A Köznevelési Kerekasztalhoz kapcsolódóan a kormányzat a hatályos Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat.) felülvizsgálatával és annak újragondolásával bízott meg egy szakmai bizottságot. Az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport az új Nat. koncepcióját, tervezetét elkészítette, és azt 2018. augusztus 31-én nyilvánosságra hozta. A tervezet a www.oktatas2030. hu oldalon megtekinthető, letölthető, a szakmai anyaggal kapcsolatos társadalmi vita 2018. október 31-éig tart.

A Köznevelési Kerekasztalhoz kapcsolódóan a kormányzat a hatályos Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat.) felülvizsgálatával és annak újragondolásával bízott meg egy szakmai bizottságot. Az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport az új Nat. koncepcióját, tervezetét elkészítette, és azt 2018. augusztus 31-én nyilvánosságra hozta. A tervezet a www.oktatas2030. hu oldalon megtekinthető, letölthető, a szakmai anyaggal kapcsolatos társadalmi vita 2018. október 31-éig tart.

A Nat. célja

A Nat. célja – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) 5. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően –, hogy
– biztosítsa az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét,
– biztosítsa az iskolák közötti átjárhatóságot,
– meghatározza az elsajátítandó tanulási tartalmakat,
– kötelező rendelkezéseket állapítson meg az oktatásszervezés körében, valamint
– meghatározza az alapműveltség kötelezően közvetítendő tartalmait.

A Nat. koncepció szerkezete

A Nat. tervezete közel 300 oldal, és lényegében két fejezetből áll. A Nat. első, általános fejezetében megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és tartalmak konkrét leírásai
– négy-négy évfolyamot felölelő nevelési-oktatási szakaszokhoz (1–4., 5–8., 9–12. évfolyam) rendelve,
– négyéves bontásban meghatározott tantárgyi leírások formájában,
– az egyes tanulási területek szerint rendezett alfejezetekben jelennek meg (2. fejezet és annak alfejezetei).

A tantárgyi leírások tanulási területek szerinti csoportosításban rögzítik:
– a tanulási terület tanulási és nevelési-oktatási alapelveit;
– a tanulási terület tantárgyi rendszerét;
– az egyes tantárgyak tanulási és nevelési-oktatási céljait;
– az egyes tantárgyak kapcsolódását az alap- és a nyolc általános kompetenciához;
– az egyes tantárgyak kapcsolódását más tanulási területekhez, tantárgyakhoz;
– az egyes tantárgyak általános és specifikus fejlesztési területeit;
– az egyes tantárgyak értékelésére vonatkozó sajátosságokat;
– a nevelési-oktatási szakaszokban a tanulás és tanítás tantárgyak szerinti specifikus jellemzőit;
– a nevelési-oktatási szakaszokra négyéves bontásban, tantárgyak szerint meghatározott főbb témaköröket;
– a tantárgyak fejlesztési területeinek átfogó, kimeneti elvárásként megfogalmazott eredménycéljait, a nevelési-oktatási szakaszok szerint garantált elégséges (minimum) óraszám szerint;
– a tantárgyak fejlesztési területeinek kimeneti elvárásként megfogalmazott eredménycéljait a nevelési-oktatási szakaszok négyéves bontásában.

A tantárgyi leírások meghatározó szerepet töltenek be a Nat. általános részében leírt nevelési-oktatási, fejlesztési és nevelési feladatok meghatározásában, valamint az itt rögzített eredménycélok érvényesítésében és megvalósításában.

A tanulási területek és az azokhoz kapcsolódó tantárgyak

A Nat a tanulási-tanítási folyamatot feladatszempontúan (alapvetően a pedagógus nézőpontja szerinti leírások), a tanulási területek és a tartalmat hordozó tantárgyak szerint rendszerezi. Ennek keretében az alapvetően elvárt ismereteket és készségeket, a kialakítandó kompetenciákat, valamint a nevelési-oktatási szakaszok szerint (négyéves és kétéves bontásban) szerkesztett, az aktív tanulás elvárásainak megfelelő, a tanuló szempontjából megfogalmazott eredménycélokat jeleníti meg.

Tanulási területek és tantárgyak
– Anyanyelvi kommunikáció és irodalmi műveltség: magyar nyelv, irodalom
– Matematika: matematika
– Történelem és társadalmi ismeretek: történelem, társadalmi ismeretek, erkölcstan (választhatóan erkölcs és etika vagy erkölcs és hittan)
– Természettudomány és földrajz: környezetismeret, természettudomány, biológia, kémia, fizika és földrajz
– Idegen nyelv: élő idegen nyelv (első idegen nyelvként angol, német, francia vagy kínai)
– Művészetek: ének-zene, vizuális kultúra
– Technológia: technológia és tervezés, digitális technológia és kultúra
– Testnevelés és egészségfejlesztés: testnevelés

A Nat. tervezet 1. fejezete (általános rész): az iskolai nevelő-oktatómunka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei

Alapvető értékek és emberkép

A Nat.-ban fontosnak tartott értékek
– az alapvető emberi értékek (becsületesség, igazságosság, empátia, önbecsülés, továbbá az élet, az emberi méltóság, az emberi teljesítmény és munka tisztelete),
– a társadalmi értékek (szabadság, demokrácia; a család mint közösség; az anyanyelv és a nemzeti kultúra; a nemzeti hagyományok és identitás ápolása; a társadalmat alkotó csoportok nyelve, kultúrája, identitása; a kulturális tolerancia, a szolidaritás, a felelősségvállalás és az emberi jogok) és
– a környezeti fenntarthatóság.

