásáról gondoskodik, kérelme alapján a gyermek, tanuló ingyenesen, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 21/B. és 21/C. §-ában foglalt jogosultsági feltételek vizsgálata nélkül jogosult a Gyvt. szerinti intézményi és szünidei gyermekétkeztetés igénybevételére a kérelem benyújtásától számított hat hónapig. Ezt az időtartamot követően az igénylő által ellátott gyermek, tanuló a Gyvt. szabályai szerint jogosult az intézményi és a szünidei gyermekétkeztetés igénybevételére (3/A. §).

Szintén fontos tudnivaló, hogy a 6. életévét betöltött menedékes esetében a rendszeres létfenntartási támogatás folyósításának feltétele, hogy a 6. életévét betöltött menedékes – bizonyos kivétellel – a folyósítást megelőző hónapban megjelenjen a szálláshelye, illetve a számára tartózkodás céljából kijelölt lakóhelye szerint illetékes járási hivatal előtt. A 6. életévét betöltött, de a 18. életévét be nem töltött menedékes helyett a törvényes képviselője is eleget tehet a megjelenési kötelezettségnek (4–5. §).

Az öregségi nyugdíj és egyes más ellátások folyósításának, valamint a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek továbbfoglalkoztatásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 268/2022. (VII. 29.) kormányrendelet és az öregségi nyugdíj és egyes más ellátások folyósításának, valamint a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek továbbfoglalkoztatásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 268/2022. (VII. 29.) kormányrendelet alkalmazása alóli kivételekről szóló 269/2022. (VII. 29.) kormányrendelet

Továbbra is életben marad a nyugdíjasok közszférában való foglalkoztatását megkönnyítő szabályozás, tehát továbbra is lehet a Kormány engedélye nélkül is alkalmazni állami köznevelési intézményekben pedagógusokat, illetve továbbra is folyósítani kell a nyugdíjat (erre irányuló kérelem esetén) a nyugdíjasként továbbdolgozó közalkalmazottaknak. Ennek részleteiről korábbi cikkemben adtam tájékoztatást.

Most néhány gyakran ismétlődő kérdésre térek ki!

Ilyen lehet például az, hogy a nyugdíjjogosultságot szerzett közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát meg kell-e szüntetni (nyugdíjasnak minősülés címén), és utána lehet egy új jogviszony keretében újból foglalkoztatni, ha a munkáltató egyetértésével a közalkalmazott tovább kíván dolgozni az új szabályok ismeretében.

Ez a megoldás véleményem szerint a rendeltetésserű joggyakorlás elvét sérti, mivel közös megegyezés van a felek között a jogviszony fenntartására. A jogviszony megszüntetésére (felmentés, közös megegyezés, lemondás) akkor van lehetőség, ha a nyugdíjjogosultságot szerzett közalkalmazott nem kíván tovább dolgozni, vagy a munkáltatója nem támogatja a továbbfoglalkoztatását.

Ugyancsak felmerülhet, hogy hogyan kell besorolni az újonnan közalkalmazotti jogviszonyt létesítő nyugdíjas pedagógusokat.

Erre az a válasz, hogy az általános szabályok szerint, tehát a pályájuk során megszerzett legutóbbi fokozatuk és a közalkalmazotti jogviszonynak tekinthető időszakok a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 64. § (4) és (5) bekezdése, a Kjt. 87/A. § figyelembevételével. A Mesterpedagógus fokozattal nyugdíjba vonult és újonnan jogviszonyt létesítő pedagógusokat is a Mesterpedagógus fokozatba kell sorolni a pályázatuk megújítási kötelezettségének időpontjáig, illetve a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátására tekintettel Mesterpedagógus fokozatot szerzetteket attól függetlenül, ha esetleg nem kapnak szakértői, szaktanácsadói feladatokat. Ha a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet (a továbbiakban: Épr.) 17/A. § (8) bekezdése szerinti mesterprogramot/kutatóprogramot megvalósító Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógus a pályázatát az Épr. 8. § (5) bekezdése alapján nem újítja meg, őt vissza kell sorolni a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatba történt besorolását megelőzően elért, legmagasabb fokozatba, és a fizetési kategória megállapításához figyelembe vehető jogviszonyának megfelelő kategóriába kell besorolni [Épr. 8. § (6) bekezdése].

Felmerülhet kérdésként az is, hogy a nyugdíj melletti, újonnan létesített közalkalmazotti jogviszony időtartama beszámít-e a jubileumi jutalomra jogosító időbe.

