Vissza

A tankerületi tanácsok létrehozása



A Magyar Közlöny 2017. évi 174. számában jelent meg az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról szóló 134/2016. (VI. 10.) kormányrendelet módosításáról szóló 308/2017. (X. 27.) kormányrendelet. A jogszabály-módosítás legfontosabb újdonsága a tankerületi tanácsokkal kapcsolatos új szabályozás, amelyet az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról szóló 134/2016. (VI.

 

A tankerületi tanács célja

A tankerületi központ köteles tankerületi tanácsot működtetni, amely a tankerületi központ mellett működő
– javaslattevő,
– véleményező,
– tanácsadó testület.

A tankerületi tanács célja
– a helyi, területi, térségi társadalmi-gazdasági környezeti érdekek, célok összehangolása a tankerületi központ fenntartói tevékenységével kapcsolatos oktatásirányítási célokkal;
– a hosszú távú, átfogó, köznevelés-igazgatási célok összehangolása a tankerületi központ illetékességi területén;
– a fenntartói stratégiai döntések megalapozása.

Céljai megvalósítása érdekében a tankerületi tanács
– véleményezheti a tankerületi központ fenntartásába tartozó köznevelési intézményekre vonatkozó fejlesztési tervet, valamint az illetékes tankerületi központ által benyújtott pályázatok, projektek megvalósítását;
– javaslattal élhet
o    a Klebelsberg Központ által meghatározott, az illetékes tankerületi központot érintő infrastrukturális fejlesztésekkel,
o    az illetékes tankerületi központot érintő, európai uniós infrastrukturális pályázatok, projektek megvalósításával,
o    az illetékes tankerületi központ területéhez tartozó, oktatásirányítást érintő fejlesztési tervek elkészítésével,
o    egyeztetések lefolytatásával, valamint
o    egyéb, köznevelést érintő helyi ügyekkel kapcsolatosan;
– tanácsadással segítheti a fejlesztési tervek megvalósítását, a stratégiai tervezést.

A tankerületi tanács összetétele

A tankerületi tanács az oktatásért felelős miniszter által öt évre felkért állandó tagokból áll. Az állandó tagok közé tartozik
– az illetékes tankerületi központ vezetője,
– a Klebelsberg Központ által javasolt - azzal foglalkoztatotti jogviszonyban nem álló – egy fő,
– a Nemzeti Pedagógus Kar által jelölt egy fő,
– az oktatásért felelős miniszter által az alább felsorolt szervezetek által jelöltek közül felkért összesen három–öt fő.

A tankerületi tanács állandó tagjai közé egy-egy fő képviselőt jelölhetnek
– az országos önkormányzati szövetségek,
– az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége,
– a Nagycsaládosok Országos Egyesülete,
– a tankerületi központ által fenntartott intézményekben működő diákönkormányzatok.

A jelölésre a fentebbi szervezeteket határidő megjelölésével az oktatásért felelős miniszter kéri fel. A személyi javaslat a tagjelölt elfogadó nyilatkozatával válik érvényessé.

Az állandó tagok kiválasztására az érintett tankerületi központ illetékességi területén működő köznevelési intézmények feladatellátása és az oktatásirányítás szempontjából jellemző sajátosságainak figyelembevételével kerül sor.

Az eseti tagok

A tankerületi tanács elnöke az ügyrendben foglaltak szerint meghívhat eseti meghívottakat, így különösen
– az érintett helyi önkormányzatok,
– a tankerület illetékességi területén működő gazdasági társaságok,
– felsőoktatási intézmények,
– felzárkóztatással, esélyteremtéssel foglalkozó civilszervezetek,
– gyermekjóléti központ, valamint
– a tankerületi központ illetékességi területén székhellyel rendelkező köznevelési intézményt fenntartó egyházi és magánfenntartók képviselőit.

Az állandó meghívott

A tankerületi központ gazdasági vezetője állandó meghívottként, tanácskozási joggal részt vesz a tankerületi tanács ülésein.

A cikk teljes egészében elolvasható az Iskolaszolga című folyóirat aktuális számában.

2017-12-12 | Dr. Farkas Ildikó | Jogszabályfigyelő

Szeretnék ilyen híreket kapni >>