Az elmúlt időszakban azonban több vezető kollégától, intézménytől, sőt, pedagógusoktól is kaptam konkrét kérdéseket, amelyek problémákat jeleznek a pedagógusok jogszabályoknak megfelelő szabályos besorolásában. Ezek közül néhány gyakran előforduló problémát igyekszem közzétenni vezetőtársaim, pedagógus kollégáim és a szabályos besorolás támogatása érdekében.

Az elmúlt időszakban azonban több vezető kollégától, intézménytől, sőt, pedagógusoktól is kaptam konkrét kérdéseket, amelyek problémákat jeleznek a pedagógusok jogszabályoknak megfelelő szabályos besorolásában. Ezek közül néhány gyakran előforduló problémát igyekszem közzétenni vezetőtársaim, pedagógus kollégáim és a szabályos besorolás támogatása érdekében.

Az első kinevezés tört évének beszámítási szabálya

A pedagógus-munkakörbe történő kinevezés kezdő éve a fizetési kategóriák közötti lépés szempontjából egész évként veendő figyelembe. Ha a kinevezés időpontja 2000. szeptember 1-je, akkor a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szerinti első fokozatban az érintett 2000-ben, 2001-ben és 2002-ben van, ezért a második fokozatba 2003. január 1-jén kell átsorolni.

A Kjt. 65. § (1)  A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni. A magasabb fizetési fokozat elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik.

A szóban forgó példában a hároméves várakozási idő 2003. augusztus 31-én járt le, ezért a tárgyév első napján, azaz 2003. január 1-jén kellett az illetőnek a magasabb fizetési fokozatba kerülnie. Ha a következőkben jogviszonya folyamatos,  akkor háromévenként január 1. napján kerül a következő fokozatokba.

 Ha a pedagógus az 1998. január 1-jétől 2013. augusztus 31-éig tartó időszakban – egy vagy két alkalommal – teljesítette a hétévenkénti pedagógus-továbbképzési kötelezettségét, akkor a fokozatok közötti várakozási idejét a továbbképzési kötelezettség teljesítését követő évben egy évvel csökkenteni kellett. Azonban 2013. szeptember 1-jétől nem illeti meg a pedagógust a várakozási idő csökkentése.
A várakozási idő csökkentését előíró 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet 14. §-a 2013. augusztus31-éig volt hatályban ezzel a tartalommal: „A közoktatási intézmény dolgozójának a fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha teljesítette a külön jogszabályban meghatározott továbbképzés követelményeit. A várakozási idő csökkentése hétévenként egy alkalommal illeti meg a közoktatási intézmény dolgozóját akkor is, ha a továbbképzés követelményeit többször teljesítette ebben az időszakban.”

Ha például a pedagógus a 2000–2002 közötti időintervallumban az ötödik fizetési fokozatba volt besorolva, és 2001-ben teljesítette a pedagógus-továbbképzési kötelezettségét, akkor 2002. január 1-jén egy évvel csökkenteni kellett a fokozatok közötti várakozási idejét, ezért az ötödik fokozatban valójában csak a 2000–2001 éveket töltötte, és 2002-től a hatodik fokozatba került. Ez a várakozási időcsökkentés hétévente csak egyszer illeti meg a pedagógust, továbbá csak akkor, ha ebben az időszakban valóban terhelte továbbképzési kötelezettség.

Ha a szóban forgó pedagógus azonban 2002-ben teljesítette a kötelező továbbképzését, akkor a várakozási idő csökkentését csak 2003. január 1-jétől lehet biztosítani számára, ezért a hatodik fokozatba nem három, csupán két évig, a 2003–2004-es években lesz besorolva.

Fel kell hívnunk a figyelmet arra is, hogy a köznevelési törvény – és az azt megelőzően hatályban lévő közoktatási törvény – 62. § (2) bekezdése elrendeli, hogy „Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.” Ez azt jelenti, hogy a pedagógus-szakvizsga dátumát követő szeptember 1-jétől a hetedik év augusztus 31-éig a szakvizsgát szerzett pedagógusnak nincs továbbképzési kötelezettsége, ezért azt nem is teljesítheti, ezért ebben az időszakban nem jogosult újabb várakozási időcsökkentésre akkor sem, ha a következő hétéves ciklusba lépett. Például egy kolléga továbbképzési ciklusa 2007. szeptember 1-től 2014. augusztus 31-éig tartott. Ha ezt teljesítve 2011. június 30-án szakvizsgát szerzett, akkor 2012-ben csökkenteni kellett a várakozási idejét. Következő továbbképzési ciklusa azonban nem 2014. szeptember 1-jén kezdődik, mert 2011. szeptember 1-től 2018. augusztus 31-ig nem terheli továbbképzési kötelezettség. A következő továbbképzési ciklusának kezdő dátuma tehát 2018. szeptember 1. napja.

