Vissza

Mennyi bér vonható le sztrájkban való részvétel miatt?



A kérdés aktualitását a 2016. áprilisi két sztrájk, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által szervezett 15-ei kétórás és a 20-ai, a Pedagógusok Szakszervezete által egynaposnak meghirdetett sztrájk, és ezek következményei adják.

 

Fotó: mti.hu

A sztrájkról szóló törvény előírása

 

A sztrájkról az 1989. évi VII. törvény (a továbbiakban: Sztrájktv.) 6. §-a rendelkezik oly módon, hogy a sztrájkolót milyen munkaviszonyból, illetőleg jogviszonyból eredő jogosultságok illetik meg, és melyek azok, amelyek a sztrájk idejére nem járnak. A 6. § (3) bekezdése alapján − eltérő megállapodás hiányában − a dolgozót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg. A Sztrájktv. tehát nem tiltja, hogy a sztrájk idejére – függetlenül attól, hogy az abban résztvevők nem végeztek munkát − a munkáltató illetményt fizessen, azonban ha erről a felek nem állapodnak meg, a sztrájkban résztvevők nem követelhetik, hogy a munkabeszüntetés idejére munkabért, közalkalmazottak illetményt (a továbbiakban: bért) kapjanak.

 

A sztrájktörvény bérlevonásra vonatkozó előírásának értelmezése egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

 

A bérlevonás mértékének meghatározásakor két tényezőt kell figyelembe venni:

− sztrájkolni csak munkaidőben lehetséges,

− a bérlevonáskor csak a sztrájk miatt kiesett munkaidőt lehet figyelembe venni.

 

A fentiek ugyan evidenciáknak hatnak, ám olyan munkakörben, amelyben a munkaidő egy része kötetlen, másik része, amely kötött munkaidőnek minősül ugyan, de a kötött munkaidőre elrendelt munkavégzés – jellegéből fakadóan – nem okvetlenül a sztrájk időtartama alatt látandó el, de mindenképpen elvégzendő, már nem annyira egyértelmű, hogy a sztrájkra hivatkozva mennyi időre járó bér vonható le.

 

Ilyen munkakör a pedagógusoké, akik heti negyvenórás munkaidejének nyolcvan százaléka kötött munkaidő, húsz százaléka kötetlen munkaidőnek minősül, amelyet a pedagógus maga oszt be, és amelynek időtartamát a Munka törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) 96. § (3) bekezdésének b) pontja szerint nem kell nyilvántartani, ebből fakadóan a munkavégzésnek ez a része az adott hónap bármely napjának bármely szakára eshet. A pedagógusok esetében a munkaidő beosztása – ez a kötött munkaidőre is érvényes – egyenlőtlen, havi elszámolási időszak alkalmazásával történik, azaz az egyes napokra elrendelt, illetve elrendelés nélkül ellátandó feladatok nem azonos időtartamú munkavégzést igényelnek, a 326/2013. (VIII. 30. ) kormányrendelet 17. § (7) bekezdése szerint a kötött munkaidő nyilvántartását és a munkavégzést, azaz a kötött munkaidő, illetőleg az azt meghaladó rendkívüli munkaidőben történt munkavégzés időtartamának összesítését havonta kell elvégezni.

 

Az Mt. 98. §-a alapján az elszámolási időszak tekintetében az Mt. munkaidőkeretre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A munkaidő havi elszámolásának szükségességét támasztja alá a BH 112.2002. számú legfelsőbb bírósági határozat is, amely szerint a sztrájkban való részvétel miatt kiesett munkaidőt munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő számítása szempontjából figyelembe kell venni.

 

A pedagógusok esetében a kötött munkaidő két részre oszlik:

− a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre, ez a heti munkaidő 55−65 százaléka (azaz heti 22−26 óra), amelybe a tanítási órák és foglalkozások tartoznak, beleértve a 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet 17. § (2) bekezdésében felsorolt egyéb foglalkozásokat;

− a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részére, amelyben – a heti 22−26 óra és a heti 32 óra közötti kötött munkaidőben – a 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet 17. § (1), valamint (2a) bekezdésében felsoroltak, továbbá a (4) bekezdésben előírtak szerinti eseti helyettesítés írható elő az (5) bekezdésben foglalt korlátok között.

 

A fenti munkaidőtípusok közül a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre eső feladatok ellátásának ideje előre meghatározott, ezért a munkáltató jogszerűen jár el, ha a pedagógus tanítási, illetőleg foglalkozási órájának ideje alatt sztrájkol, arra az időre nem biztosít bért. A kötött munkaidő alatt ellátandó többi feladat, mint például a pedagógiai, szakszolgálati tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, az intézményi dokumentumok készítése, vezetése vagy külső és belső kapcsolattartás – a munkakör jellegéből fakadóan –, a sztrájk miatt sem marad el, ezért ezekre bérlevonás nem indokolt. Mivel a kötött munkaidő a pedagógusok esetében az egyes tanítási heteken nem egyenletes, előfordul, hogy az egyik héten – például eseti helyettesítések vagy értekezlet miatt – több mint 32 órára, a másik héten 32 óránál kevesebbre jön ki.

 

A KLIK és a Pedagógusok Szakszervezete által kötött Kollektív Szerződés alapján a munkaidőtöbblet megállapítása havonta történik. Véleményem szerint nemcsak a kötött munkaidő túllépése, hanem a sztrájk miatt kiesett munkaidő tekintetében is a fenti módon kell a sztrájk hónapja végén a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt összesíteni. Amennyiben a havi elszámolás szerint a pedagógus a kötött munkaidejét a sztrájk miatt kiesett munkaórák ellenére is teljesítette, nincs jogalap arra, hogy a munkáltató illetményt vonjon le.

