A 2019. évi LXX. törvény elfogadásával az Országgyűlés módosította a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt, amelynek módosult előírásai 2019. július 26-án, szeptember 1-jén, illetőleg 2020. január 1-jén lépnek hatályba. A leglényegesebb változások szinte kivétel nélkül 2019. szeptember 1-jén, a következő tanév első napján lépnek hatályba. Tekintsük át cikkünkben, hogy milyen változások módosítják iskolai, óvodai vezetői vagy pedagógusi munkánkat a jövő tanév kezdőnapjától.

A magántanulói státus eltörlése és az egyéni munkarend bevezetése

A módosított köznevelési törvény 2019. szeptember 1-jei hatályba lépéssel megszüntette azt a lehetőséget, hogy a tanulók tankötelezettségüket magántanulói jogviszonyban teljesíthessék. Emlékeztetjük olvasóinkat arra, hogy 2019. augusztus 31-ig a tanuló számára a magántanulói jogviszonyt határozatában az intézmény igazgatója engedélyezte. Az új tanév első napjától azonban nem létezik magántanulói jogviszony, annak helyébe – lényeges változásokkal – a tanuló számára engedélyezhető „egyéni munkarend” lép.

Az Nkt. módosult 45. § (5) bekezdése 2019. szeptember 1-jétől a következő tartalommal érvényes:
Nkt. 45. § (5):  A tankötelezettség iskolába járással teljesíthető. Ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítése céljából határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető. A szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló a kérelmet a tanévet megelőző június 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Ezen időpontot követően csak abban az esetben nyújtható be kérelem, ha a tankötelezettség iskolába járással történő teljesítését megakadályozó körülmény merül fel. Jogszabályban meghatározott esetben az egyéni munkarendet biztosítani kell.
Értékelve a változást láthatjuk, hogy szó sincs arról, hogy csupán a magántanulói jogviszony helyett az egyéni munkarend kifejezés került a törvénybe. Az eddigiekben a magántanulói jogviszonyt a szülő vagy nagykorú tanuló kérelmére az intézményvezető engedélyezhette abban az esetben, ha az „nem volt hátrányos” a tanuló számára. Szeptember 1-jétől a hivatal engedélyezheti az egyéni munkarend szerinti tanulást abban az esetben, ha az a tanulmányok folytatása és befejezése szempontjából „előnyös” a tanuló számára. Felhíjuk a figyelmet arra is, hogy az egyéni munkarend határozott időre kérelmezhető. Az eddigiekben bármely időpontban lehetett kérelmezni a magántanulói jogviszony létesítését, az új tanév első napjától azonban a szülő (nagykorú tanuló) az egyéni munkarend határozott időre történő engedélyezése iránti kérelmet az adott tanév első napját megelőző június hónap 15. napjáig nyújthatja be a felmentést engedélyező hivatalhoz. A június 15-i időpontot követően csak abban az esetben lehet kérelmet benyújtani, ha a kitűzött időpontot követően a rendes tanulói jogviszony iskolába járással történő teljesítésnek akadálya merül föl. Ilyen lehet az, ha a tanuló családjával külföldre költözik, ha egészségi állapotában méltánylást igénylő lényeges változás lép föl, vagy ha balesetet szenved.

A köznevelési törvény 45. § (6) bekezdésének új rendelkezései szerint az egyéni munkarendet engedélyező hivatal dönthet arról, hogy engedélyezi-e a tanuló számára az egyéni munkarendet vagy sem. Az engedélyezési eljárás során a felmentést engedélyező szerv megkeresheti a gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot, az iskolaigazgatót, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén pedig a gyermekvédelmi gyámot.

