A pedagógusok minősítési eljárása immár negyedik éve szerves részét képezi az iskolák és óvodák, valamint egyéb köznevelési intézmények mindennapjainak. Mára a pedagógusok döntő többsége is megbarátkozott a minősítési eljárás rendszerével.

Ennek egyik oka az, hogy a mai napig pedagógusok tízezrei vettek részt minősítési eljárásban, és döntő többségük sikeresen vette az akadályokat. A másik – nem kevésbé jelentős – okot abban látom, hogy a 2014-ben bevezetett minősítési eljárást szabályozó 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet számos ponton megváltozott, világosabbá és egyértelműbbé téve a minősítési eljárásra történő jelentkezés és az egész minősítési eljárás szabályait. Az oktatásirányítás is jelentős (szükséges, sőt szükségszerű!) könnyítések mellett tette le a voksát, így a minősítés alapvető szabályai ugyan nem változtak meg, de a portfóliókészítés nagyon jelentős mértékben egyszerűbbé és energiatakarékosabbá vált. Talán elegendő itt azt megemlítenünk, hogy a kezdetben szükséges tíz óraterv és a hozzá tartozó reflexiók helyett 2017-ben már elegendő csupán négy óravázlat és a hozzá csatlakozó reflexió elkészítése. Amíg 2014-ben még követelményként jelentkezett a tíz óravázlat mellett egy féléves fejlesztési terv és hozzá további két foglalkozási terv feltöltése, ennek 2017-ben már nyoma sincsen, mint ahogyan több más, egykor kötelező elemet sem kell ma már feltölteni a portfólióba.

Az elmúlt négy évben történtek értékelése, rögzítése ennek a cikknek nem feladata, ezért csupán a bevezetőben említem ezeket a cseppet sem lényegtelen tényeket.

Az alábbi cikkben a Pedagógus I. és a Pedagógus II. fokozatok elérését célzó minősítés és a portfóliókészítés 2017-ben érvényes követelményeivel és szabályaival kívánunk foglalkozni. Ugyanakkor szükségesnek tartom azt is, hogy az elmúlt évek minősítési eljárásai során szerzett szakértői és igazgatói tapasztalataimat is megosszam a minősítési eljárásban jelenleg résztvevő, portfóliót író pedagógus kollégáimmal.

Első lépés: a felkészülés

Ha ön 2017. március 31-éig jelentkezett a minősítési eljárásra, és az Oktatási Hivatal a jelentkezését elfogadta, akkor első és legfontosabb teendőjeként meg kellett ismerkednie – legalább átolvasás-szerűen – az útmutató negyedik kiadásának 140 oldalas, sok lényeges és a minősítésre váró pedagógusok számára sok kevésbé lényeges információt tartalmazó anyagával, és fel kellett mérnie az önre váró munka mennyiségét! Ennek eredményeként világosan kell látnia azt, hogy az e-portfólió igényes elkészítésével – a mindennapi pedagógusfeladatok vitele mellett – nem lehet két–három hét alatt végezni! Ha a jogszabályban meghatározott november 25-i időpontig eredményesen és hibátlanul fel kívánja tölteni a portfólióját, akkor szeptember első napjaiban a munkálatokat haladéktalanul meg kellett kezdenie!

Az első lépés: a személyes dokumentáció időben hatékony elkészítése

Átgondolva az e-portfólió elkészítéséhez szükséges munka ütemezését, azt javaslom, hogy minden pályázó kolléga első lépésként végezze el az e-portfólió készítésének kezdőlépéseit (lásd az útmutató 56. oldalát), amelyek javaslatom szerint az alábbiak:

– a szakmai önéletrajz elkészítése,

– eredetiségi nyilatkozat (fél oldal),

– az intézményi környezet rövid bemutatása (két–három oldal),

– a pedagógus szakmai életútjának összefoglalása (három–öt oldal).

Ezek a dokumentumok könnyen és gyorsan elkészíthetők, hiszen a pedagógus saját tapasztalatain és evidens ismeretein kívül más egyéb dokumentumok nem szükségesek a megírásukhoz. Ne feledjük el, hogy ezek a dokumentumok kis terjedelműek, nem igényelnek bonyolult elemző- vagy tervező tevékenységet, tehát az indokolt három–négy napnál nem szabad rájuk több időt fecsérelni! 