A pedagógus-továbbképzési kötelezettségüket teljesítők esetében – amint azt az előző bekezdésben felvezettük – a 2012. szeptember 1. előtt szerzett pedagógusdiplomák esetében azonban nem az Nkt. 62. § (2) bekezdése érvényes, hanem a (régi) közoktatási törvény 19. § (8) bekezdése az alábbi tartalommal:
A közoktatási törvény 19. § (8) „Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát vagy egyéb jogszabályban meghatározott vizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.”

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvénynek (a továbbiakban: Kt.) ez a rendelkezése 1998. január 1-jétől 2012. augusztus 31-éig volt hatályban, de a ciklusok helyes számításánál most is figyelembe kell venni a rendelkezést. Az a pedagógus tehát, aki az 1998. január 1-jétől 2012. augusztus 31-éig terjedő időintervallumban első pedagógusdiplomáját követően szakvizsgát, újabb diplomát vagy más jogszabály által rögzített vizsgát tett (jellemzően: újabb diplomát szerzett), az kilép az eddigi hétéves ciklusaiból, mert a diploma megszerzését követő hét évig mentes a továbbképzési kötelezettség alól. Az Nkt. és a Kt. újabb és régebbi szabályozása között az a különbség, hogy a 2012. szeptember 1-jétől hatályos Nkt. már nem teszi lehetővé minden megszerzett diploma esetében a hétéves mentesítést, hanem azt kizárólag a pedagógus-szakvizsgák esetében engedélyezi, illetőleg írja elő.

Munkaviszony szüneteltetése

Időszakos szüneteltetés – folyamatos munkaviszony mellett

Ha az érintett pedagógus fennálló munkaviszonyát egy időre megszünteti (mert például a versenyszférában helyezkedett el), és néhány év elmúltával újra pedagógus-munkaviszonyt létesít, akkor az alábbi tipikus problémákkal találkozhatunk.

Mivel a pedagógus a pedagógus-munkaviszonyának megszüntetésekor már rendelkezett a munkakörének betöltéséhez szükséges pedagógus-végzettséggel és szakképzettséggel, akkor esetében alkalmazni kell a Kjt. 87/A §-ának (3) bekezdését, amely az alábbiakat írja elő.
87/A. (3) A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1)–(2) bekezdésen túlmenően figyelembe kell venni a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett.

Ha tehát a pedagógus néhány év kihagyást követően visszatért a pedagóguspályára, akkor a Kjt. fenti rendelkezése alapján fizetési fokozatának megállapításánál a nem pedagógus-munkaviszonyban töltött éveket is figyelembe kell venni.

Például egy kolléga a 2002–2004 években az ötödik fokozatba volt besorolva, és 2004. július 1-jén nem pedagóguspályán és nem közalkalmazotti szférában helyezkedett el, ahol 2014. június 30-áig folyamatos munkaviszonya volt. Ha 2014. július 1-jén visszatér a pedagóguspályára, akkor a nem pedagógusként munkaviszonyban töltött tíz évét a fizetési fokozat megállapításakor figyelembe kell venni. A 2014. évi besoroláskor tehát Pedagógus I. fokozat kilencedik kategóriájába kell besorolni. Nem alkalmazható azonban ez a szabály akkor, ha a szóban forgó időszakban nem volt munkaviszonya, mert például munkanélküli volt, vagy egyéni vállalkozóként kereste a megélhetését. Ha a szóban forgó tíz évből két évet egyéni vállalkozóként töltött, akkor a tíz év helyett nyolc évet lehet beszámítani a fizetési fokozatok közötti előre lépésébe.

Hogyan kell besorolni azt a pedagógus-végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező személyt, aki életpályája során még sohasem volt pedagógus, de most mégis pedagógusként kívánjuk foglalkoztatni?

A cikk teljes egészében elolvasható az Iskolaszolga című folyóirat januári számában.

Kérdése van foglalkoztatással, munkaüggyel kapcsolatban? Tanácsot szeretne? Kérdezze szakértőnket online, díjmentesen!