Közeleg 2019. február 28-a, amikor az emberi erőforrások minisztere közleményében meghatározza a 2020. évi pedagógusminősítési keretszámokat és a jelentkezés feltételeit. Addig is készüljünk fel a ránk váró feladatokra, és mérlegeljük, nekivágunk-e a minősítésnek!

Úgy tűnik, messze van még 2019. november 25-e, a portfóliófeltöltés határideje. Akik azonban már forgatják a fejükben a minősítésre történő jelentkezés lehetőségét, és aspirálnak a 2020. évi minősítési tervbe történő jelentkezésre, azoknak a közeli hetekben meg kell hozniuk döntésüket, és 2019. március 31-ig be kell nyújtaniuk jelentkezésüket az intézmény vezetőjének.

Alábbi cikkünkben – olvasóink kérésére – az immár ötévnyi tapasztalat birtokában tanácsot adunk a minősítési és az informatikai felület használatba vétele ügyében.

A minősítési rendszer hatékonysági mutatóinak alakulása

A közoktatási intézményekben 2014-ben indult meg a pedagógusok minősítési rendszere, miután 2013. szeptember 1-jén a kormányzat bevezette a pedagógus-életpálya új illetményrendszerét. A minden résztvevő számára egészen új követelményeket támasztó minősítési rendszerrel szemben pedagógusok tömegei voltak bizalmatlanok, és szakértőként mi is gyakran kerültünk szokatlan, nehezen megoldható helyzetekbe. Sok pedagógus pedig úgy gondolkodott, hogy nem érdemes elkapkodni a Pedagógus II. fokozat elérésére történő jelentkezést, mert néhány év alatt úgyis befuccsol a rendszer. Nem lett igazuk: a pedagógus-életpálya bevezetése elszakíthatatlanul kapcsolódott és kapcsolódik össze a pedagógusok minősítési és tanfelügyeleti rendszerével.

Úgy tűnik, hogy a minősítési rendszer indulásának évében elsősorban azok a proaktív pedagógusok (köztük jelen írás szerzője) jelentkeztek a minősítésre, akik kihívásként élték meg az új megpróbáltatás megjelenését, és saját tapasztalataik révén kívántak megismerkedni a külső szakértői értékelés nehézségeivel és módszereivel. Az első minősítési évre, vagyis 2014-re még 30 ezer fős minősítési keretszámot hirdetett meg az oktatásért felelős miniszter. Az oktatásirányítás bizonyosan úgy gondolta, hogy az éves minősítési keretszám meghatározása fontos folyamatszabályozó szerepét tölti be, mert az esetlegesen túl sok minősítésre jelentkezővel nem bírna az új rendszer, hiszen a néhány ezer szakértő kapacitását meghaladná az aspiránsok esetlegesen nagy számával járó feladattömeg. Nem lett igazuk, bár az első évben – utólag értékelve – kiugróan magas volt a minősítésre jelentkezők száma.

A keretszámok tükrében

Indulásként tekintsük át az elmúlt öt év, illetve a most zajló hatodik év keretszámait és minősítési mutatóit!

Ezer fő    2014    2015    2016    2017    2018    2019    Összesen
Keretszám    30    30    30    35    35    35    195
Minősítés    23    10    17    22    10    15?    97
%    77%    33%    57%    63%    29%    43%?    50%

Amint látjuk, a minősítési keretszámok központi meghatározása tulajdonképpen fölöslegesnek bizonyult. Az első év 77 százalékos kapacitáskihasználását követően jóval alacsonyabb mértékben jelentkeztek a pedagógusok a minősítésre, mint azt a keretszámok lehetővé tették volna. Ezt akkor is és most is nagy hibának tartom. A 2014–2019 közötti hat évben a keretszámok által lehetővé tett létszámnak csak a felét sikerült bevonni a minősítési rendszerbe. A keretszámokat és az egyes években lezajlott minősítések számát grafikonunkon is szemléltetjük annak érdekében, hogy láthassuk az erősen ingadozó jelentkezési hajlandóságot és az enyhén csökkenő jelentkezési trendet. Adatainkból azt is kiolvashatják, hogy a miniszteri keretszámok utolsó három évben történő emelése semmiféle pozitív hatással nem volt a jelentkezők számára, sőt, az elmúlt két évben a kihasználtsági mutatók határozottan rosszabbak lettek.
 

Az elmúlt évek jellemző minősítési trendjét annak érdekében mutattuk be, hogy következtetéseket vonhassunk le az előttünk álló két–három év minősítési feladatairól. Ennek érdekében azzal kell tisztában lennünk, hogy a 2013. szeptember 1. napján (a pedagógus-életpálya bevezetésekor) Pedagógus I. fokozatba sorolt kollégáknak a 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet előírásai szerint hat évet kell eltölteniük a Pedagógus I. fokozatban. Ezt követően jelentkezhetnek a Pedagógus II. fokozat elérését célzó minősítésre. A jogszabály azonban azt is tartalmazza, hogy a Pedagógus I. fokozatba történő besorolástól számított kilenc év után a minősítés lefolytatása kötelező, azaz kilenc év után minden még nem minősített pedagógust jelentkeztetnie kell majd intézményvezetőjének a minősítésre.