Néhány megjegyzést fűznék ezekhez a dokumentumokhoz az alábbiak szerint:

– A szakmai önéletrajzhoz az e-portfóliós felületen talál kitöltendő űrlapot, kizárólag ezt kell kitöltenie, más önéletrajz készítése nem szükséges és nem is lehetséges.

– Az eredetiségi nyilatkozatot az útmutató 1. számú melléklete tartalmazza, ennek szövegén ne változtasson, de feltétlenül lássa el dátummal, írja alá, és töltse föl a portfóliós felületre. Vigyázzon, hogy saját nyilatkozatát, ne pedig más pedagógus nyilatkozatát töltse föl, ez több esetben előfordult már a minősítési eljárások során.

– Az intézményi környezet bemutatásáról az útmutató 59–60. oldalán olvashat. Javaslom, hogy az intézmény bemutatásának terjedelme ne haladja meg a három oldalt. Szükségtelen az alapító okirat adatainak beemelése, mellőzzék a részletekbe menő fölösleges bemutatást. Csupán arra van szükség, hogy a pályázó a bevezető szakaszban adja meg az iskolája/óvodája legfontosabb adatait (fél, háromnegyed oldal), ismertesse az intézmény legfontosabb feladatait, térjen ki a saját tagintézményének, intézményegységének a némileg részletesebb bemutatására. Ennek a dokumentumnak éppen az a legfontosabb értékelési kritériuma, hogy képes-e a portfóliót feltöltő pedagógus megragadni saját intézményének sajátosságait, egy idegen személynek be tudja-e mutatni saját iskolájának szerepét, feladatát, működését. Meg kívánom jegyezni, hogy a portfólió értékelése során az intézményi környezet bemutatásának elolvasásával kezdjük a portfólióval való ismerkedést, de az abban szereplő információkat közvetlenül nem értékeljük (nem pontozzuk).

– A pedagógus szakmai életútjának bemutatása a portfólió egyik leglényegesebb és a szakértők számára legtöbb információt tartalmazó eleme: ennek megfelelő súlyt kell neki tulajdonítania. Ebből lehet igazán megismerni a portfóliót készítő pedagógust, pályafutását, életútjának eddigi állomásait, sikereit és – ritkán – esetleges kudarcait. A minősítés első éveiben az útmutató azt az elvárást fogalmazta meg, hogy a pedagógus saját szakmai életútjának bemutatásakor térjen ki mind a nyolc pedagóguskompetenciára, és értékelje az azokhoz való viszonyát. Ez az elvárás ma már nem szerepel az útmutatóban, ennek ellenére minden kollégának javasolni tudom, hogy életútjának ismertetése során egy-egy önálló bekezdésben írjon önmagáról mind a nyolc pedagóguskompetencia alapján, fogalmazzon meg azokkal kapcsolatos értékelést, mégpedig úgy, hogy a bekezdés első sora az adott kompetencia (néhol rövidített) megnevezésével kezdődjön. Nagyon sokat segíthet ezzel a pályázó a minősítő bizottság tagjainak az adott kompetencia értékelésében, így önmagának is hasznára lehet.

A szakmai életutat bemutató dokumentum készítésekor a legnagyobb elkövethető hiba és egyben a legtöbb fölösleges munkát eredményező lépés az, hogy mintaként elkérjük valamelyik korábban portfóliót készítő kollégánk szakmai életútját, és annak mintájára – azt sillabuszként használva – készítjük el a saját életutunk bemutatását. Ekkor ugyanis jó eséllyel beleragadunk egy pedagógustársunk gondolatmenetébe, amely gátolni fogja saját életutunk hatékony bemutatását és kifejtését.

Felhívom a figyelmet arra, hogy a szakmai életút értékelésével kapcsolatos követelmények jelentősen megváltoztak az elmúlt időszak elvárásaihoz képest. A módosított útmutató negyedik kiadásának 60. oldalán tekinthetők meg a szakmai életút elkészítésével kapcsolatos jelenlegi követelmények és javaslatok.

