A gyerekek nyári elhelyezése gyakori problémát jelent a szülők számára. A gond orvoslására, a szülők, nagyszülők tehermentesítésére az iskolák táborokat, napközis foglalkozásokat szerveznek. De hogyan adható ki a pedagógusok szabadsága akkor, ha táboroztatniuk kell? Kötelezhetőek-e erre?

Az iskolában a tanítási év június 15-ével véget ér, ezt követően köznevelési szempontból a tanulók a nyári szünetet, a pedagógusok a nyári szabadságot töltik. A 2016/2017. tanév rendjéről szóló 12/2016. (VI. 27) EMMI-rendelet 2. § (5) bekezdése ad ugyan a köznevelésnek felhatalmazást arra, hogy a tanítási év lezárását követően az iskola – amennyiben az iskola fenntartója azzal egyetért, és az ahhoz szükséges feltételeket biztosítja –, tanulói részére pedagógiai célú foglalkozásokat szervezzen, de ez esetben a részvételt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az iskola igazgatójához benyújtott kérelemben kell, hogy kezdeményezze, és ez a feladat elkülönül a napközbeni ellátás formáitól, annak a központi költségvetésből eredő finanszírozásától, nem feleltethető meg annak. Az általános iskolás gyermekek nyári napközbeni ellátásának, valamint a nyári napközis felügyelet, táboroztatás szervezésének a feladata tehát nem köznevelési hatáskörbe tartozó kérdés, ezáltal a közneveléstől és annak szabályozási körétől is elválik.

A nyári napközis felügyelet biztosítása, a napközis tábor a gyermekjóléti alapellátások körében, a gyermekek napközbeni ellátásának egyik formája. A napközbeni ellátás formáiról a gyermekvédelemmel összefüggő szabályok rendelkeznek. Korábban az óvoda és az iskola is napközbeni ellátási formának minősült, ez a jogállás azonban a hatályos gyermekvédelmi törvény értelmében már nem áll fenn. A napközbeni ellátás megszervezése, formájának megválasztása mérlegelési jogkörben eljárva korábban és jelenleg is a helyi önkormányzatok kötelező feladata. E feladatuknak a települési önkormányzatok a helyi igények felmérésével és a feladatellátás helyi önkormányzati rendelet útján történő szabályozásával kötelesek eleget tenni. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában foglalt előírás értelmében ugyanis a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében a helyi önkormányzatoknak a gyermekjóléti szolgáltatásokról és alapellátásokról is gondoskodniuk szükséges. Ennek szabályait a gyermekek védelméről szóló törvény 41. § -a tartalmazza a gyermekek napközbeni ellátásának megszervezésével összefüggésben.

A szorosabban vett foglalkoztatási problémára vonatkozóan: a nyári napközis táborban, nyári gyermekfelügyeletben akkor foglalkoztatható pedagógus, ha a pedagógus önként vállalja ezt a feladatot a nyári szabadsága idején. Ebben az esetben az önkormányzat e feladat ellátására megbízási szerződést köthet a pedagógussal.

A pedagógusok szabadságának kiadásával kapcsolatosan fontos kiemelni, hogy a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 30. § (4) bekezdése szerint a nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus szabadságát - a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével - elsősorban a nyári szünetben köteles a munkáltató kiadni. Ez azt jelenti, hogy a pedagógusok évi rendes szabadsága a tanév szerkezetéhez igazodva főszabály szerint a nyári szünetben adható ki. A Korm. rendelet 30. § (2) bekezdése alapján a pedagógust a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre – legfeljebb tizenöt munkanapra – csak a következő esetekben lehet igénybe venni:

a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés;

b) az iskola működési körébe tartozó nevelés, oktatás;

c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben adták ki.

A közalkalmazottak jogállásárólszóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) alapján arra kell továbbá figyelemmel lenni, hogy amennyiben a közalkalmazott (a pedagógus) munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban (pl. pedagógiai programban szereplő nyári tábor) és (az önként vállalt) munkavégzésre irányuló további jogviszonyban (pl.: önkormányzati hatáskörbe tartozó nyári gyermekfelügyelet) – részben vagy egészben – azonos időtartamra esik, úgy a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető. Ez azt jelenti, hogy a pedagógusnak egyeztetnie szükséges a munkáltatójával azt, hogy az általa önként vállalni szándékozott nyári felügyelet, táboroztatás idejével egy időben, a munkáltatója elrendel-e a számára az iskola nevelő-oktató munkájával összefüggő pedagógiai tevékenységet.

Összegezve: mindebből az következik, hogy a pedagógusok iskolai közalkalmazotti jogviszonyból eredő alap - és pótszabadságát a nyári szünetben köteles a munkáltató kiadni. A szabadság ideje alatt nem kötelezheti semmilyen feladatellátásra, munkavégzésre az alkalmazottat, nem irányíthatja át, rendelheti ki egy másik munkáltatóhoz (jelen esetben az önkormányzathoz). A leírt igazgatói indoklás súlyosan jogsértő és elfogadhatatlan, tekintettel arra, hogy a szabadság alatt az alkalmazott nem utasítható, csak rendkívüli esetben. Az Mt. szerint ugyanis a munkáltató csak kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén (pl. árvíz rongálta meg az iskola épületét stb.) avatkozhat be az alkalmazott szabadságába (a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja, kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki). A felsorolt esetektől eltekintve szabadsága ideje alatt az alkalmazott nem utasítható, vehető igénybe munkavégzésre kötelező jelleggel.

Fontos kiemelni azt is, hogy a pedagógusok pótszabadságát törvény (Kjt.), illetve a Korm. rendelet biztosítja, ezt a munkáltató döntése nem írhatja felül, a pótszabadságot (huszonöt nap) köteles kiadni. A Korm. rendelet alapján azt megteheti a munkáltató, hogy a jogszabály által biztosított huszonöt nap pótszabadságból tizenöt napot igénybe vesz, de kizárólag a fent megjelölt három célból (továbbképzés, iskolai nevelés-oktatás, szorgalmi időben kiadott szabadság). Fontos kiemelni, hogy a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosítandó nyári gyermekfelügyelet nem köznevelési, hanem az önkormányzati hatáskörbe tartozó gyermekvédelmi feladat, így nem tartozik az iskolai nevelés-oktatás körébe, erre hivatkozva tehát nem vehető igénybe a tizenöt napra az érintett pedagógus, az ezzel ellentétes igazgatói magatartás jogsértő. Amennyiben a nyári tábor – és ennek kapcsán a nyári felügyelet – szerepel az iskola pedagógiai programjában, csak abban az esetben lehet jogszerűen 15 napra a pedagógust nyári gyermekfelügyeleti munkavégzésre kötelezni.

Amennyiben a pedagógus nem fogadja el a jogszerűtlen igazgatói „utasítást”, az igazgató felett munkáltatói jogokat gyakorló fenntartóhoz fordulhat, ennek eredménytelensége esetén csak a bírósági út marad.