A 2013. szeptember 1-jétől számított hat év 2019. augusztus 31-én telik le. Ezt követően minden olyan pedagógus, akit 2013-ban soroltak be a Pedagógus I. fokozatba, jogosult jelentkezni a minősítésre a Pedagógus II. fokozat elérése érdekében. Azonban 2022. augusztus 31-én eltelik a kilenc év is, ezért 2022. szeptember 1-jétől a minősítési rendszerben még nem szerepelt minden pedagógust minősíteni kell. Ezeket a „passzív” kollégákat nyilván már a 2021. március 31-i, vagy legkésőbb az egy évvel későbbi jelentkezési határidőnél be kell léptetni a rendszerbe. Amint látjuk, a 2019. és a 2020. évi jelentkezéskor – a gyakornokokat kivéve – még nem lesz jelentkezési kényszer, ezt követően azonban minden még nem minősült pedagógusnak be kell lépnie a minősítési rendszerbe.

Nem beszéltünk azonban eddig arról, hogy a miniszter minden év februárjának utolsó napján kihirdeti a következő naptári év minősítési tervét, amelyben a minősítési keretszámok (mint láttuk, elég stabil) megjelölése mellett meghatározza azokat a különös feltételeket is, amelyek teljesítése esetén már a hat év Pedagógus I. fokozatban eltöltött idő előtt is lehet jelentkezni a minősítésre. Ezeket a szükségszerűen egyre kedvezőbb feltételeket 2019. február 28-án is izgatottan várjuk, hiszen a mi életünket és előbbre jutási sanszunkat határozzák meg a kihirdetett lehetőségek.

Becsüljük meg, hogy 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben várhatóan hány pedagógus minősítésére kerül sor a statisztikai mutatók alapján!

A köznevelésben 150 ezer pedagógus dolgozik, közöttük a folyton frissülő gyakornokok néhány ezres serege, valamint a Pedagógus II. fokozatot már korábban elért és továbblépni már nem kívánó pedagógusok 10 ezer főre becsülhető köre. Vannak azonban olyanok is, akik a bevezetés óta (vagy a következő néhány évben) már két minősítési eljárásban is részt vettek vagy vesznek. Ezért nem állunk messze a valóságtól, ha 2023-mal bezárólag legalább 150 ezer megtörtént minősítéssel számolunk. Tekintettel arra, hogy a táblázatunk és a grafikonunk adatai alapján 2019-cel bezárólag várhatóan 97 ezer körüli pedagógus minősítése zárul le, 2020 és 2023 között körülbelül 53 ezer pedagógus minősítését kell még prognosztizálnunk. Ez négy évre elosztva, évi 13 ezer pedagógus évenkénti minősítési kötelezettségét jelenti, amelynek kezelésére, lebonyolítására a rendszer bőségesen képes.

Az intézményvezetőket és az intézményeket értintő komolyabb terhelésre kell azonban számítani a hátra lévő három–négy évben azokban a köznevelési intézményekben, ahol a 2013-ban Pedagógus I. fokozatba sorolt kollégák közül még kevesen vettek részt a minősítési rendszerben. A közelmúltban jártam egy olyan iskolában, ahol a 40 fős pedagóguskollektívából csupán nyolcan vettek még részt a minősítésben. Számukra ez azt jelenti, hogy a következő években a minősítő bizottságok közreműködésével nagyjából 30 pedagógust kell a minősítési eljárásban követniük és minősíteniük. A napokban pedig beszéltem egy olyan óvoda vezetőjével, ahol még egyáltalán nem történt minősítési eljárás és minősítő vizsga sem.

Jelentkezés a minősítési tervbe

Amint az első fejezetben már említettük, minden érintettnek kiemelt figyelemmel kell követnie a 2019. február 28-án megjelenő miniszteri közleményt, amely a 2020-as év minősítési tervét tartalmazza. Ebben arra kell nagyon odafigyelni, hogy a miniszter hány év szakmai gyakorlathoz, szakvizsgához, egyéb feltételhez köti majd a minősítési tervbe történő jelentkezést. A 2018-ban gyakornoki fokozatba sorolt pedagógusok számára most is kötelező lesz a jelentkezés. A Pedagógus II. fokozat elérésére történő jelentkezés feltételét tavaly
– 12 év szakmai gyakorlathoz vagy
– 8 év szakmai gyakorlathoz és szakvizsgához kötötte a miniszter.

