A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) tartalmaz mind a gyermekszüléshez, mind a gyermekneveléshez kötődő szolgálati idő időtartamokat.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) tartalmaz mind a gyermekszüléshez, mind a gyermekneveléshez kötődő szolgálati idő időtartamokat.

Az 1968 előtt született gyermekek – többlet szolgálati idő

Nyugdíjszabályaink szerint önmagában a gyermekszülés csak egy esetben nyújt többlet szolgálati időre lehetőséget. A Tny. végrehajtási rendelete, a 168/1997. (X. 6.) kormányrendelet (a továbbiakban TnyR.) 29.§ (10) bekezdése szerint az anya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét annyiszor 365 nappal (tartósan beteg, fogyatékos gyermek esetén 550 nappal) kell növelni, ahány gyermeke 1968. január 1. előtt született.

A szabály alkalmazásához
– a gyermek születési anyakönyvi kivonata,
– a tartós betegség, fogyatékosság igazolásához a családi pótlékról szóló jogszabályok rendelkezései szerinti orvosi igazolás szükséges.

Ezzel a lehetőséggel az 1968-tól bevezetett, és szolgálati időnek is minősülő gyermeknevelési ellátásokat igénybe vevő anyákhoz hasonló helyzetbe kerültek az 1968 előtt szült anyák.

Gyermeknevelési idők

A Tny. 38.§ (1) bekezdés c) pontja szerint szolgálati időnek kell figyelembe venni
– a gyermeknevelési támogatás,
– az ápolási díj és
– a gyermekgondozási segély, illetve
– a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

Az e) pont szerint szolgálati idő a terhesség-gyermekágyi segély és a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartama. Szolgálati idő a gyermekgondozási díj 2000. január 1. előtti időtartama, és a 2000. január 1. utáni ideje is, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

Ezek az időszakok
– az ápolási díjat megállapító határozattal,
– a gyermek születési anyakönyvi kivonatával,
– az örökbefogadást engedélyező határozattal igazolhatók.

Több gyermekellátás igénybevételének előfeltétele a fizetés nélküli szabadság igénylése. A gyermekgondozási díj és a gyermekgondozást segítő ellátást igénybevételéhez kötelező a munkáltató részéről fizetés nélküli szabadság engedélyezése, a gyermeknevelési támogatáshoz adható ez a szabadság.

A fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama szolgálati időnek akkor számít, ha
-   a biztosítottat háromévesnél – tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél – fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illeti meg.

A nők negyven év jogosultsági idővel történő öregségi teljes nyugdíjának igénybevételéhez az összes szolgálati idő mellett az ellátásra jogosító keresőtevékenységgel, vagy gyermekneveléssel szerzett időszaknak nagy jelentősége van.

A negyven év jogosultsági időn belül, ha a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő kevesebb negyven évnél, de az a harminckét évet eléri, a hiányzó időszak a Tny.-ben tételesen megnevezett gyermeknevelési idővel teljesíthető.

Ha a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban még nem szerepel minden gyermeknevelési időszak, az adategyezetési eljárás során ezt rendezhetjük.

Egy ritka helyzet

Néha fordítottá válhat az élet, olyan helyzet keletkezhet, amikor a gyermek által a szülő részére nyújtott támogatás ad nyugellátásra való jogosultságot a támogatást nyújtó gyermek halála esetén a szülő számára.
A Tny. 58.§-a szerint szülői nyugdíjra jogosult az a szülő, akit a gyermeke a halálát megelőző egy éven át túlnyomórészt eltartott, és a szülő megváltozott munkaképességű, vagy hatvanöt év feletti.
Túlnyomórészt eltartottnak minősül, akinek jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj összegét.

Társadalombiztosítással és foglalkoztatással, munkaüggyel kapcsolatos cikkeket olvashat az Iskolaszolga című lap aktuális számában.