Lehetőség nyílt a pótlékok felső határának emelésére és egyéb juttatásokra

A módosított köznevelési törvény 65. §-ában új rendelkezéseket tartalmaz az illetménypótlékok megállapítására vonatkozóan. A 65. § (3) bekezdés szövege ugyanis kiegészült azzal, hogy a kormány rendeletében a munkavégzés sajátos körülményeire való tekintettel az e törvényben meghatározott felső határnál magasabb mértékű pótlékot határozhat meg. Ez azt jelenti, hogy a kormány rendeletében a köznevelési törvény 8. sz. mellékletében az egyes pótlékokra meghatározott felső százalékos értékektől magasabb értékeket határozhat meg, azaz emelheti az illetménypótlékok felső határát. Érdeklődéssel várjuk az ezzel kapcsolatos rendelkezések megjelenését.
A köznevelési törvény 65.§-a két új bekezdéssel is kiegészült, amelyek az intézmények vezetői, valamint a pedagógusok részére bérpótlékra, keresetkiegészítésre, illetve céljuttatásra adnak lehetőséget. Idézzük a 2019. szeptember 1-jén hatályba lépő törvényi szakaszokat:
Nkt. 65. § (5a):  A Kormány rendeletben az intézmény vezetői részére
a) az intézmény méretétől függően további bérpótlékot és
b) a nyújtott munkateljesítménytől függően ösztönzési keresetkiegészítést
állapíthat meg.
65. § (5b):  A munkáltató - ide nem értve a helyettesítést - a munkakörbe tartozó feladatokon kívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a pedagógus részére, amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladja (a továbbiakban: célfeladat). A célfeladat eredményes végrehajtásáért – a pedagógus illetményén felül, írásban, a célfeladat teljesítésének igazolásakor – céljuttatás jár.
Az intézmények vezetői számára tehát 2019. szeptember 1-jétől egy készülő kormányrendelet alapján az intézmény méretétől függő további bérpótlékot határozhat meg. Az intézmény méretét a kormányrendelet – a szokásos módon – bizonyára az intézmény tanulólétszámhoz fogja kötni. Felhívjuk itt a figyelmet arra, hogy a köznevelési törvény idézett új bekezdése nem csak az intézményvezető számára teszi lehetővé a bérpótlék megállapítását, hanem „az intézmény vezetői részére”, tehát a vezetői körbe minden további nélkül beletartozhatnak az intézmény magasabb vezetői (igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezetők, stb.) vagy akár a vezetők köre is. Arra vonatkozóan, hogy a leendő bérpótlék milyen vezetői vagy magasabb vezetői körre fog kiterjedni, illetve milyen mértékű lesz, a kormányrendelet fog rendelkezni.
Az intézmény vezetői számára azonban nem csak az intézmény méretétől függő bérpótlékot biztosíthat a kormány, hanem a vezetők munkateljesítményét ösztönző keresetkiegészítést is megállapíthat. Ennek további részletei egyelőre nem ismeretesek, de a tanév kezdetére bizonyára nyilvánosságra kerülnek.
A módosított köznevelési törvény azonban nemcsak a vezetői kör, hanem a pedagógusok számára is biztosít lehetőséget céljuttatás megállapítására abban az esetben, ha a pedagógus számára adott célfeladat a munkakör ellátásából adódó általános munkaterheket jelentősen meghaladja. A célfeladatok körébe nem tartozik bele az eseti helyettesítésekből adódó többletfeladatok ellátása. A célfeladat eredményes végrehajtásáért – a célfeladat teljesítésének igazolásakor – céljuttatás jár. Lényeges különbség azonban az előző többletjuttatásokkal szemben, hogy a célfeladatokkal kapcsolatos elvi előírásokat nem fogja kormányrendelet szabályozni, hanem az a munkáltató hatáskörébe tartozik. 2019. szeptember 1-jétől arra van tehát (reméljük, nem csupán elvi) lehetőség, hogy a munkáltató egyes pedagógusok számára az ellátott munkakörükhöz képest írásban többletfeladatokat, célfeladatokat határoz meg. Amennyiben azokat a pedagógus teljesíti, és a munkáltató a feladat teljesítését – nyilvánvalón szintén írásban – igazolja, a pedagógus számára ki kell fizetni a céljuttatást.
Gondoljuk át, milyen lehetőségek vannak az iskolákban, óvodákban a célfeladatok kijelölésére. Ilyenek lehetnek például az alábbiak:
•    a pedagógus tantárgyfelosztásban szereplő neveléssel-oktatással lekötött munkaideje meghaladja a 26 órát, mert az intézményben nincs elegendő pedagógus,
•    a humán erőforrás problémái miatt az intézmény vezetője, helyettese, tagintézmény-vezetője tantárgyfelosztásban rögzített heti óraszáma a köznevelési törvényben meghatározott kötelező óraszámától magasabb,
•    egy kolléga évközi távozása vagy tartós távolléte miatt az elrendelt eseti helyettesítések óraszáma hosszabb időtartamra meghaladja a napi két, heti hat órát, illetve a jogszabályban rögzített mértéket,
•    egy kistelepülés pedagógusa rendszeresen olyan feladatokat lát el, amelynek révén az óvoda, iskola gyermekeivel, tanulóival részt vesz a település közösségi életében, kulturális és sporttevékenységének szervezésében és lebonyolításában,
•    egy intézményi pályázat megírásával, teljesítésével és az azzal kapcsolatos beszámolóval kapcsolatos, a pedagógus munkaköréhez nem tartozó feladat megoldása.