A sikeres munka segítése érdekében felsoroljuk itt azokat a jogszabályban meghatározott pedagógiai kompetenciákat, amelyekre a szakmai életút elkészítésekor – és az egész minősítési eljárás folyamán – figyelemmel kell lennie:

1. Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás,
2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításuk,
3. A tanulás támogatása,
4. A tanulók személyiségének fejlesztése, a különleges bánásmód, módszertani felkészültség,
5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, esélyteremtés, nyitottság a társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs, osztályfőnöki tevékenység,
6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése,
7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás,
8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.

A második lépés: az első igazi pedagóguspróbáló feladat, a csoportprofil készítése

Először is tekintsük át, hogy mi a csoportprofil készítésének elsődleges célja, az hogyan függ össze az e-portfólióban kötelezően feltöltendő alapdokumentumokkal!

A portfólió terjedelme a szakértői és portfóliókészítői gyakorlat szerint hozzávetőleg két oldal. Az útmutató 75. oldalán megtalálja azt, hogy a csoportprofilnak milyen információkat kell tartalmaznia. Vigyázzon arra, hogy a csoportprofil ne tartalmazzon konkrét tanulói neveket, sőt, valódi monogramokat sem. Lehetőleg kerüljük el a csoportprofilban az egyes tanulók megnevezését, ha mindenképpen nevesíteni akarunk egyes tanulókat, akkor válasszuk az A, B, C, D… tanulómegnevezést. Kerüljük el azt is, hogy tanítványaink valódi keresztnevét használjuk, mert egyes olvasók számára már ezzel is azonosíthatóvá válnak tanítványaink.

Az útmutató elvárásai szerint általában egyetlen csoportprofilt kell készíteni és feltölteni. Eddigi minősítési eljárásaim során még sohasem találkoztam olyan portfólióval, amelyben két csoportprofil szerepelt volna. Erre az elvi lehetőség megvan ugyan, ezzel azonban csak akkor kell és akkor érdemes élni, ha a portfóliókészítő nem tud egy csoporthoz feltölteni négy óratervet vagy foglalkozástervet, pontosabban a legalább négy foglalkozás anyagát tartalmazó tematikus tervet. A két csoportprofil feltöltéséből viszont automatikusan az következik, hogy a két csoporthoz tartozóan egy-egy, azaz összesen két tematikus tervet kell feltölteni. A csoportprofil, amely a tervezetek értékeléséhez nyújt fontos információkat, értelemszerűen arra a tanulói csoportra vonatkozik, ahol a tanulási-tanítási egység elsajátítása megvalósul.

A csoportprofil tartalma az útmutató 75. oldalán található információk alapján:

– A tanulók száma, a nemek aránya, más, például szociokulturális jellemzők.

– A csoport története, például hogyan alakult ki a csoport, az osztályfőnök, az adott tárgyat kik tanították előzőleg a csoportban, új tanulók, eltávozott tanulók (név nélkül), és így tovább.

– A csoport megismerése érdekében a pedagógus által tett lépések.

– A csoportdinamika működése a tanulócsoportban, egyes tanulók szerepe, a pedagógus lépései a megfelelő csoportdinamika kialakítása érdekében. Ezen a ponton szükséges lehet az egyes tanulókról külön is írni.

– A pedagógus lépései a csoporttal való megfelelő viszony kialakítása érdekében.

– A csoportban előzőleg használt és jelenleg használt tankönyvek, tananyagok, módszerek, IKT-eszközök. A taneszköz-választás indoklása, az osztálytermi környezet bemutatása.

– A csoport szaktárgyi fejlődésének megvilágítása: előző tanulmányok (ha voltak), a pedagógus és a csoport által eddig kitűzött célok, eredmények, jelenlegi célok, a csoport erősségei, a főbb nehézségek és megoldásuk lehetséges útjai. Ezen a ponton is szükséges lehet egyes tanulókról írni.

