Vissza

Pedagógus-munkakör betöltésére jogosító egyéb végzettségek a szakképzésben



A szakképző iskolában a szakmai elméleti és gyakorlati képzést pedagógusokon kívül a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Szt.) meghatározott szakképesítésekkel és szakképzettségekkel rendelkező szakemberek is végezhetik.

 

A szakképző iskolában a szakmai elméleti és gyakorlati képzést pedagógusokon kívül a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Szt.) meghatározott szakképesítésekkel és szakképzettségekkel rendelkező szakemberek is végezhetik.

Az Szt. 30. § (5) bekezdése alapján szakképző iskolában szakmai elméleti tárgy oktatására közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy óraadóként határozott időre foglalkoztatható az a pedagógusvégzettséggel nem rendelkező szakember is, aki az előírt felsőfokú végzettséggel rendelkezik, ha a munkakör pedagógus-szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be. A nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott állandó saját alkalmazotti létszámra vonatkozó feltétel teljesítésének vizsgálatakor a szakképző iskola alapfeladatának ellátásához szükséges, számított alkalmazotti létszámából – legfeljebb harmincszázalékos mértékben csökkentve – le kell vonni az e bekezdés szerint betöltött alkalmazotti létszámot. A pedagógusvégzettséggel nem rendelkező szakember munkáját két éven keresztül módszertani kérdésekben segítő szakmai mentorpedagógus segíti.

Amennyiben a szakember a pedagógusvégzettséget megszerzi, és ekkor legalább két év szakirányú, nem pedagógus-munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik, minősítő vizsga nélkül közvetlenül a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. A fizetési kategória megállapításakor figyelembe kell venni a munkakör betöltéséhez előírt felsőfokú végzettség megszerzése után munkavégzésre irányuló jogviszonyban szakirányú, nem pedagógus-munkakörben szerzett gyakorlatot.

 

Az Szt. 30/A. §-a alapján szakmai elméleti tantárgy oktatására előírt képesítésűnek tekinthető az a szakember is, akinek

– nincs a képzési tartalomnak megfelelő szakos tanári szakképzettsége, de rendelkezik a képzési tartalomnak megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel vagy

– felsőfokú végzettséggel és a képzés tanulmányi területének megfelelő szakképesítéssel rendelkezik.

 

Főszabályként érvényes, hogy a gyakorlati oktató munkakörben is pedagógusvégzettségű vagy szakoktatói végzettséggel rendelkező szakembert kell alkalmazni. Gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktató lehet az is, aki

– megfelelő szakirányú szakképesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy

– mestervizsgával rendelkezik (vagy az új mestervizsga-előírás kiadását követő év szeptemberének első napjáig megkezdi a gazdasági kamara által szervezett mesterképzést)

– büntetlen előéletű, és

– nem áll a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

 

Nem kell mestervizsgát tenni annak, aki

– az oktatott, állam által elismert

  • szakképesítés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és legalább kétéves szakirányú szakmai gyakorlattal, vagy
  • szakképesítéssel és felsőfokú végzettséggel, valamint legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy

– a Vendéglátóipar ágazatba tartozó szakképesítést olyan gyakorlati képzőhelyen oktatja, amely – a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott – vendéglátó-ipari egységben folytat gyakorlati képzést, vagy

– a hatvanadik életévét betöltötte.

A cikk teljes egészében elolvasható az Iskolaszolga című folyóirat aktuális számában.

2017-11-07 | Nagy Erzsébet | Szakképzés

Szeretnék ilyen híreket kapni >>