Az intézményvezetői megbízás feltételei és körülményei

A köznevelési törvény 67.§-a 2019. szeptember 1-je hatályba lépéssel módosult előírásokat tartalmaz az intézményvezetői megbízás feltételeivel kapcsolatban. Az intézményvezetői megbízás feltételeként az eddigiekben az Nkt. 67. § (1) bekezdésének a)-d) pontjai tartalmazták az alábbiakat:
a)  az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges – a 3. mellékletben felsorolt – felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, középiskolában az e törvényben foglaltak szerint pedagógus-munkakör betöltésére jogosító mesterképzésben szerzett szakképzettség,
b) pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség,
c)  legalább öt év pedagógus-munkakörben vagy heti tíz tanóra vagy foglalkozás megtartására vonatkozó óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat,
d) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás.
2019. szeptember 1-jétől az itt felsorolt feltételek a köznevelési törvényben már nem szerepelnek. Helyette csupán az alábbi szöveget olvashatjuk:
Nkt. 67. § (1): Nevelési-oktatási intézményben intézményvezetői megbízás felsőfokú végzettséggel, pedagógus szakképzettséggel rendelkező és a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feltételnek megfelelő személynek adható.

A kormány e kötelezettségénekteljesítése érdekében módosította a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet, amelyben 2019. szeptember 1-jei hatálybalépéssel szerepelnek az intézményvezetői megbízás feltételei az alábbiak szerint:
21/A. § (1) Nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele:
a) az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges, az Nkt. 3. mellékletében meghatározott szakképzettség, középiskolában pedagógus-munkakör betöltésére jogosító mesterképzésben szerzett szakképzettség,
b) pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség,
c) legalább négy év pedagógus-munkakörben, vagy heti tíz tanóra vagy foglalkozás megtartására vonatkozó óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat, valamint
d) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat megállapításakor az egy időben több köznevelési intézménnyel fennálló óraadói megbízási jogviszony keretében ellátott tanórák, foglalkozások számát össze kell adni.
(3) A  kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó nevelési-oktatási intézményben intézményvezetői megbízást az  kaphat, aki az  (1)  bekezdésben meghatározott feltételek mellett felsőfokú végzettséggel és a  gyermekek, tanulók sajátos nevelési igényének típusa és súlyossága szerinti gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus) szakképzettséggel rendelkezik.
(4) Ha nincs a  képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű tanárképzés, szakgimnázium vezetésével megbízható az is, aki a képzés szakirányának megfelelő mesterképzésben szerzett szakképzettséggel rendelkezik.
(5) Többcélú intézményben intézményvezetői megbízást az  kaphat, aki bármelyik, az  intézmény által ellátott feladatra létesíthető intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel rendelkezik. Ha a  feltételek bármelyike mesterfokozatot ír elő, az intézményvezetői megbízáshoz erre van szükség.
Ha az itt közölt, 2019. szeptember 1-jén hatályba lépő előírásokat tételesen összevetjük a köznevelési törvény 67.§ (1) bekezdésében szereplő eddigi követelményekkel, akkor megállapíthatjuk, hogy egyedül a c) pontban történt változás: az eddigiekben megkövetelt ötéves szakmai gyakorlat helyett az újonnan hatályba lépő előírások csak négyéves pedagógus szakmai gyakorlatot követelnek meg.
2019. szeptember 1-jétől nincs hatályban a köznevelési törvény 98. § (18) bekezdése, amelyet abban az esetben kellett alkalmazni, ha az intézményvezetői pályázat azért volt eredménytelen, mert egyetlen pályázó sem rendelkezett pedagógus szakvizsga keretében megszerzett intézményvezetői szakképzettséggel. A korábbi szabályozás változatlan tartalommal átkerült a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 2019. szeptember 1-jétől hatályos 21/B. §-ába, és kiegészült az utolsó mondatban szereplő új szabállyal.
21/B.  § Ha az  intézményvezetői megbízásra irányuló pályázati eljárás azért nem vezetett eredményre, mert egyetlen pályázó sem rendelkezett pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel, legfeljebb egyszer két évre szóló intézményvezetői megbízás adható annak a személynek is, aki az intézményvezetői megbízás többi feltételének megfelel, rendelkezik pedagógus-szakvizsgával, és megbízásával egyidejűleg vállalja az intézményvezetői szakképzettség megszerzését. Az e szakasz szerinti megbízás pályázat nélkül további három évvel meghosszabbítható, ha az érintett az intézményvezetői megbízását követően az intézményvezetői szakképzettséget megszerezte.

A tankönyvellátás szabályainak beemelése a köznevelési törvénybe

A tankönyvellátással kapcsolatos szabályokat az eddigiekben a Nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény határozta meg. A köznevelési törvény 2019. július 26. napján hatályba lépett 51/A. címében a 93/A-F.  új paragrafusaival beemelte a törvénybe az iskolai tankönyvellátás szabályait.

A cikk teljes egészében elolvasható az Iskolaszolga aktuális számában.