A miniszterelnök-helyettes 2017. április 26-án nyújtotta be az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/15376. számú törvénymódosító csomagot, amelynek a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt (a továbbiakban: Nkt.) érintő javaslatait ismertetjük az alábbiakban. A törvényjavaslatról várhatóan 2017. május utolsó hetében dönt az Országgyűlés.

Tanulók tanulmányi és külföldi kirándulása

A veronai tragikus buszbaleset utáni szakértői vélemények és kormányzati bejelentések után várható volt egy ilyen tárgyú jogszabály-módosítás. A tervezet szerint az Nkt. értelmező rendelkezései kiegészülnének a külföldi iskolai kirándulás meghatározásával. Eszerint külföldi kirándulás

– az azonos nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló legalább hét tanuló részvételével,

– a nevelési-oktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban pedagógus vagy nevelő- oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy felügyeletével megszervezett,

– a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá nem tartozó állam területére – azaz nem a Horvát Köztársaságba, Romániába, a Szerb Köztársaságba, a Szlovák Köztársaságba, a Szlovén Köztársaságba vagy Ukrajnába – szervezett,

– térítésköteles kirándulás.

A törvény 59. §-a kiegészülne egy olyan rendelkezéssel, amely szerint a tanulmányi kirándulások – beleértve a szomszédos államokba szervezett kirándulásokat is – és a külföldi iskolai kirándulások esetén a köznevelési intézmény a tanulónak okozott kárért a kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel, valamint egy beiktatandó, 59/A. § kötelezné az iskolát, illetőleg a tanulmányi és a külföldi kirándulás szervezőjét, hogy felelősségbiztosítást kössön, amelynek kedvezményezettje a tanuló.

A pedagógusok képesítési előírásaira vonatkozó javaslatok

A már tapasztalható és a közeljövőben egyes szakokat, illetőleg munkaköröket érintő, várható pedagógushiány kezelésére a munkakör betöltésére előírt képesítés tekintetében számos könnyítés kerülne a törvénybe. Így lehetőség volna arra, hogy gyógypedagógiai intézményben az enyhe értelmi fogyatékos és a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók

– rajz,

– testnevelés,

– technika,

– ének-zene,

– etika és

– az egyes kerettantervek által tartalmilag ezekkel egyenértékű tantárgyak oktatását – e tanulók nevelésére, oktatására felkészítő speciális szakképzettség nélkül – a tantárgynak megfelelő szakos tanár is elláthassa.

A törvénytervezet további, alkalmazásra, illetőleg képesítési előírásra vonatkozó könnyítést is tartalmaz. Az alábbi képesítési előírások alóli mentesítésre csak akkor van mód, ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be. Ez esetben az alábbi végzettséggel, szakképzettséggel a pedagógus a megfelelő pedagógus-szakképzettség megszerzéséig, de legfeljebb egy alkalommal, vagy több egymást követő jogviszony esetén mindösszesen öt évig határozott időre foglalkoztatható, feltéve, hogy vállalja a megfelelő tanári szakképzettség megszerzését:

– a tantárgynak megfelelő szakmai tanár felsőfokú végzettségi szinttel és szakképzettséggel,

– felsőfokú végzettségi szinttel és a tantárgynak megfelelő, felsőoktatásban, természettudományi képzési területen szerzett szakképzettséggel,

– alapfokú művészeti iskolában felsőoktatásban, művészet képzési terület szakján szerzett művészeti tárgynak megfelelő felsőfokú végzettségi szinttel és előadóművész szakképzettséggel rendelkezik,

– alapfokú művészeti iskolában az azonos tanszakhoz tartozó tantárgyakat taníthatja az is, aki bármely, az adott tanszakhoz tartozó tantárgy tanításához megfelelő felsőfokú végzettségi szinttel és szakképzettséggel rendelkezik, és vállalja, hogy szakirányú továbbképzésben, vagy ennek hiányában legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés keretében elsajátítja a tantárgy tanításának módszertanát.

 A cikk teljes egészében elolvasható az Iskolaszolga júniusi számában.