A felnőttképzési támogatások rendszerére vonatkozó miniszteri rendelet ez év május 28-án lépett hatályba, és olyan lényeges kérdéseket érintett, mint a pályázatok és az elnyerhető támogatások rendszere.

A rendelet az állami támogatás két nagy rendszere között tesz különbséget, mégpedig

− a pályázati eljárás és

− az egyedi döntési eljárás között.

A pályázati eljárással a felnőttképzésben résztvevő részére állami támogatás nyújtható A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény alapján létrejött felnőttképzési szerződéssel a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze központi keretéből nyújtandó képzési díj részben vagy egészben történő megtérítéséhez, amely lehet visszatérítendő és vissza nem térítendő. Azonban nem nyújtható pályázati eljárás keretében támogatás annak a képző intézménynek, amely

− két éven belül már részesült támogatásban, és

− a pályázatában valótlan vagy megtévesztő adatokat szolgáltatott, valamint

− ha a támogatási szerződést önhibájából maradéktalanul nem teljesítette.

Ugyancsak kizárt annak a pályázónak támogatása is, amelynek

− a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből lejárt kötelezettsége áll fenn, vagy

− ha a pályázónak ebből az alaprészből még ki nem fizetett és lejárt tartozása van, valamint

− ha bármilyen más köztartozása van.

Pályázati eljárás keretében  támogatás nyújtható a megvalósított képzéssel összefüggő költségekhez is, de a támogatás kiterjedhet magának a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedély megszerzésére is.

Pályázati eljárás keretében támogatás nyújtható képzésfejlesztési célú közalapítvány részére is. Szintén pályázati eljárás keretében nyújtható támogatás Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott civilszervezet és közhasznú jogállással rendelkező egyéb szervezet részére is. Ez utóbbi alól kivételt képez a civiltársaság. A civiltársaság ugyanis gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem folytató, természetes személyek nem gazdasági érdekű közös céljaik elérése és közösségi célú tevékenységük összehangolására, polgári jogi társasági szerződéssel létrehozott társaságot jelent.

A pályázati eljárással tehát széles skálán mozog az állami támogatás lehetősége, mert támogatás nyújtható olyan külső vagy belső képzésekhez is, amelyek nem tartoznak a külön jogszabályban meghatározott munkakörök betöltésének feltételei közé, és a képzési program nem tartozik azon képzések körébe, amelyekről a szakképzési hozzájárulásra kötelezettnek külön jogszabály alapján gondoskodnia kellene.

Nyilvános pályázati eljárással van mód támogatás nyújtására olyan beruházásokhoz is, amelyek célja iskolarendszerű szakképzést folytató intézményben vagy felsőoktatási intézményben a szakképzettséget, illetve végzettséget nyújtó képzés tárgyi feltételeinek a fejlesztésére irányul, de kiterjed ugyanez a pályázati lehetőség a szomszédos államokban működő, magyar nyelvű szakképző iskolákban folytatott képzések fejlesztésére is.

A 2015. július. 13-án kelt 2015/1589/EU Tanácsi rendelet 1. cikkének e) pontja határozza meg az egyedi támogatás fogalmát. Ennek megfelelően ilyen támogatásnak minősül az, amelyet nem egy támogatási program alapján ítéltek oda, és azon támogatás is, amely támogatási program alapján kötelező bejelentés alá tartozik.

Egyedi döntési eljárás alapján akkor kerülhet sor a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze központi keretéből nyújtandó támogatásra, ha a fejlesztő tevékenységet egyedi jellegéből adódóan egy felnőttképzési intézmény valósíthatja meg.

Egyedi döntési eljárás alapján támogatás nyújtható a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal részére is olyan felnőttképzés érdekében végzett fejlesztő tevékenységhez, amelynek célja például

− a felnőttképzés rendszerének korszerűsítése vagy

− minőségi színvonalának emelése, illetve

− a foglalkoztathatóság elősegítése, továbbá

− ha a képzés az e-tanulásra irányul, esetleg

− a képzés az atipikus foglalkoztatási formák bővítésérére irányul, mint amilyen például

• a határozott idejű munkaviszony vagy
• a megosztott munkakörben végzendő munka, illetve
• a távmunkavégzés, valamint
• a bedolgozói munka, továbbá
• az egyszerűsített foglalkoztatás.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal részére olyan felnőttképzés elősegítéséhez is nyújtható támogatás, amelynek célja a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek helyzetének javítása. Kik tartoznak a hátrányos helyzetű munkaerő-piaci rétegekhez? Ezt az Európai Bizottság 2014. június 17-ai 651/2014/EU rendelete definiálja a következők szerint:

hátrányos helyzetűnek tekintendő az munkavállaló,

− aki hat hónapot megelőzően nem áll rendszeres, fizetett alkalmazásban, továbbá

− akinek az életéve 14 és 24 év közé tehető, vagy aki 50 év feletti, illetve

− aki a nappali tagozatos képzését két éve fejezte be, és még nem áll rendszeres, fizetett alkalmazásban, vagy

− akinek semmilyen középfokú végzettsége, tehát szakmai képesítése nincs,

− az a felnőtt is ebbe a kategóriába sorolandó, aki egy vagy több eltartottal él egy háztartásban, 

− aki az alulreprezentált nemhez tartozik azzal, hogy a 28 EU tagállam valamelyikében olyan ágazatban vagy szakmában dolgozik, amelyben a két nem megoszlásában mutatkozó különbség legalább 25 százalékkal meghaladja a tagállam valamennyi adott gazdasági ágazatára összességében jellemző átlagos különbséget,

− aki valamely tagállam olyan etnikai kisebbségéhez tartozik, amelynek szakmai, illetve nyelvi képzésre vagy szakmai tapasztalatszerzésre van szüksége ahhoz, hogy javuljon a tartós foglalkoztatásra való esélye.

Az egyedi döntési eljárás alapján a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal részére támogatás nyújtható

− felnőttképzési program,

− tananyag vagy

− képzési modul, valamint

− adatbázis korszerűsítésére és kidolgozására, továbbá

− a mesterképzéshez és mester továbbképzéshez, beleértve a vizsgáztatás rendszerének korszerűsítését is.

Ugyanezek a támogatási formák közalapítvány részére is biztosíthatók, ha felnőttképzés elősegítése a cél.

Egyedi döntési eljárás alapján támogatás nyújtható a gazdasági kamarák részére is, ha a cél

− a felnőttképzés rendszerének korszerűsítése,

− minőségi színvonalának emelése,

− ennek elősegítése érdekében felnőttképzési hálózatok kiépítése vagy korszerűsítése, valamint

− a foglalkoztathatóság elősegítése,

− az e-tanulás és az atipikus foglalkoztatási formák bővítése vagy

− a munkaerő-piaci képzési szükségletek feltárása, elemzése.

Az ötszáz főt meghaladó csoportos létszámleépítést végrehajtó szakképzési hozzájárulásra kötelezett munkáltató részére is nyújtható egyedi döntési eljárás keretében felnőttképzési támogatás, ha a munkáltató a támogatott képzéssel érintett munkavállalót a képzés befejezését követően legalább egy évig foglalkoztatja.

 A cikk teljes egészében elolvasható az Intézményvezetői Tanácsadó aktuális számában.