Ez az írás elsősorban azoknak a kollégáknak szól, akik 2019-ben a portfóliókészítés mellett döntöttek, tehát 2020-ban feltehetőleg sor kerül majd a minősítésükre.

Ebben a cikkben olvashat gyakorlatias információkat a reflexiókészítésről, és felhíjuk figyelmét arra is, hogy a portfólió elbírálásakor az egyik leghasznosabb dokumentumtípus a jó reflexió lehet.

Ami talán a legnehezebb: a tematikus terv tervezése és elkészítése

A csoportprofil feltöltése révén bemutatott tanulócsoporthoz általában egy tematikus tervet és az ahhoz kapcsolódó négy óratervet kell feltölteni a tanórán vagy foglalkozáson felhasznált anyagokkal, segédanyagokkal együtt (a tankönyv oldalai, digitális bemutató, feladatlapok, kiegészítő, szemléltető anyagok, táblaterv). A tematikus terv mint fogalom a korábbiakban pedagógiai fogalomrendszerünkben és a jogszabályokban nem szerepelt. Ezért fontosnak tartom az útmutató korábbi kiadásaiban szereplő meghatározás közlését: „A tematikus terv (az adott tanulási-tanítási egység terve) kötelezően átadandó dokumentum a szakértő számára. A tematikus terv segíti a meglátogatott órát vagy foglalkozást a nevelési-oktatási folyamatban elhelyezni, az abban betöltött szerepét, céljait meghatározni.”

Fontos arról a lényegi kérdésről értekeznünk, hogy egy jó tematikus terv hány órát, foglalkozást tartalmazzon! Nyilvánvalóan legalább négyet, hiszen ellenkező esetben két csoportprofilt és két hozzá tartozó tematikus tervet kell feltöltenünk. Elviekben nem szabálytalan, ha egy tematikus terv csupán négy foglalkozás anyagát tartalmazza mint tematikus egységet, ez tehát önmagában nem kifogásolható. De ugyanakkor ez nem túlságosan elegáns lépés. Válasszunk tehát olyan tematikus egységet, témakört, fejezetet, egy fejezet részletét, amely minimum négy, de inkább 8–12 órára tagolható. Egy tízórányi terjedelmű tematikus tervben alaposan be lehet mutatni a témakör tanításához szükséges kompetenciákat, módszereket, eljárásokat, eszközöket. Nincs akadálya annak sem, hogy tematikus tervünk tíztől akár jóval több órát tartalmazzon, ennek elkészítése azonban irreálisan sok munkát igényel, és nem lehet vele eredményesebben bemutatni a pedagógus saját kompetenciáit, mint egy csupán 8–12 foglalkozást tartalmazó, jól átgondolt tematikus tervvel.

A tematikus terv elkészítésének támogatására választható sablonokat és kidolgozott szaktárgyi mintákat ajánl az útmutató melléklete, amelynek rovataival – legalábbis elviekben – elég jól lehet dolgozni. Az útmutató táblázatában megjelölt kilenc oszlopot azonban még a lap fektetett elrendezése esetén sem lehet elfogadható szélességűre beállítani úgy, hogy azok egy-egy sorában egy-két szónál több elférjen. Az eredeti szerkesztési javaslat formális követése – még a margók csökkentése esetén is – ahhoz vezetne, hogy az egyes tanítási órák egyes rovatai nagyon sok egymás alatti sort foglalnak el, és nagymértékben megtörik a szöveg átláthatóságát, olvashatóságát. Ennek ellensúlyozására készítettem egy olyan saját tematikus tervi táblázatot, ahol az utolsó két oszlop tartalmát a többi oszlop alatt vízszintesen helyeztem el, és eltérő színezéssel különböztettem meg.

Az óratervi táblázat használata során figyelni kell az alábbiakra:
– a táblázatban 12-es betűméret van beállítva, ennek csökkentése nem célszerű,
– a táblázatban beállítottam a „szavak elválasztása” funkciót, mert a viszonylag keskeny oszlopok és az elfogadható szövegkitöltés miatt ez szükségesnek mutatkozott, ha ezt ismét be kellene állítani, az alábbiak szerint teheti meg: Lap elrendezése menü, Elválasztás almenü,
– ha 20-nál több tanítási óra beemelésére volna szükség (amint az előzőekben kifejtettem, ezt semmiképpen sem javasolnám), akkor az utolsó két sort (a sor legelején) ki kell jelölni és át kell másolni az utolsó sor alá,
– tapasztalatom szerint jobban lehet haladni, ha a táblázat rovatait nem vízszintesen, hanem függőlegesen haladva töltjük ki, mert könnyebben koncentrálunk az egyes oszlopokba beírandó tartalomra.

