A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 62. § (1) bekezdésének k) pontja a pedagógus kötelességeként írja elő, hogy részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, és folyamatosan képezze magát. Az Nkt. hatálybalépésével kitolódott a továbbképzésben való kötelező részvétel korhatára.

A Magyar Közlöny 160. számában hirdették ki a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) kormányrendelet módosításáról szóló 346/2013. (IX. 30.) kormányrendeletet, amely kihirdetésének másnapján, 2013. október 1-jén lépett hatályba. Az alábbiakban a rendelet pedagógusokat érintő főbb elemeit vesszük számba.

Továbbképzési kötelezettség

A korábbi rendelkezés szerint a pedagógus-továbbképzésben való részvétel a pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától annak a tanítási évnek a végéig (augusztus hónap utolsó munkanapjáig) tartott, amelyben az ötvenedik életévét betöltötte.

Az Nkt. átmeneti rendelkezése értelmében a korhatár két évvel nőtt azoknak a pedagógusoknak az esetében, akik a törvény 2012. szeptember 1-jei hatálybalépésekor az ötvenkettedik életévüket betöltötték. Ők ezt követően pedagógus-továbbképzésben történő részvételre nem kötelezhetők [97. § (16) bekezdés].

Az Nkt., és ezzel szinkronban a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) kormányrendeletet (a továbbiakban: Ptr.) módosító 346/2013. (IX. 30.) kormányrendelet az Nkt. hatálybalépésekor ötvenkét évesnél fiatalabb pedagógusok számára az eredeti szabályozáshoz képest öt évvel hosszabb továbbképzésben való részvételi kötelezettséget határoz meg: a Ptr. 4. § (2) bekezdése előírja, hogy „a pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenötödik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt az Nkt. 62. § (2) bekezdésében szabályozott továbbképzésben (a továbbiakban: hétévenkénti továbbképzés).”

Módosult a rendelet szakmai megújító képzésre vonatkozó rendelkezése. A korábbi szabályozás szerint, ha a pedagógus munkakörét hét éve ugyanazzal az iskolai végzettséggel és szakképzettséggel látja el, a továbbképzésben résztvevőknek járó költségtérítésekre és támogatásokra akkor tarthat igényt, ha olyan továbbképzésben vesz részt, amely „hozzájárul az adott pedagógus szakképzettséghez kapcsolódó alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez”. Az új szabályozás szerint a szakmai megújító képzésben, illetőleg az intézményvezetők vezetőképzésben való részvétele kötelezettség, amelynek teljesítéséhez nem járulnak juttatások.

A továbbképzési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei

Az Nkt. 62. § (2) bekezdése értelmében „megszüntethető, munkaviszony esetében felmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel - annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.”

A 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet 3. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az első minősítésre kötelezően a Pedagógus I. fokozatba sorolást követő kilenc év elteltével kerül sor.

A továbbképzési kötelezettség elmulasztása miatt – alakalmatlanság indokával – történő felmentés esetén a felmentési idő a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 33. § (1) bekezdése szerint – a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időtől függetlenül egységesen – mindössze harminc nap. A közalkalmazottat a Kjt. 37. § (2) bekezdésének értelmében végkielégítés nem illeti meg, továbbá nem vonatkoznak rá a Kjt. 30/A−B. §-ában foglalt, állásfelajánlásról szóló rendelkezések sem.

Megszűnt járandóságok

A pedagógusok előmeneteli és illetményrendszerének bevezetésével pedagógus munkakörökben, a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében – az Nkt. 64. § (2) bekezdésében foglaltak szerint – a Kjt. előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó előírásai nem alkalmazhatók. A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2013. szeptember 1-jei hatálybalépésekor hatályát vesztette a Kjt. közoktatási intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó végrehajtási rendelete, a 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet, ezzel együtt megszűnt az előmeneteli rendszerben történő előrelépésnél a hétévenkénti továbbképzési kötelezettség teljesítéséért járó várakozási idő csökkentése.

