Különösen a tanévkezdés időszakában örökzöld téma a pedagógusok munkaideje, azon belül az ellátandó tanítási, foglalkozási órák száma, de számos kérdés merül fel a munkaidő-kedvezmények mértékével és kiadásával kapcsolatban is.

Különösen a tanévkezdés időszakában örökzöld téma a pedagógusok munkaideje, azon belül az ellátandó tanítási, foglalkozási órák száma, de számos kérdés merül fel a munkaidő-kedvezmények mértékével és kiadásával kapcsolatban is.

A pedagógusok munkaideje

A teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógus heti negyvenórás munkaideje a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 62. § (5) és (6) bekezdése szerint két részből áll:
– a kötött munkaidőből, amely a heti teljes munkaidő nyolcvan százaléka (heti 40 óra munkaidő esetén heti 32 óra) és
– a kötetlen munkaidőből, amelyben a pedagógus munkaidő-beosztását, illetőleg felhasználását maga jogosult meghatározni (heti 40 óra munkaidő esetén heti 8 óra).

A kötött munkaidő szintén két részre osztható:
– a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre, amely a heti munkaidő ötvenöt–hatvanöt százaléka (heti 40 óra munkaidő esetén heti 22–26 óra) és
– a kötött munkaidő fennmaradó részére, amelyben a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. Ezeket a feladatokat a 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet (a továbbiakban: Ép. r.) 17. § (1)–(2a) bekezdése tartalmazza.

Óvodában a teljes kötött munkaidőt (heti 40 óra munkaidő esetén heti 32 órát) a gyermekekkel való közvetlen, teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítani. A munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában
– a nevelést előkészítő,
– azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok,
– a nevelőtestület munkájában való részvétel,
– gyakornok szakmai segítése, továbbá
– eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára [Nkt. 62. § (8) bekezdés].

A munkaidő fennmaradó részét (teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén legalább heti négy órát) az óvodapedagógus maga oszthatja be.

A kötött munkaidő neveléssel-oktatással lekötött része az alábbi munkakörökben tér el az általános, a heti munkaidő 55–65 százalékától:
– általános- és középiskolában gyakornoknak 50 százalék,
– óvodában gyakornoknak 65 százalék,
– gyakorlóóvodában vezetőpedagógusnak 60 százalék,
– gyakorló nevelési-oktatási intézményben, gyakorló szakszolgálati intézményben vezetőpedagógusnak 30 százalék,
– gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben pedagógusnak 50 százalék,
– iskolában, kollégiumban könyvtárostanárnak, könytárostanítónak 55–65 százalék azzal, hogy munkaköri feladatként a kötött munkaidő többi része hetven százaléka – a könyvtár zárva tartása mellett – a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus-munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál.

Az Nkt. 62. § (7) bekezdése, valamint az Ép. r. 19. § (3) bekezdése előírja az intézményvezető számára, hogy a kötött munkaidőben ellátandó feladatokat a nevelőtestület tagjai között arányosan és egyenletesen ossza fel.

A pedagógiai szakszolgálat intézményében a pedagógusok heti kötelező óraszáma 21 óra, amelyben ellátják a gyermekek, tanulók vizsgálatával, egyéni vagy csoportos foglalkoztatásával, a tanácsadással, gondozói tanfolyamok megtartásával (a továbbiakban: közvetlen foglalkozás) kapcsolatos feladatokat.

A nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálat vezetője a teljes munkaidő – az 5. melléklet vagy a pedagógiai szakszolgálatokra vonatkozó miniszteri rendelet szerint – tanórákkal vagy foglalkozásokkal le nem kötött részében látja el a magasabb vezetői, vezetői megbízással kapcsolatos feladatokat.

A nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott magasabb vezető vagy vezető megbízással rendelkező pedagógus heti tanóráinak, foglalkozásainak számát az Nkt. 5. melléklet határozza meg.

Az iskolában foglalkoztatott magasabb vezető vagy vezető megbízással rendelkező pedagógus heti tanóráinak, foglalkozásainak száma az általa az intézményben tanított tantárgynak – az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettanterv alapján készült helyi tanterv szerinti – heti óraszámával azonos, amennyiben olyan tantárgyat tanít, amelynek a helyi tanterv szerinti óraszáma magasabb, mint az 5. mellékletben az adott intézményre és vezetőre meghatározott heti tanórák, foglalkozások száma [62. § (13)–(14) bekezdés].

Az Nkt. 62. § (6) bekezdése szerint a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőbe be kell számítani legfeljebb heti két-két óra időtartamban a pedagógus által ellátott osztályfőnöki, kollégiumi, tanulócsoport-vezetői vagy munkaközösség-vezetéssel összefüggő feladatok, továbbá legfeljebb heti egy óra időtartamban a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok időtartamát. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a törvény egyes pedagógus-munkakörök esetében az ebben a bekezdésben foglaltaktól eltérően határozza meg a munkaidő egyes feladatokra fordítandó részeinek arányát.

