Vissza |
Mi történik, ha a pedagógus megszegi munkaköri kötelezettségét?
Az iskola, a kollégium napi működéséhez kapcsolódó feladatok szerteágazóak, ezért az ott dolgozók munkaköri besorolása, a munkaköri feladatok pontos meghatározása sem könnyű feladat. Bármennyire is furcsa, a hatályos munkajogi jogszabályok – bár gyakran használják – eddig még nem adták meg a munkakör pontos jogi fogalmát. Jogszabályi meghatározás hiányában a bírói gyakorlatot hívhatjuk segítségül.
Az iskola, a kollégium napi működéséhez kapcsolódó feladatok szerteágazóak, ezért az ott dolgozók munkaköri besorolása, a munkaköri feladatok pontos meghatározása sem könnyű feladat. Bármennyire is furcsa, a hatályos munkajogi jogszabályok – bár gyakran használják – eddig még nem adták meg a munkakör pontos jogi fogalmát. Jogszabályi meghatározás hiányában a bírói gyakorlatot hívhatjuk segítségül.
A munkavégzési kötelezettség megszegésének jogi következményei közalkalmazottak esetében
A munkavégzéssel összefüggő kötelezettségszegés esetén a közalkalmazott pedagógus esetében is a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult munkajogi szankciót alkalmazni, amelynél szem előtt kell tartani a fokozatosság és az arányosság követelményét.
Azonnali hatályú megszüntetés
A közalkalmazottak esetében meg kell említeni, hogy a Kjt. a munkaköri feladatok megszegése, a nem megfelelő munkavégzés esetén szintén biztosít jogi szankciókat a munkáltató részére. Ebbe a körbe tartozik, hogy az igazgató köteles a közalkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal megszüntetni, ha
– a közalkalmazott az erre irányuló felhívástól számított tizenöt munkanapon belül nem tesz eleget, és nem igazolja, hogy a büntetlen előélet igazolási kötelezettség elmulasztása menthető ok következménye, illetve
– ennek a feltételnek való megfelelést a munkavállaló a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal nem tudja igazolni, vagy a foglalkoztatást kizáró ok egyéb módon a munkáltató tudomására jut.
A közalkalmazotti jogviszony azonnali hatályú megszüntetését írásban indokolni kell.
Felmentés szakmai alkalmatlanság vagy nem megfelelő munkavégzés miatt
A Kjt. 30. § (1) bekezdésének c) pontja lehetőséget biztosít a munkáltatónak, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt egyoldalúan megszüntethesse azért, mert a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált, vagy munkáját nem végzi megfelelően.
Sorozatos írásbeli figyelmeztetést kiváltó mulasztások elkövetése esetén, amennyiben azokat a közalkalmazott nem cáfolta, nem jogszabálysértő a mulasztásokra alapított felmentés (BH2004. 256.).
A közalkalmazott tartós alkalmatlanságát az általa tanúsított magatartásból következtetve is meg lehet állapítani. Az a közalkalmazott, aki a munkáltató szervezet funkciójából adódó különös elvárásokat, érdekeket figyelmen kívül hagyja, és figyelmeztetés ellenére nem hagy fel a nyilvánvalóan jogsértő magatartásával, a munkaköri feladatainak ellátására tartósan nem alkalmas (BH2002. 204.).
A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel való megszüntetését az együttműködési kötelezettség tartós megsértése megalapozhatja (BH2007. 162.).
A büntetőjog által nem szankcionálható, de bizonyított magatartás még szolgálhat a jogviszony felmentéssel történő megszüntetésénél valós és okszerű indokként, ha az egyébként összefügg a közalkalmazott munkaköri kötelezettségeivel, magatartásával és az intézmény működésével (BH1998. 358.).
A közalkalmazott által folytatott, egyéni figyelmeztető sztrájkot, amelyet a bíróság jogerős ítélete is jogellenesnek minősített, a munka megtagadásának kell tekinteni, és az emiatt közölt, az állásból történő felmentést tartalmazó intézkedés nem támadható meg sikerrel annak alapján, hogy a munkáltató ezt a jogát rendeltetésellenesen gyakorolta (BH1996. 563.).
A közalkalmazott jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését a munkatársaival való sorozatos együttműködési kötelezettséget sértő magatartása megalapozza (EBH2005. 1250.).
A munkáltató csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg felmentéssel a nyugdíjasnak minősülő közalkalmazott jogviszonyát is, ha egyedülálló, eltartott gyermeke 18 éves koráig. Amennyiben ezekről az adatokról nyilvántartást vezetnek, vagy az adatokból egyébként a munkáltatónak kellő körültekintés mellett tudnia kellett, nem hivatkozhat a közalkalmazott közlésének elmulasztására akkor sem, ha a nyilvántartása hiányos (BH2014. 219.).
Indokolási kötelezettség
A felmentést meg kell indokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.
Jogellenesnek minősül a törvényben meghatározott követelményeknek meg nem felelő felmentés. Az érvényességi kelléknek nem tekinthető körülmények nem jogszabályszerű megjelölése azonban a felmentést nem teszi jogellenessé, hanem a felmentés tartalmának módosításához, illetve a törvénynek megfelelő kiigazításához vezethet (BH2001. 90.).
Az a körülmény, hogy a munkáltató a felmentésben nem vagy tévesen hivatkozik jogszabályhelyre, a felmentést nem teszi jogellenessé, a jogellenesség vizsgálata szempontjából a felmentés indokolásában írt tényállásnak van jelentősége (BH2001. 142.).
Ha az alkalmatlanság a közalkalmazott munkavégzésével vagy magatartásával függ össze, a felmentés előtt lehetőséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.
Rendkívüli felmentés
A Kjt. 33/A. paragrafusa alapján amunkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt rendkívüli felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazott
– a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi, vagy
–olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
A munkáltató köteles a rendkívüli felmentést megindokolni. Az indokolásból a rendkívüli felmentés okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a rendkívüli felmentés indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.
A rendkívüli felmentés jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A tudomásszerzés időpontjának – ha a rendkívüli felmentés jogát testület jogosult gyakorolni – azt kell tekinteni, amikor a rendkívüli felmentés okáról a testületet – mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet – tájékoztatják.
Rendkívüli felmentés esetén természetesen a közalkalmazott pedagógust sem felmentési idő, sem végkielégítés nem illeti meg.
A cikk teljes egészében elolvasható az Iskolaszolga című folyóirat novemberi számában.