Szeptembertől a differenciáltan adható béremeléssel és az osztályfőnöki, valamint a munkaközösség-vezetői pótlékok középre emelésével nő a többletmunkát végző pedagógusok anyagi elismerése.

Szeptembertől a differenciáltan adható béremeléssel és az osztályfőnöki, valamint a munkaközösség-vezetői pótlékok középre emelésével nő a többletmunkát végző pedagógusok anyagi elismerése. Mindkét esetben az intézményvezető dönthet az elvégzett munka mennyisége és minősége alapján az emelés mértékéről. A Klebelsberg Központ elkötelezett abban, hogy az intézményvezetők valódi döntéshozók legyenek az iskolákban, és a segítségükkel a szakmai munkát ösztönző juttatási rendszer működjön az iskolákban. A szükséges forrás a tankerületi központok költségvetésében áll rendelkezésre.  

A Kormány célja, hogy a pedagógusok megbecsültsége mind anyagi, mind pedig erkölcsi szempontból jelentős mértékben javuljon. Ennek érdekében bevezette a pedagógus-életpályamodellt, továbbá a nevelő-oktató munkát végzők illetményének megállapítását kiemelte a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alól. Az idei tanév szeptemberében az életpályamodellhez kapcsolódó béremelés utolsó részletére is sor kerül, amely a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. melléklétében szereplő besorolástól és a legmagasabb iskolai végzettségtől függ. A mostani emelés átlagosan 3,5 százalékos bruttó bérnövekedést jelent. A kormány döntött arról, hogy az utolsó részlet differenciálható legyen, a béremelés mértékéről az egyes pedagógusok esetében az intézményvezető dönt.

Mit is jelent ez a gyakorlatban?

Az intézményvezetők két lehetőség közül választhatnak:

– Az egyik lehetőség, hogy nem differenciálnak, hanem minden munkatársuknak egységesen javasolják a béremelést. Ebben az esetben – besorolástól függően – mindenkinek a jogszabályban meghatározott értékben emelkedik a jövedelme.

– A másik lehetőség az, hogy az iskola igazgatója a többletfeladatokat vállaló, kiemelkedő munkát végző pedagógus számára magasabb összeget állapít meg.

Fontos tudni, hogy minden intézmény esetében a jogszabályban meghatározott béremelés keretének a terhére dönt az intézményvezető, tehát az igazgató akkora összeget tud szétosztani, amennyi a tankerületi központ költségvetésében az adott iskolára vonatkozóan erre a célra előirányzott forrás. Ez a lehetőség azonban nem jelenti azt, hogy bárkinek csökkenhet a bére. A már említett köznevelési törvény ugyanis rögzíti azt is, hogy a jelenleginél senkinek sem lehet 2017. szeptembertől alacsonyabb az illetménye. Ahhoz, hogy egy intézményvezető a béreket differenciálhassa, el kell készítenie a tantestülettel közösen, azt az objektív szempontrendszert, amelynek alapján értékeli a pedagógusainak a teljesítményét. 

Az alábbi táblázatban néhány példa látható a pedagógus-életpályamodellhez kapcsolódóan megvalósuló béremelések mértékéről A 2011. évi CXC. törvény és a 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet alapján.

 A bérek összege forintban

(A konkrét összegek elérhetők az alábbi táblázatban.)

A többletmunka elvégzésének elismerésére a Klebelsberg Központ javaslatára 2017 szeptemberétől a tankerületi központokhoz tartozó köznevelési intézményekben dolgozó munkaközösség-vezetők és osztályfőnökök pótlékának a rendezésére is sor kerül. A köznevelési törvény 8. melléklete határozza meg, hogy az illetményalap hány százaléka lehet az egyes pótlékok összege. Az illetményalap szeptember elsejétől főiskolai/alapfokozatú végzettség esetén 182 700, míg egyetemi/mesterfokozatú oklevéllel 203 000 forint. Az osztályfőnöki és a munkaközösség-vezetői pótlékokat a jogszabály sávosan állapította meg, azaz meghatározta a legalacsonyabb és a legmagasabb értéket. Szeptember elsejétől az osztályfőnöki pótlék összege 18 270 és 60 900 forint között lehet végzettségtől függően, míg a munkaközösség-vezetők esetében – a fentiek értelmében – 9 135 és 20 300 forint a két szélsőérték.

Míg korábban az állami intézményfenntartó az alsó pótlékok alsó értékét finanszírozta, idén szeptembertől ez is megváltozik. A Klebelsberg Központ a középértéknek megfelelő forrást biztosítja a tankerületi központok számára. Az intézményvezető feladata lesz, hogy az iskolára vonatkozó keretösszeget hogyan osztja szét a többletfeladattal megbízott kollégái között. Hasonló a helyzet, mint a béremelésnél: itt is kétféle döntést hozhat:

– mindenkinek emeli a pótlékát, vagy

– differenciál, és magasabb összeggel ismeri el azoknak a munkáját, akik többet vállalnak magukra a feladatokból.

Konkrét példa

A fentieket példával illusztrálva mindez annyit jelent, hogy ha egy iskolában négy munkaközösség-vezető van, és mindannyian mesterfokozatú oklevéllel rendelkeznek, akkor ennek a rendelkezésnek és a béremelésnek köszönhetően az eddigi havi 39 420 forint helyett 60 900 forintot tud szétosztani közöttük az igazgató.

Érdemes egy példán keresztül szemléltetni az intézkedés hatását az osztályfőnöki pótlék esetében is. Egy évfolyamonként négy osztállyal rendelkező, négy évfolyamos gimnáziumi képzést folytató középiskola az eddigi 3 764 928 forint helyett ebben a tanévben 7 795 200 forintot kap az osztályfőnöki pótlékokra. Ebben az esetben is igaz az, hogy a köznevelési törvény 8. melléklete szerinti minimumnál nem lehet alacsonyabb egyetlen jogosultnak sem a pótléka. Az illetményalap emelkedésének köszönhetően mindenkinek magasabb lesz a többletfeladat után járó díjazása, a kérdés az, hogy mennyivel. Ez az intézményvezetők döntésén múlik. A Klebelsberg Központ és a tankerületi központok abban érdekeltek, hogy a pedagógusok bérezési rendszere ösztönzőleg hasson a minőségi munkára, és elismerje azoknak a tevékenységét, akik a kötelezően ellátandók mellett többlet feladatokat vállalnak. Célunk, hogy anyagilag is érdekeltté váljanak az állami fenntartású intézményekben dolgozók a minőségi munkavégzésben. 

A cikkben megjelent fotó illusztráció.