Vissza

Tanév végi aktualitások: osztályozás, osztályozóvizsga, javítóvizsga, független vizsgabizottság



A hétköznapokban csak osztályozásnak nevezett pedagógiai tevékenység az ágazati szabályozásban a tanuló minősítésének felel meg.

 

A hétköznapokban csak osztályozásnak nevezett pedagógiai tevékenység az ágazati szabályozásban a tanuló minősítésének felel meg. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) 54. § (1) bekezdése alapján a pedagógus köteles a tanuló teljesítményét, előmenetelét
– tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelni,
– félévkor és a tanítási év végén pedig osztályzattal minősíteni.

Egy szülői panasz szerint szakgimnáziumba járó gyermeke az első félévben 4-es, 5-ös érdemjegyeket szerzett magyar nyelv és irodalomból, a második félévben – több diáktársával egyetemben – minden erőfeszítése ellenére csupa elégtelent kapott. Az érintett pedagógus pedig hangot annak, hogy a gyermeket a tanév végén valamennyi általa tanított tantárgyból szándékozik megbuktatni…

Kiemeljük azt a törvényi követelményt, hogy az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az ezzel ellentétes tanári gyakorlattal szemben az ágazati törvény 37–38. §-ai szerint jogorvoslati eljárás kezdeményezhető!

A pedagógus év végi minősítéssel kapcsolatos jogai

A tanuló év végi osztályzatát a pedagógus, az osztályfőnök vagy a szakképzésben a gyakorlati képzés szervezője állapítja meg. A pedagógus szakmai munkájának szerves része az év végi minősítés. Ennek során lehetősége van egyedi módszerek kialakítására, alkalmazhat sajátos értékelési, minősítési, számonkérési technikákat is. A pedagógus mozgástere azonban nem korlátlan: határait az ágazati törvény más rendelkezései, többek között
– a szülők és tanulók jogai, valamint
– az iskola pedagógiai programja és
– a belső szabályzatokban foglaltak jelölik ki.

A minősítés formái

Az év végi minősítés hagyományos formáját a köznevelésről szóló törvény 54. § (2) bekezdése rögzíti. Az előírás szerint az év végi osztályzatok a tanuló tudásának minősítésénél
– jeles (5),
– jó (4),
– közepes (3),
– elégséges (2),
– elégtelen (1).

Az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri.

A szöveges értékelés döntően abban különbözik a hagyományos formától, hogy a tanítási év végén az iskola a tanuló teljesítményét nem egyetlen számmal jelzi a szülőnek, hanem minden pedagógus szöveges formában leírja, hogy szerinte hol tart a tanuló a felkészülésben.

Fontos, hogy a szöveges értékelés akkori éri el a célját, ha röviden, egyénre szabottan tartalmaz információt a szülő részére, és alapul szolgál a tanuló fejlődéséhez szükséges megoldások megtalálásához! A köznevelésről szóló törvény 54. § (3) bekezdése két évfolyam (az első és a második) esetében kötelezően szöveges értékelést ír elő, ezek közül a tanítási év végén, az első évfolyamon kötelező szöveges minősítéssel kifejezni, hogy a tanuló
– kiválóan,
– jól vagy
– megfelelően teljesített, illetve
– felzárkóztatásra szorul.

Kiemeljük, hogy az ágazati törvényben szereplő kifejezések nem a szöveges minősítés tartalmát határozzák meg, hanem azt, hogy mit kell kifejeznie a pedagógusnak a szöveges értékeléssel.

Az iskolai saját minősítési rendje

Ha az iskola az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott kerettantervvel vagy a miniszter engedélyével rendelkezik,
– a második évfolyamon a tanítási év végén és
– valamennyi magasabb évfolyamokon a félév mellett a tanítási év végén is a hagyományostól eltérő jelölés, szöveges értékelés alkalmazását írhatja elő pedagógiai programjában. Garanciális rendelkezés, hogy amennyiben az iskola nem alkalmazza a minősítés hagyományos formáját, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, a szülő, a tanuló kérésére köteles az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés osztályzatra való átváltásának szabályait szintén a helyi tantervben kell meghatározni.

Az év végi minősítés helyi szabályozása

A tanulói teljesítmény minősítése a tanuló, a szülő, valamint a pedagógus szempontjából egyaránt érzékeny kérdés, hiszen minden igyekezet ellenére szubjektív elemeket is tartalmaz. Az ezzel kapcsolatos viták elkerülése érdekében mindenképpen célszerű a pedagógiai programban részletesen kidolgozni az értékelés mellett a minősítés helyi szabályait. Amennyiben ugyanis ezekbe ütköző magatartást sérelmez a tanuló, a szülő, a helyi szabályok megsértésére alapított jogorvoslati kérelem alapján lehetőség van a korrekcióra. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) 7. §-a alapján az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, formáit, valamint az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a pedagógiai program minősítéssel kapcsolatos helyi rendelkezései nem lehetnek önkényesek, és nem lehetnek ellentétesek sem a köznevelési, sem más jogszabályokkal!

A cikk teljes egészében elolvasható az Iskolaszolga című folyóirat aktuális számában.

2019-05-29 | Dr. Farkas Ildikó | Iskolaszervezés

Szeretnék ilyen híreket kapni >>