 

A KLIK Kollektív Szerződésének elszámolási időszakról szóló rendelkezése

 

A pedagógusok munkaidejének elszámolási időszak alkalmazásával történő beosztását igazolja a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban: KLIK) hatályos Kollektív Szerződésének 11. pontja is, amely szerint „Annak megállapítása, hogy a kötött munkaidőt a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott túllépte-e, a havi munkaidőre vetítve történik.” Meglátásom szerint ugyanez a szabály vonatkozik a 2015. július 1-jén létrejött szakképzési centrumokhoz tartozó intézményekben foglalkoztatottakra is.

 

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképző intézmények átadásáról, valamint egyes kormányrendeleteknek a szakképzés intézményrendszerének átalakításával összefüggő módosításáról szóló 146/2015. (VI. 12.) kormányrendelet 3. §-a értelmében a KLIK jogutódja a szakképzési centrum. Az Mt. 282. § (1) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az átvevő munkáltató az átvétel időpontjában a munkaviszonyra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételeket az átvétel időpontját követő egy évig köteles fenntartani. Ez a kötelezettség csak akkor nem terhelné a munkáltatót, ha az intézmények átadásakor a KLIK-kel korábban kötött kollektív szerződés már hatályát vesztette volna, illetve ha az átvevő munkáltatónál lett volna elfogadott kollektív szerződés, ami az újonnan létrejött intézménynél fel sem merülhet.

 

Ebből következik, hogy a KLIK-ben jelenleg is hatályban lévő Kollektív Szerződés fenti előírását a szakképzési centrumokban is alkalmazni kell, illetve minden esetben, amikor a munkáltató az Mt.-nek, a munkáltató személyében bekövetkező változásról szóló VI. fejezetének megfelelően változott, és az átvevő munkáltató a Kjt. hatálya alá tartozik (például a Földművelésügyi Minisztérium fenntartása alá tartozó szakképző intézmények).

 

Miben állapodhat meg a sztrájkbizottság a munkáltatóval?

 

A sztrájk időtartamát – határozott időre szervezett sztrájk esetén nemcsak a sztrájk kezdetét, hanem végét is – a sztrájk szervezői a munkáltatónak bejelentik. A 2016. április 15-ei sztrájk kétórás időtartamú volt, az április 20-adikait a szervezők egész napos sztrájkként jelentették be. Azt azonban, hogy az egyes intézményekben szerveztek-e munkabeszüntetést, illetve ha igen, milyen időtartamban, azt az adott munkahelyen foglalkoztatottak határozták meg azzal együtt, hogy a sztrájkban való részvételről minden munkavállaló egyénileg dönt, így arról is, hogy mikor csatlakozik a sztrájkhoz, és mikor fejezi be a munkabeszüntetést. Nem lehet a sztrájkban való részvételről előre nyilatkoztatni a munkavállalókat, és e nyilatkozatuk alapján eljárni, hanem csak a sztrájk után, egyenlőtlen munkaidő-beosztás, azaz munkaidőkeretben vagy havi elszámolási időszak alkalmazása esetén a hónap végi elszámolás alapján lehet bért levonni. Álláspontom szerint ugyancsak nem lehet jogszerűen előre megállapodni arról, hogy az egész napos sztrájk idejére valamiféle „átalányidőre” (például a heti 32 óra kötött munkaidő egy napra eső részére) számított bérhányadot vonjanak le minden sztrájkoló béréből. Minden sztrájkoló esetében tehát egyénenként kell megállapítani a bérből, illetményből levonandó összeget, mivel a levonás nem lehet nagyobb mértékű, mint amelyet a sztrájkban való részvétel indokol. A nagyobb mértékű levonás ellentétes az Mt. 163. § (1) bekezdésével, amely kimondja, hogy a munkavállaló munkabérére vonatkozó igényéről egyoldalú jognyilatkozattal nem mondhat le.

 

Sztrájk miatti bérlevonás nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében

 

A sztrájk idejére levonandó bér vonatkozásában egyszerűbb a helyzet az általános munkarend szerint foglalkoztatottak esetében, akik munkaideje egyenlő munkaidejű napokra van beosztva. Ez esetben a sztrájk kezdő és befejező időpontja közötti időre eső bér vonható le. Amennyiben a munkakörből fakadóan, illetve a munkáltató elrendelése alapján a sztrájk miatt elmaradt munkát a munkavállaló a későbbiekben munkaidején kívüli időben pótolja, annak ellenértékét a rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazása szerint kell megállapítani.

 

Járnak-e béren kívüli juttatások a sztrájk időtartamára?

A Sztrájktv. 6. § (3) bekezdése szerint a sztrájk miatt kiesett munkaidőre − eltérő megállapodás hiányában – a béren kívül a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás sem illeti meg. A sztrájk miatt a munkavállalót azonban egyéb hátrány nem érheti. A sztrájk időtartama szolgálati időnek minősül.

 

Mit tehet a munkavállaló, ha jogellenesen vontak le tőle bért?

 

Az elmaradt jövedelem miatt a munkavállaló az Mt. 286. § (1) bekezdése szerinti hároméves elévülési időn belül keresetet nyújthat be a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz.

 

A cikk és további hasonló írások elolvashatók az Iskolaszolga aktuális számában.

2016-06-14 | Nagy Erzsébet | Jogszabályfigyelő

Szeretnék ilyen híreket kapni >>