Ugyancsak megszűnt a szakvizsga vagy az azzal egyenértékű szakirányú továbbképzés után az előmeneteli rendszerben történő automatikus továbblépés és illetménynövekedés. A szakvizsga megszerzése annyiban befolyásolja az előmenetelt, hogy a pedagógus-szakvizsgával és tizennégy év szakmai gyakorlattal rendelkező, köznevelési vagy gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézmények (gyermekotthonok, lakásotthonok) pedagógusai, illetőleg a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben foglalkoztatott pedagógiai szakértők, pedagógiai előadók (a továbbiakban együtt: pedagógusok) 2014. április 30-áig kérelmezhetik a Pedagógus II. fokozatba – 2015. január 1-jével történő – ideiglenes besorolásukat. Ennek feltétele, hogy 2014. április 30-ig feltöltsék portfóliójukat a miniszter által kijelölt, az Oktatási Hivatal által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. Ezt követően 2018. december 31-ig kötelesek minősítési eljárásban részt venni, ellenkező esetben Pedagógus II. fokozatba való ideiglenes besorolásukat elvesztik. A minősítési eljárást nem vállaló pedagógusokat 2019. január 1-jétől újra Pedagógus I. fokozatba kell visszasorolni.

A pedagógus szakvizsga a Mesterpedagógus fokozatba lépés egyik feltétele.

A Vhr. 35. § (4) bekezdése szerint a pedagógus-szakvizsgával egyenértékű

− a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat,

− a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím,

− a klinikai és a pedagógiai szakpszichológusi,

− a fogyatékosság típusának megfelelő szakorvosi,

− a gyermekgyógyász,

− a gyermek neurológus,

− a pszichiáter szakorvos és

− a szociális szakvizsga.

Hogyan teljesíthető a hétévenkénti továbbképzés?

A Ptr. módosításával változott azoknak a képzéseknek a köre, amelyek a hétévenkénti kötelező továbbképzés teljesítése tekintetében beszámíthatók.

A továbbképzési kötelezettség 2013. október 1-jétől teljesíthető

− a nevelőtestületi együttműködésben megvalósuló, tanulói eredményességben mérhető, komplex fejlődési projektekben való részvétellel,

− idegennyelvtudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló kormányrendelet szerinti legalább B1 szintű nyelvtudást igazoló okirat megszerzésével,

− a kultúráért felelős miniszter által akkreditált továbbképzésben való részvétellel, valamint

− a felsőoktatási intézmény által folytatott, kulturális területre vonatkozó képzések, szakirányú továbbképzések elvégzésével, és

− az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában dolgozó, mérnöktanár végzettséggel rendelkező szakmai tanár esetében a megszerzett szakmérnöki szakképzettség megszerzésével is.

− A továbbképzés teljesítési lehetősége kiegészült az ECDL START tanfolyam elvégzésével.

Az alábbi rendelkezések kikerültek a rendeletből, így a továbbképzési kötelezettség a rendeletmódosítás után nem teljesíthető

− két tanítási nyelvű iskolai oktatásban célnyelven tanító pedagógus a célnyelv szerinti országban, idegen nyelvet oktató pedagógus a nyelv szerinti országban, nyelvi felkészítésben,

− nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben-oktatásban részt vevő pedagógus a kisebbség nyelve szerinti országban, továbbá a kisebbségek nyelvén oktató, kultúrájukat ápoló külföldi intézményekben nyelvi felkészítésben, valamint népismeret, országismeret oktatásával összefüggő továbbképzésben,

− héber nyelven nevelő, tanító pedagógus Izraelben nyelvi felkészítésben, illetve népismeret, országismeret oktatásával összefüggő továbbképzésben,

− az Európa Tanács Pestalozzi programjában, az Európa Tanács Élő Nyelvek Európai Központja programjában, az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programjában meghirdetett, valamint a kétoldalú kormányközi munkatervek alapján szervezett továbbképzésben való részvétellel, valamint

− az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programban részt vevő intézményekben szervezett továbbképzések során szerzett tapasztalatok (szakmai ankétok, fórumok, pedagógiai napok, bemutató órák keretében történő) átadásával, a pedagógiai gyakorlat tapasztalatainak elemzésével, a bevált eljárások megismertetését szolgáló komplex, gyakorlati tapasztalatcsere útján, amennyiben az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjában részt vevő, a tapasztalatokat átadó (referencia) közoktatási intézmény és a tapasztalatokat átvevő (innovatív) közoktatási intézmény pedagógusai közösen szervezik meg a továbbképzést, és azon az innovatív közoktatási intézmény pedagógusainak legalább hetven százaléka részt vesz.”

A Ptr. 20. § (8) bekezdése szerint a hétévenkénti továbbképzés a 2013. augusztus 31-éig megkezdett nevelő és oktató munkát segítő, az OKJ-ban szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítés megszerzésével is teljesíthető.