A táblázat néhány fontos oszlopainak kitöltéséhez összegyűjtöttem néhány javaslatot:
– A didaktikai feladatokhoz felhasználható kifejezések: tudományosság, motiválás, aktivizálás, érthetőség, fokozatosság, rendszeresség, szemléletesség, tartósság, differenciálás, visszacsatolás, megerősítés.
– A fejlesztési területekhez javaslom: rendezés, olvasás, szövegértés, kommunikáció, figyelem, emlékezet, osztályozás, válogatás, ráismerő készség, kreatív gondolkodás, beszédértés-kommunikáció, íráskészség, képzelet.
– Az óratípusokhoz, munkaformákhoz javasolható kifejezések: frontális munkával vezetett, csoportmunkában végzett, programozott oktatás (számítógép, oktatógép, programozott tankönyvű, új ismeret feldolgozása egyéni munkával (munkafüzet, feladatlap), új ismeretek szerzése (videó, film, internet segítségével), készségfejlesztő óra, gyakorlóóra, munkáltató óra, laboratóriumi óra, tanműhelyi óra, összefoglaló óra, múzeumi, könyvtári óra, témazáró ellenőrző óra, értékelőóra.
– A tematikus tervhez jól használható, a cikkben leírtaknak megfelelően célszerűen formázott esztétikus sablonokat tölthet le Word formátumban az alábbi oldalról: www.portfolio.iskolaszolga.hu

Az óravázlatok tervezése és elkészítése

A pedagógusok számára talán legkézenfekvőbb feladat a tanítási órák vagy foglalkozások tervének elkészítése. Ne feledjük, hogy a most érvényes követelmények már csupán négy óravázlat és a hozzájuk tartozó reflexiók feltöltését követelik meg. Éppen ezért azonban kifejezetten ügyelnünk kell arra, hogy óravázlataink igényesek, jól átgondoltak, módszertanilag és technikailag egyaránt változatosak legyenek, így jól mutassák be saját szakmai-módszertani tudásunkat és pedagóguskompetenciáinkat. Ezért nem feltétlenül a legegyszerűbben elkészíthető óravázlatokat érdemes feltölteni. Ügyelni kell arra, hogy a feltöltött foglalkozások változatos pedagógiai és módszertani eszközöket mutassanak be.

Egy-egy óravázlat tényleges terjedelme – határozott álláspontom szerint – vázlatos szerkesztési módszer alkalmazása esetén nem lehet több kettő–négy oldalnál, de akár két oldalon is készíthetünk jó óratervet. Természetesen ebben a terjedelemben nincsenek benne az órához tartozó szemléltetőanyagok, tesztek, képek, és nem szerepel a konkrét feladatok felsorolása sem. Ügyeljünk azonban arra, hogy még ezekkel az anyagokkal se legyen óratervünk öt–hat oldalnál hosszabb, ugyanis az áttekinthetetlen vagy fölöslegesen részletes. Az útmutató nem tartalmaz olyan előírást, amely szerint az óravázlatnak tartalmaznia kellene az órához tartozó minden feladatot, feladatlapot, szöveget, képet. Ne feledjük, hogy óravázlatunk nem az óra teljes dokumentációját, csupán annak vázlatát kell, hogy tartalmazza.

Az óravázlatok készítéséhez az útmutató mellékletei adnak mintát. Ezekkel kapcsolatban a tematikus tervnél általam leírt észrevételekre utalnék. Tehát mielőtt döntést hoznának arról, hogy alkalmazzák-e az útmutatóban közölt sablonokat, vagy saját maguk által készített – akár táblázatos – formátumban dolgoznak, próbálják ki az alkalmazandó mintát úgy, hogy 3–4 sorát érdemi adatokkal feltöltik.

Fontos kérdés annak eldöntése, hogy az elkészített – mondjuk tíz órát tartalmazó – tematikus tervünkből melyik órákat válasszuk ki az óravázlatok elkészítése céljából. Nincs már olyan követelmény, amely szerint kötelező volna a tematikus tervben egymást követő órák vázlatának elkészítése és feltöltése. Javaslatom szerint válasszon a tematikus tervben szereplő négy olyan órát (foglalkozást), amelyek más és más jellegűek, egymástól eltérő tanítási és pedagógiai módszereket igényelnek, amelyek az óravázlatot készítő pedagógus más és más oldalát, pedagógiai és módszertani tudását mutatják be. Semmiképpen ne töltsön föl négy ugyanolyan vagy hasonló típusú, például gyakoroltató, számonkérő, csoportmunkát igénylő órát, mert vélelmezhetően azok ugyanazoknak a kompetenciáinak bemutatására alkalmasak, így feltöltött óravázlatai egyoldalúak lesznek.

Az óravázlatok, foglakozásvázlatok készítéséhez jól használható, a cikkben szereplő követelményeknek megfelelően formázott, esztétikus óratervi sablonokat tölthet le Word formátumban a www.portfolio.iskolaszolga.hu linkről. Használatakor a tematikus terv készítésénél részletesen leírt formázási szabályok alkalmazását javaslom.

A jól elkészített reflexió nagyot lendíthet portfóliója értékelésekor!

A cikk teljes egészében elolvasható az Iskolaszolga című folyóirat aktuális számában.

Amennyiben Ön érdekelt a 2020-as minősítésben, látogasson el Portfóliókészítés lépésről lépésre című oldalunkra, és tekintse meg Petróczi Gábor szakmai anyagát és mintaportfólióját!