A harmadik lépés: a tematikus terv elkészítése – talán ez a legnehezebb

A csoportprofil feltöltése révén bemutatott tanulócsoporthoz általában egy tematikus tervet és az ahhoz kapcsolódó négy óratervet kell feltölteni a tanórán vagy foglalkozáson felhasznált anyagokkal, segédanyagokkal együtt (a tankönyv oldalai, digitális bemutató, feladatlapok, kiegészítő, szemléltető anyagok, táblaterv). A tematikus terv mint fogalom az a korábbiakban pedagógiai fogalomrendszerünkben nem szerepelt. Ezért fontosnak tartom az Útmutató 89. oldalán szereplő meghatározás közlését, de nem a szöveg pontos és igényes fogalmazása miatt: „A tematikus terv (az adott tanulási-tanítási egység terve) kötelezően átadandó dokumentum a szakértő számára. A tematikus terv segíti a meglátogatott órát vagy foglalkozást a nevelési-oktatási folyamatban elhelyezni, az abban betöltött szerepét, céljait meghatározni. A tervezés támogatására választható sablonokat és kidolgozott szaktárgyi mintákat ajánl az Útmutató 8–17. számú melléklete.”

Fontos arról a lényegi kérdésről értekeznünk, hogy egy jó tematikus terv hány órát, foglalkozást tartalmazzon! Nyilvánvalóan legalább négyet, hiszen ellenkező esetben két csoportprofilt és két hozzá tartozó tematikus tervet kell feltöltenünk. Elviekben nem szabálytalan, ha egy tematikus terv csupán négy foglalkozás anyagát tartalmazza mint tematikus egységet, ez tehát nem kifogásolható. De ugyanakkor ez nem túlságosan elegáns lépés. Válasszunk tehát olyan tematikus egységet, témakört, fejezetet, egy fejezet részletét, amely minimum négy, de inkább 10–12 órára tagolható. Egy tízórányi terjedelmű tematikus tervben be lehet mutatni a témakör tanításához szükséges kompetenciákat, módszereket, eljárásokat, eszközöket. Nincs akadálya annak sem, hogy tíztől akár jóval több órát tartalmazzon tematikus tervünk, ennek elkészítése azonban irreálisan sok munkát igényel, és nem lehet vele eredményesebben bemutatni a pedagógus saját kompetenciáit, mint egy 8–12 foglalkozást tartalmazó, jól átgondolt tematikus tervvel.

A tematikus terv elkészítésének támogatására választható sablonokat és kidolgozott szaktárgyi mintákat ajánl az útmutató 8. számú melléklete, amelynek rovataival – legalábbis elviekben – elég jól lehet dolgozni. A táblázatban megjelölt kilenc oszlopot azonban még a lap fektetett elrendezése esetén sem lehet elfogadható szélességűre beállítani úgy, hogy azokba egy-egy szónál több férjen el egy sorban. Az eredeti szerkesztési javaslat – még a margók csökkentése esetén is – ahhoz vezetne, hogy az egyes tanítási órák egyes rovatai nagyon sok egymás alatti sort foglalnak el, és nagymértékben megtörik a szöveg átláthatóságát, olvashatóságát. Ennek ellensúlyozására készítettem egy olyan táblázatot, ahol az utolsó két oszlop tartalmát a többi oszlop alatt vízszintesen helyeztem el, és eltérő színezéssel különböztettem meg. Az általam készített tematikus tervet és az üres, de megszerkesztett táblázatot az alábbi honlapról le lehet tölteni.[1]

Figyelni kell a használat során az alábbiakra:

– a táblázatban 12-es betűméret van beállítva, ennek csökkentése nem célszerű,

– a táblázatban be van állítva a szavak elválasztása funkció, mert a viszonylag keskeny oszlopok és az elfogadható szövegkitöltés miatt ez szükségesnek mutatkozott,

– ha ezt ismét be kellene állítani: Lap elrendezése menü, Elválasztás almenü,

– ha 20-nál több tanítási óra beemelésére van szükség (ezt semmiképpen sem javasolnám), akkor az utolsó két sort (a sor legelején) ki kell jelölni, és át kell másolni az utolsó sor alá,

– tapasztalatom szerint jobban lehet haladni, ha a táblázat rovatait nem vízszintesen, hanem függőlegesen haladva töltjük ki, mert könnyebben koncentrálunk az egyes oszlopokba beírandó tartalomra.

A táblázat néhány oszlopának kitöltéséhez összegyűjtöttem pár javaslatot:

– A didaktikai feladatokhoz felhasználható kifejezések: tudományosság, motiválás, aktivizálás, érthetőség, fokozatosság, rendszeresség, szemléletesség, tartósság, differenciálás, visszacsatolás, megerősítés.