A továbbképzés tervezése

Az intézményvezető továbbra is öt évre szóló továbbképzési időszakra készíti el a továbbképzési programot. A továbbképzési programot azonban nem a nevelőtestület, hanem a nevelőtestület véleményének kikérése után a fenntartó (állami intézményben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, illetve átruházott jogkörben a tankerület igazgatója) fogadja el. Az ötéves továbbképzési program alapján változatlanul minden év március 15-éig beiskolázási tervet kell készíteni, amelyet a köznevelési intézmény vezetője − a szakmai munkaközösség, szakmai munkaközösség hiányában az azonos munkakörben foglalkoztatottak és a távollévők helyettesítésénél figyelembe vehetők közreműködésével − dolgoz ki.

A továbbképzés tervezésénél betartandó prioritások – a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez kevesebb idő van hátra, a munkáltató által elrendelt továbbképzés – kiegészültek egy, a pedagógus előmeneteli rendszerhez igazodó elemmel:

A beiskolázási terv elkészítésénél azt a pedagógust is előnyben kell részesíteni, akinek a továbbképzésben való részvétele a minősítéshez szükséges.

A Ptr. 8. § (5a) bekezdése alapján a továbbképzési kötelezettség szempontjából figyelembe vehető egyéb képzések kivételével, a beiskolázási terv csak a továbbképzési jegyzékben szereplő továbbképzéseket tartalmazhat.

A továbbképzés finanszírozása, a továbbképzésben résztvevők helyettesítése

A továbbképzések finanszírozási rendszere átalakult, és ezzel együtt megszűnt a költségvetésből pedagógus-továbbképzésre elkülönített normatív támogatás.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban: KIK) által fenntartott intézményekben a szakvizsgára történő felkészítésben vagy a továbbképzésben részt vevő pedagógus helyettesítését a KIK az általa működtetett állandó helyettesítési rendszeren keresztül oldja meg. A rendeletmódosítás a helyettesítési rendszer működtetésével kapcsolatos szabályokat vezeti át, mivel korábban ez a kormányhivatalok feladata volt. A továbbképzési programok maximális óraszáma nem haladhatja meg a százhúsz órát.

A pedagógus-továbbképzés az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében 2013. október 1-jétől kezdődően – a Ptr. 16. §-ának módosításával – térítésmentessé vált. Fedezetéhez a központi költségvetés, a fenntartó és a munkáltató járul hozzá. Azokat a költségeket, amelyeknek kiegyenlítéséről, a fentebb felsorolt felek nem gondoskodnak, a résztvevő viseli.

A részvételi díjhoz történő hozzájárulás nem lehet több a díj nyolcvan százalékánál, kivéve, ha

− az ehhez szükséges fedezetet a fenntartó többletköltségvetési-támogatás nélkül biztosítani tudja,

− az ehhez szükséges fedezetet − az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény kivételével − a köznevelési intézmény saját forrásaiból biztosítani tudja,

− a szükséges fedezetet pályázati úton biztosítják, vagy

− a pedagógus a munkáltató által meghatározott munkakörhöz kapcsolódó vagy más olyan továbbképzésben vesz részt, amely a foglalkoztatási gondok megoldását szolgálja, feltéve, hogy helyettesítésére nincs szükség, továbbá a továbbképzésben való részvétel miatt munkavégzésének rendjét nem kell átszervezni, valamint ha a munkáltatóval tanulmányi szerződést kötött.

Ha a továbbképzésben való részvétel a pedagógus minősítéséhez szükséges, a Ptr. 17. § (3) bekezdése alapján, a részvételi díj teljes összege finanszírozható.

A Ptr. 17. § (1) bekezdése szerint a finanszírozási alprogramban kell megtervezni:

− a távollevő helyettesítéséhez szükséges költségeket,

− az egy pedagógusra jutó hozzájárulás legkisebb összege meghatározásának szabályait és

− a továbbképzésben való részvétel díj és költség (például utazás, szállás, étkezés, könyv) támogatására szolgáló összeget pedagógusonként.

Ha nincs szükség a beiskolázási tervben szereplő továbbképzésben résztvevő helyettesítésére, és a pedagógus nem térítésmentes képzésben vesz részt, részvételi díjának és költségeinek kifizetéséhez legalább a nevelési-oktatási intézményben az adott évben helyettesítés céljából egy személyre átlagosan fordítható összeggel kell hozzájárulni.

A támogatással és annak visszafizetésével kapcsolatos szabályok egyéb esetekben tartalmilag változatlanok.