Az Ép. r. 17. § (1a) bekezdése szerint az osztályfőnöki, kollégiumi, tanulócsoport-vezetői, vagy munkaközösség-vezetéssel összefüggő feladatok, továbbá a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő tevékenység (például diákönkormányzatot segítő tanár feladatai) összesen heti négy óra erejéig számítanak be a kötött munkaidő neveléssel-oktatással lekötött részébe.

Mind az Nkt., mind a végrehajtási rendelete előírja az arányos és egyenletes terhelést, továbbá az Ép. r. 19. § (3) bekezdése alapján minden munkavállaló tekintetében kötelező az egyenlő bánásmód követelményének betartása. Az intézményvezető akkor felel meg ennek, ha az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői és diákönkormányzatot segítő feladatellátásért járó heti kettő-kettő, illetőleg heti egy neveléssel-oktatással lekötött munkaidőbe számító órát úgy adja ki, hogy ezekkel a pedagógusnak ténylegesen kevesebb legyen a megtartandó tanítási óráinak, foglalkozásainak a száma a fenti megbízások egyikével sem rendelkező pedagógusokéhoz képest. Véleményem szerint jogellenes, ha az intézményvezető – a többi pedagógus által ellátandó órák számától eltérően – azért emeli meg a pedagógusnak heti 26 órára a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét, hogy abból az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői vagy diákönkormányzatot segítő feladatért járó órákkal történő csökkentés után se legyen a pedagógusnak heti 22 óránál kevesebb az ellátandó tanítási órák száma. Nincs ugyanis jogszabályi előírás arra vonatkozóan, hogy a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőbe beszámítandó órákkal ne csökkenhetne a pedagógusnak előírt óraszám heti 22 óra alá. Diszkriminatív viszont, ha a fenti megbízások miatti – a jogalkotó által is elismert – többletfeladatokat az intézményvezető a tantárgyfelosztás készítésekor nem veszi figyelembe, ezáltal a tanítási és foglalkozási órák számában nem érvényesül a fenti megbízások utáni, heti kettő-kettő, illetve heti egy óra – összesen maximum heti négy óra – beszámítása azzal együtt is, hogy az osztályfőnöknek és a munkaközösség-vezetőnek pótlék jár. Ezek a feladatok neveléssel-oktatással járó munkaidőbe történő beszámítását ugyanis az Ép. r. 17. §-ának 2016. július 30-ával hatályba lépett (1a) bekezdése a pótlék megállapítása mellett írja elő.

Az Ép. r. 17. § (4) és (5) bekezdése alapján a pedagógus számára a kötött munkaidő terhére eseti helyettesítés rendelhető el. Eszerint az eseti helyettesítés elrendelése az alábbi okok valamelyike miatt lehetséges:
A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás, pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha
– a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,
– a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember, vagy
– a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

Minden más eset nem minősül eseti helyettesítésnek, így azt nem lehet a kötött munkaidő terhére – külön díjazás nélkül – elrendelni. Nem lehet például eseti helyettesítésként elrendelni olyan tanítási órák, foglalkozások megtartását, amelyre a fenntartó egyszerűen nem biztosított az intézmény számára kellő számú álláshelyet, és a munkáltató nem írt ki pályázatot. Szintén nem minősülhet eseti helyettesítésnek olyan pedagógus helyettesítése, aki hosszabb ideje van távol, vagy akinek előre ismert a távolléte (például nyugdíjba vonulás miatt felmentési idejét tölti). Amennyiben a pedagógust a tantárgyfelosztásban előírt órái fölött ilyen helyettesítésre beosztják, részére az Mt. szerinti, rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó díjazás jár.

Az Mt. 109. § (1) bekezdése szerint teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, amely – az Mt. 135. § (3) bekezdése alapján – kollektív szerződésben évi 300 órára növelhető.

Mesterpedagógusokat megillető munkaidő-kedvezmény

Az Ép. r. 17/A. §-a alapján a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógusnak, amennyiben pedagógiai-szakmai ellenőrzésben vagy pedagógusminősítésben szakértői, illetőleg ha szaktanácsadói feladatot lát el, munkaidő-kedvezményben részesül. A neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több
a) heti tizennyolc óránál,
b) óvodapedagógus esetén huszonöt óránál,
c) vezetőpedagógus esetében tíz óránál, vezető óvodapedagógus esetében huszonkettő óránál, továbbá tanítási hetenként legalább egy tanítási napra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátása érdekében.

A cikk teljes egészében elolvasható az Iskolaszolga aktuális számában.