Erre az válaszolható, hogy igen, a nyugdíj mellett foglalkoztatott közalkalmazott további jogosító időt szerez a jubileumi jutalomra való jogosultsághoz közalkalmazotti jogviszonyával összefüggésben. (Természetesen, aki a jogviszony megszűnésére tekintettel előrehozottan megkapta már a 40 éves jubileumi jutalmat, az még egyszer ugyanerre a jutalomra nem szerezhet jogosultságot.)

Ha óraadóként foglalkoztatják a nyugdíjas pedagógust, kérdés lehet a maximális óraszám is, mivel az elmúlt időben volt olyan szabály, amely alapján 20 órája is lehetett az óraadónak. E tekintetben a főszabályok hatálya állt vissza. Az Nkt. 4. § 21. pontja alapján ugyanis az óraadó megbízási szerződés keretében legfeljebb heti tizennégy óra vagy foglalkozás megtartására alkalmazott pedagógus, oktató. Az emberi erőforrások miniszterének a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó egyes speciális köznevelést érintő intézkedéseiről szóló 32/2021. (XII.20.) EMMI határozata, amely az óraadó pedagógusok maximális óraszámát 14-ről 20 órára emelte, kizárólag a 2021/2022. tanévre vonatkozott, így rendelkezéseit a jelenleg folyó tanévre vonatkozóan nem lehet figyelembe venni.

Ismét felhívom a figyelmet arra, hogy a nyugdíjasként továbbdolgozó pedagógusnak (és minden más közalkalmazottnak) külön kérelmeznie kell a nyugdíj folyósítását. Az ehhez szükséges munkáltatói nyilatkozathoz és magához a kérelemhez a Magyar Államkincstár nyomtatványt is közzétett, amely közvetlenül elérhető itt.

Az ellátás újbóli folyósítása iránti kérelem – a foglalkoztatói nyilatkozat csatolásával – benyújtható:
– ügyfélkapun,
– postai úton a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére címezve (postacím: 1820 Budapest),
– személyesen a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ügyfélszolgálatán.

A köznevelési és szakképző intézményben ideiglenes védelemre jogosult tanulók fejlesztésének, nevelésének-oktatásának megvalósítása érdekében szükséges finanszírozásról szóló 299/2022. (VIII. 9.) kormányrendelet

Szintén tovább él a menedékes gyermekek felzárkóztatása után igényelhető havi 130 000 forintos támogatás, amelynek feltétele heti öt óra (normál órarend szerinti nevelésen-oktatáson felül biztosított) egyéni felkészítés.

Az egyes intézmények veszélyhelyzeti működéséről szóló 353/2022. (IX. 19.) kormányrendelet továbbra is érvényben marad, amely előírja, hogy fenntartótól függetlenül legalább 18 Celsius-fokot kell biztosítani a köznevelési intézményekben, kivéve az olyan köznevelési intézményeket, amelyek épületében 14. életévüket be nem töltött gyermekek gondozása, nevelése, illetve oktatása zajlik, mivel itt a fűtés útján biztosított léghőmérsékletnek legalább a 20 Celsius-fokot el kell érnie. A köznevelési intézmény fenntartója ettől pozitív irányban történő eltérést határozhat meg.

(Ebben a rendeletben szerepel egyébként, hogy az állami fenntartású intézmények épületeiben, helyiségeiben, tereiben a fűtés útján biztosított léghőmérséklet a 18 Celsius-fokot nem haladhatja meg. Ez alól ugyanakkor kivételt képeznek az olyan sportlétesítmények, amelyek esetében az adott sportágra vonatkozó, a rendelet hatálybalépését megelőzően hatályba lépett országos vagy nemzetközi szakszövetségi előírások alapján az edzés és verseny körülményeire való tekintettel 18 Celsius-foknál magasabb léghőmérséklet biztosítása szükséges.)

Végül, de nem utolsó sorban a veszélyhelyzeti rendeletek közül a 2022/2023. tanév rendjére alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról szóló 368/2022. (IX. 29.) kormányrendelet is tovább él, amely elrendelte az őszi szünet megtartásának tilalmát, egyben meghosszabbította a téli szünetet oly módon, hogy előírta: a 2022/2023. tanévben a téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2022. december 21. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2023. január 9. (hétfő). Mindezzel összefüggésben egyetlen nappal hosszabb lesz a 2022/2023. tanítási év, mivel annak utolsó tanítási napja 2023. június 16. (péntek).

A cikk teljes terjedelmében elolvasható az Iskolaszolga című lap decemberi számában.