Várható, hogy ezek a követelmények nem változnak, esetleg minimális mértékben csökkennek majd. A közlemény nagyon figyelmes áttanulmányozásakor minden értintettnek gondosan értelmeznie kell az olvasottakat, és el kell döntenie, hogy jogosult-e a Pedagógus II. vagy éppen a Mesterpedagógus fokozat elérését célzó minősítési eljárásba jelentkezni. Ha értelmezési problémája van, okvetlenül beszélje meg azt pedagógustársaival vagy a minősítési rendszerben jártas kollégájával, vezetőjével.

Tanulmányozza át az Oktatási Hivatal honlapjáról közvetlenül elérhető Útmutató ötödik kiadásának 155 oldalas, sok lényeges és a minősítésre váró pedagógusok számára sok talán kevésbé fontos információt is tartalmazó anyagát, és mérje föl az önre váró munka mennyiségét! Ennek eredményeként világosan kell látnia azt, hogy az e-portfólió igényes elkészítésével – a mindennapi pedagógusfeladatok elvégzése mellett – nem lehet két–három hét alatt végezni!

Ezt követően néhány héten belül döntést kell hoznia arról, hogy belevág-e a minősítésbe és az ezzel együtt járó portfóliókészítésbe, hiszen 2019. március 31-ig be kell nyújtania jelentkezési lapját. A jelentkezési lap mintáját az Oktatási Hivatal informatikai felületéről töltheti le, de kérhet ilyet saját intézményében is, bizonyosan segíteni fognak önnek. A jelentkezési lapot nagyon gondosan kell kitölteni, és különösen figyelnie kell a munkakörének a pontos megnevezésére, az intézménytípus megjelölésére, tanároknál a minősítés tantárgyának a megjelölésére. Tanítók esetében nem szükséges a minősítés tantárgyát megjelölni, a portfóliókészítés és a minősítési eljárás során ők bármely tanított tantárgyukhoz tölthetnek föl portfóliót. A tanároknak arra kell ügyelniük, hogy olyan tantárgyat jelöljenek meg, amelyet legalább heti két órában tanítanak, és rendelkeznek a tantárgy tanításához szükséges végzettséggel és szakképzettséggel. Ha egy tanár egy adott tantárgyat csupán heti egy–két órában tanít, akkor fontolja meg annak a tantárgynak a megjelölését, mert ha a következő évi tantárgyfelosztás szerint nem tanítja majd az adott tantárgyat, akkor a portfólió feltöltése és a minősítési eljárás problematikus lesz. Az ilyen esetekben magasabb óraszámú tantárgyat érdemes választani, vagy egyeztetni kell az intézményvezetővel annak érdekében, hogy biztosítva legyen a kisebb óraszámú tantárgy következő évben történő tanításának lehetősége.

A két példányban kitöltött jelentkezési lapot legkésőbb március 31-én át kell adnia az intézményvezető számára, aki a jelentkezést április 15-éig rögzíti az informatikai felületen. Ezzel párhuzamosan minden jelentkező kolléga saját érdeke, hogy intézményében a KIR Személyi Nyilvántartás kezelőjével (iskolatitkár, adminisztrátor, igazgatóhelyettes) ellenőrizze, hogy a KIR-ben pontosan van-e feltüntetve szakmai gyakorlatának időtartama, illetve az általa tanított tantárgyak be vannak-e jelölve a KIR felületén. Figyelnünk kell arra is, hogy az intézmények vezetői minden évben kötelesek frissíteni pedagógusaik szakmai gyakorlati éveit, mert a szakmai gyakorlat éveinek számát nem lépteti automatikusan a rendszer.

Fontos szempontja a minősítési rendszerbe történő jelentkezésnek, hogy amennyiben a jelentkezést a miniszter bizonyos évnyi szakmai gyakorlat meglétéhez köti, ennek a feltételnek a jelentkezés benyújtásának napján kell megfelelni. Azt is ellenőrizni kell, hogy a KIR nyilvántartásában rögzített e-mailcíme valóban azonos-e az ön által használt címmel, mert az informatikai rendszer értesítései a KIR-ben megjelölt e-mailcímre érkeznek majd.

A jelentkezést az Oktatási Hivatal bírálja el. A hivatal a rendelkezésére álló adatok alapján ellenőrzi, hogy a pedagógus megfelel-e a minősítő vizsga, illetve a minősítési eljárás lefolytatási feltételeinek, és a pedagógust az informatikai rendszer útján június 30-áig értesíti arról, ha a minősítő vizsga, illetve a minősítési eljárás lefolytatása feltételeinek nem felelt meg. Minden évben százával vannak ilyen esetek, és azok döntő többsége a nem megfelelő végzettség és szakképzettség miatt áll elő.

Ha jelentkezését rendben találták és elfogadták, erről legkésőbb június 30-án elektronikus üzenetet fog kapni. Ezzel párhuzamosan az intézmény vezetője a KIR nyilvántartásban láthatja és ellenőrizheti, hogy mely pedagógusai kerültek be a következő naptári év minősítési tervébe.

A cikk teljes egészében elolvasható az Iskolaszolga márciusi számában.