A koncepció szerint a nemzeti köznevelés egyenlő mértékben támogatja minden tanuló értelmi, szocio-emocionális, erkölcsi és fizikai fejlődését. Az iskolának alapvető feladata, hogy megteremtse a fejlődés megfelelő feltételeit minden tanuló számára. A köznevelés célja és feladata az, hogy támogassa a fejlődő-kibontakozó egyént a harmonikus egyensúly megtalálásában az alábbi területeken:
– önmaga és mások elfogadása;
– autonómia megélése és közösségi felelősségvállalás;
– újító kezdeményezésre való nyitottság és bevált megoldások belátásra épülő alkalmazása;
– reflektív mérlegelés és aktív, cselekvő részvétel a különböző tevékenységekben.

Tanulási és nevelési célok

A Nat. tervezete abból indul ki, hogy a köznevelési intézmények kiemelt szerepet játszanak a felnövekvő nemzedékek
– fizikai, érzelmi, társas, erkölcsi, szellemi fejlődésének előmozdításában,
– esztétikai érzékének fejlesztésében, valamint
– az ország kulturális, gazdasági fejlődésének és társadalmi kohéziójának biztosításában.

Mindezek érdekében a köznevelés kiemelt feladata
– a testi-lelki egészségre nevelés,
– az önismeretre, emberismeretre nevelés,
– az együttműködésre és kölcsönös tiszteletadásra nevelés a társas kapcsolatokban,
– a kommunikációs kultúrára és a médiahasználatra nevelés,
– az autonóm tanulásra és a tudatos életpálya-építésre nevelés,
– a nemzeti és európai azonosságtudatra, hazaszeretetre és aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés.

Ez utóbbival kapcsolatosan a Nat. tervezete rögzíti, hogy a tanuló megismeri Magyarország és a magyar nemzet, valamint Európa és az Európán kívüli világ történelmét, hagyományait, kultúráját; a hungarikumokat és a magyar vívmányokat; a tudományban, művészetekben, sportban és az élet egyéb területein elért eredményeket. Értenie kell Magyarország helyét a világban és az Európai Unióban; kialakul és elmélyül benne a hazához való érzelmi kötődés, a hazaszeretet érzése. Megérti a demokratikus államforma és intézményrendszereinek jelentőségét és szerepét, ismereteket szerez az alapvető emberi jogi elvekről és gondolkodásról, elsajátítja az állampolgári jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat, illetve elkötelezetté válik az aktív állampolgárság gyakorlására.

A pedagógusok személyes példát mutatnak a demokratikus elvek alkalmazására, továbbá a nemzeti és európai identitás megélésére, valamint a nemzeti ünnepek és jelképek tiszteletére. Olyan helyzeteket teremtenek, amelyekben a tanulók jártasságot szerezhetnek
– a közösség céljainak elérése érdekében tett erőfeszítések terén,
– a közösség érdekeinek védelmében,
– az eltérő vélemény tolerálásában,
– a saját álláspont védelmében,
– a többség döntésének elfogadásában,
– a véleményalkotás előtti tájékozódásban,
– az érvek meghallgatásában, valamint
– a vélemény és tény közötti különbség felismerésében is.

A pedagógusok lehetőséget biztosítanak a vitakultúra megismerésére, az érvelés gyakorlására, valamint a konfliktushelyzetek kezelésére annak érdekében, hogy a tanulók minél nagyobb tudatossággal, tájékozottsággal és az aktív cselekvést szívesen vállalva tervezzék és gyakorolják felnőtt életük szerepeit.

A szülők jól tudják támogatni gyermekük fejlődését, ha törekednek arra, hogy a család mindennapi életében példát mutassanak, és gyermekük számára a demokratikus elvek alkalmazására, valamint a nemzeti és európai identitás megélésére alkalmas helyzeteket teremtsenek.

Tanulási célként jelenik meg a koncepcióban a fenntartható jelen és jövő iránti elkötelezettség is. A koncepció szerint az iskola közössége alapdokumentumaiban szabályozza a fenntarthatósággal és a környezettudatossággal kapcsolatos feladatait. Kitér a társadalmi, a kulturális, a globális és a környezeti felelősség kialakításának helyi sajátosságaira. Ezeket a célokat intézményi szintű projektnapok és témahét szervezésével, a tanulók együttműködését és aktivitását igénylő gyűjtésekkel, regionális, országos és nemzetközi programokba való bekapcsolódással valósítja meg, így támogatva a tanulókat a természeti és épített környezettel, valamint közösségeink jövőjével kapcsolatos felelősségérzetük kialakításában.

A pedagógus hiteles példát mutat, ismereteket és tapasztalatszerzési lehetőségeket biztosít a tanulók számára az anyagtakarékossággal, az újrahasznosítással, valamint az erőforrások tudatos, takarékos és felelősségteljes használatával kapcsolatban. Mindez annak érdekében szükséges, hogy a tanulók megértsék, milyen veszélyt jelent az anyagokkal való felelőtlen gazdálkodás az élőlények sokféleségére, életmódjuk és megjelenésük gazdagságára, és hogy tudatosítsák, milyen felelősségük lehet a fenntartható jövő alakításában.

A cikk teljes egészében elolvasható az Iskolaszolga októberi számában.