A pályaválasztási határidők közeledtével egyre többen keresik a választ a „Mi leszek, ha…?” kérdésre. A sok lehetőség számbavétele után mégis dönteniük kell, és ki kell választaniuk azt a néhány lehetőséget, amelyekről úgy gondolják, tanulásukba szívesen fektetnének időt, pénzt és energiát. Február a döntések hónapja több korosztály számára is.

A pályaválasztási határidők közeledtével egyre többen keresik a választ a „Mi leszek, ha…?” kérdésre. A sok lehetőség számbavétele után mégis dönteniük kell, és ki kell választaniuk azt a néhány lehetőséget, amelyekről úgy gondolják, tanulásukba szívesen fektetnének időt, pénzt és energiát.

Február a döntések hónapja több korosztály számára is. A középiskolákba készülők, ha olyan intézménybe akarnak menni, amely előírja a központi felvételi írásbelit, annak megírása után, az eredmény ismeretében e hónapban jelentkezhetnek a kiszemelt iskolákba, és ott szükség szerint szóbelit is tesznek. Az érettségire és a felsőoktatási felvételikre jelentkezőknek is február 15-ig kell határozniuk további terveikről: szeretnének-e továbbtanulni, illetve mely tárgyakból és milyen szinten kívánnak érettségi vizsgát tenni. Döntésükhöz nekik már sok szempontot kell figyelembe venniük.

A középiskolai felvételik

Középiskolába 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi képzésre, illetve különféle 9. évfolyamos képzésekre lehet beadni a jelentkezést. Magyar nyelv és irodalomból és matematikából kell megírni egy-egy 45 perces tesztet, amely kompetenciákat mér. A matematika tesztek átlageredménye rendszerint alacsonyabb a magyarénál , de az összpontszámok átlaga többnyire minden évben kiegyenlített, és nagyon hasonló. A felvételi dolgozatok tehát elég jól mérik a tanulók képességeit, még akkor is, ha természetesen számít, milyen aktuális állapotban írja meg valaki, és egyetlen alkalom nem biztos, hogy tükrözi valós teljesítményét. Ebben a korban nagy stresszt jelenthet egy gyereknek, ha ilyen teher nehezedik rá. Tudjuk azonban, hogy a későbbiekben sok lehetőség van iskolaváltásra, ha nem sikerül olyan intézménybe jutni, amelyben a gyerek jól érzi magát. Ez a felvételi tehát egyáltalán nem „döntő”, akkor sem, ha sok szülő mégis így készül rá.

Olykor az az érzésünk ugyanis, hogy a szülők nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a középiskolai felvételiknek, mint az egyetemieknek. Mintha ebben az életkorban dőlne el gyermekük sorsa, és ha kimaradnak egy iskolából, akkor végképp lemaradnak. Sok gyerek esik áldozatául ennek a szemléletnek, és szenved olyan közegben, amelyben egyáltalán nem érzi jól magát, holott sokkal biztosabban fejlődne, ha nyugodt környezetben élhetné napjait, ahol a tanulás során nem teljesítenie kéne, hanem öröme telne egy-egy felfedezés vagy sikerélmény nyomán. Tökéletes iskola nincs, de olyan igen, ahol egy gyerek otthonosan érzi magát, és ahova később is szívesen jár vissza. A felvételit tehát a helyén kell kezelni. Nem szabad túlértékelni, és az eredményétől függő iskolára sem muszáj végleges útként tekinteni.

A felsőoktatási felvételik

Ma már a felsőoktatásban is sokkal több változtatási lehetősége van egy hallgatónak, mint korábban, de a felvételi itt mégis komolyabb döntés. Vannak, akik könnyen kiválasztják, melyik intézmény milyen szakára szeretnének bejutni, és mindent el is követnek céljuk megvalósításáért, de az érettségiző korosztály többsége inkább bizonytalan. Nincs igazi elképzelésük, és sokan még saját képességeiket sem tudják reálisan értékelni. Őket hivatott támogatni az iskolákban nemrég bevezetett pályaorientációs nap, amelyet az intézmények sok szervezéssel és munkával igyekeznek tartalommal megtölteni (bár az oktatásirányítástól nem sok segítséget kapnak hozzá). Ezen kívül is sok más tájékozódási lehetőség is létezik számukra (Educatio kiállítás, felvi.hu, nyílt napok, pályaorientációs szakemberek, Felvételizők Hétvégéje online konferencia stb.), de talán mégis az a legfontosabb, hogy tanáraik segítsék őket a felkészülésben és a megfelelő érettségi típusok kiválasztásában. Bár a jelentkezési lap kitöltése természetesen a diákok döntése lesz, tanáraik mégis fontos szempontokkal járulhatnak hozzá a választásukhoz: közép- vagy emelt szintű, előrehozott vagy rendes vizsgát tegyenek-e, stb. A felvételi jelentkezéseket már nem a középfokú intézmény kezeli, hanem mindenki önállóan, saját felelősségét vállalva adja be lapját, de nagyon sokat segíthetnek a jelentkezőknek a felsőoktatást ismerő pedagógusok.