– A fejlesztési területekhez javaslom: rendezés, olvasás, szövegértés, kommunikáció, figyelem, emlékezet, osztályozás, válogatás, ráismerő készség, kreatív gondolkodás, beszédértés-kommunikáció, íráskészség, képzelet.

– Az óratípusokhoz, munkaformákhoz javasolható kifejezések: frontális munkával vezetett, csoportmunkában végzett, programozott oktatás (számítógép, oktatógép, programozott tankönyvű, új ismeret feldolgozása egyéni munkával [munkafüzet, feladatlap]), új ismeretek szerzése (tévéadás, video, film segítségével), készségfejlesztő óra, gyakorlóóra, munkáltató óra, laboratóriumi óra, tanműhelyi óra, összefoglaló óra, múzeumi, könyvtári óra, témazáró- ellenőrző óra, értékelőóra.

– Ezeket a honlapról letölthető táblázat alá rendeztem annak érdekében, hogy a táblázat kitöltésekor könnyebben el lehessen érni!

A negyedik lépés: az óravázlatok és a hozzájuk csatolandó reflexiók elkészítése

Óravázlat

A pedagógusok számára talán a legkézenfekvőbb feladat a foglalkozások tervének elkészítése. Ne feledjük, hogy a 2017. évi követelmények már csupán négy óravázlat és a hozzájuk tartozó reflexiók feltöltését követelik meg. Ugyanakkor éppen ezért kifejezetten ügyelnünk kell arra, hogy óravázlataink igényesek, jól átgondoltak, módszertanilag és technikailag egyaránt változatosak legyenek, így jól mutassák be saját pedagóguskompetenciáinkat.

Egy-egy óravázlat tényleges terjedelme – határozott álláspontom szerint – vázlatos szerkesztési módszer alkalmazása esetén nem lehet több kettő–négy oldalnál, de akár két oldalon is készíthetünk jó óratervet. Természetesen a fenti terjedelemben nincsenek benne az órához tartozó szemléltető anyagok, tesztek, képek, a konkrét feladatok felsorolásai. Ügyeljünk azonban arra, hogy még ezekkel az anyagokkal se legyen óratervünk hat–nyolc oldalnál hosszabb, ugyanis az áttekinthetetlen vagy fölöslegesen részletes. Az útmutató nem tartalmaz olyan előírást, amely szerint minden feladatot, feladatlapot, képet, egyéb anyagot az óravázlatnak tartalmaznia kellene. Ne feledjük, hogy óravázlatunk nem az óra teljes dokumentációja, csupán annak vázlata kell, hogy legyen.

Az óravázlatok készítéséhez az útmutató 9. és 10. számú melléklete ad mintát. A 9. számú mintára a tematikus tervnél általam leírt észrevételekre utalnék, míg a 10. számú melléklet mintáját sokkal jobban használhatónak tartom. A honlapon közzé tettük az óravázlatok készítéséhez használható másféle mintát, amely szabadon letölthető. Használatakor a tematikus terv készítésénél részletesen leírt formázási szabályok alkalmazását javaslom.

Fontos kérdés annak eldöntése, hogy az elkészített, mondjuk tíz órát tartalmazó tematikus tervünkből melyik órákat válasszuk ki az óravázlat elkészítése céljából. Nincs már olyan követelmény, amely szerint kötelező volna a tematikus tervben egymást követő órák vázlatának elkészítése és feltöltése. Javaslatom szerint válasszon a tematikus tervben szereplő négy olyan órát, amelyek más és más jellegűek, egymástól eltérő tanítási és pedagógiai módszereket igényelnek, amelyek az óravázlatot készítő pedagógus más és más oldalát mutatják be. Semmiképpen ne töltsön föl négy ugyanolyan típusú, például gyakoroltató, csoportmunkát igénylő órát, mert vélelmezhetően azok ugyanazon kompetenciáinak bemutatására alkalmasak.

A cikk (és még további szakmai anyagok és videofelvételek) elolvasható az alábbi honlapon: http://portfolio.iskolaszolga.hu/