Az első feladat felmérni, egyáltalán érdemes-e a felsőoktatást megcélozni, vagy hasznosabb valamilyen OKJ képzést kiválasztani, amelynek elvégzése után – már egy szakma birtokában és a felvételibe esetleg beszámítható plusz pontokkal – később még érdemes lehet jelentkezni. A jelen hatályos rendelkezés  szerint alap- és osztatlan képzésre minimum 280 ponttal lehet bekerülni.

Ha a felsőoktatási intézmény mellett dönt a diák, akkor az érdeklődési körének megfelelő képzések kiválasztása után következhet a mérlegelés. Mennyi volt a bejutási pontszám az előző években, és melyik intézmény elérhetőbb ennek megfelelően. Sokaknak jelent segítséget ebben egy-egy nyílt nap, amelyen azt is megtapasztalhatják, rokonszenveznek-e az adott egyetemmel vagy főiskolával. Azután tájékozódniuk kell a meghirdetett képzésekről. Milyen felvételi tárgyakkal lehet bekerülni, és ha több lehetőséget jelölnek meg, melyiket a legcélszerűbb választani. Magyartanárként tapasztalom például, hogy ahol magyar, történelem vagy esetleg idegen nyelv emelt szintű érettségit írnak elő választási lehetőségként, sokkal kevesebben választják a magyar nyelv és irodalmat, mert annyira megfoghatatlannak érzik. Idén még középszintű érettségikkel is lehet jelentkezni, jövőre azonban változik a szabályozás, és a kormányrendelet  2020. január elsejétől hatályos szövege szerint már kötelező lesz egy emelt szintű érettségit tenni, valamint jelentkezési feltétel lesz egy B2 szintű nyelvvizsga megléte is.

A nyelvvizsga is része a mérlegelésnek. Mivel egy középfokú vizsgával 28 többletpontot lehet szerezni, két középfokúval vagy egy felsőfokúval pedig 40-et (ha nem az az idegen nyelv a felvételi tárgy), sokan a vizsga megszerzésével próbálják emelni pontszámukat, és egyelőre vannak, akik ezt az utat választják az emelt szint helyett (ha az nincs kötelezően előírva).

A pontokat a felvi.hu oldalon található kalkulátor segítségével lehet kiszámolni, és a jelentkezésnél a feltöltött bizonyítványok és dokumentumok alapján a rendszer a lehető legkedvezőbb változatot számítja be (tehát például az érettségi százalékos eredményt kétszerezi az év végi jegyek helyett, ha így több pontot ér el a felvételiző). A pontszámítást és az elérhető maximumokat mellékletben közlöm.

A jelentkezéskor sokféle képzési formát lehet számba venni. Így például állami ösztöndíjas és önköltséges szakok, valamint nappali, esti, levelező és távoktatásos képzések is választhatók. Mindenki 12 államilag támogatott félévet vehet igénybe, ha ilyen szakra jut be (ahol 10 félévnél hosszabb a képzési idő, több a támogatott félév is). Az állami ösztöndíjasoknak vállalniuk kell tanulmányaik kezdetén, hogy a végzést követő húsz évben legalább annyi időt töltenek magyarországi munkaviszonyban, amennyi a képzési idejük volt. Három helyre ingyenesen jelentkezhetnek, további háromra 2-2000 Ft kiegészítő eljárási díjért, és ugyanannak a szaknak önköltséges, illetve állami ösztöndíjas formája egyetlen jelentkezésnek számít. Az év végi jegyek és az érettségi eredmények ismeretében pedig júliusban még módosíthatnak az eredetileg választott intézmények sorrendjén. És ha sikerül bejutniuk egy egyetemre vagy főiskolára, de kiderül, mégsem az a megfelelő, akkor sincs veszve semmi. A következő szemeszterben (keresztfélév) vagy évben újra lehet felvételizni másik helyre, és a már elvégzett kreditekből azt is beszámítják, amelyet ott is el kellene végezni. Az állami ösztöndíjas félévek száma azonban így is csak 12 (lehetnek kivételek, amelyekről a felvi.hu oldal tájékoztat).

A cikk teljes egészében elolvasható a Pedagógiai és Módszertani Tanácsadó februári számában.