A 2019. szeptember 24-ei országos tanügyi konferenciánk videófelvételei elérhetők a Menedzser Praxis Kiadó honlapján, az előadás-archívumban. A konferenciáról készült részletes riport az Iskolaszolga című folyóirat különszámában olvasható.

A 2019. szeptember 24-ei országos tanügyi konferenciánk videófelvételei elérhetők a Menedzser Praxis Kiadó honlapján, az előadás-archívumban. A konferenciáról készült részletes riport az Iskolaszolga című folyóirat különszámában olvasható.

Kiadói köszöntő és jubileumi pályázat

Tanévkezdő országos pedagóguskonferenciát szervezett A 2019/20-as tanév tanügyi feladatai és kihívásai az iskolában címmel a Menedzser Praxis Szakkiadó 2019. szeptember 24-én a Lurdy-házban. Az országos szakmai napra a szervezők tanítókat, tanárokat és intézményvezetőket egyaránt vártak.

Az esemény kiadói köszöntővel vette kezdetét, a most 30 éves Iskolaszolga című szaklap méltatásával, melyet 2013-tól a Menedzserpraxis Szakkiadó jelentet meg. A kiadó egyúttal egy pályázatot is meghirdet, egy egyéni jó-gyakorlatot bemutató írásmű beküldésével lehet jelentkezni a megmérettetésre. A pályaművekkel december 15-ig lehet jelentkezni. Minden gyakorló pedagógus pályázhat, a saját módszerének a publikálása által. Komoly nyeremények, 3 darab laptop vár a dobogósokra. Emellett persze a legjobb tanulmányok meg is jelennek majd az Iskolaszolga aktuális számában.

Madarász Hedvig: Aktuális jogszabály-változások

Aktuális jogszabályváltozások a köznevelésben címmel Madarász Hedvig (főosztályvezető, Köznevelés-irányítási Főosztály, EMMI)) előadásával kezdődött a szakmai szekció. Madarász szerint folyamatosan érlelődött a törvénymódosítások sora, a tavalyi választás óta rendre fogalmazták meg a szükséges változtatásokat. Ennek nyomán törvénymódosító csomag jelent meg a nyáron. A 2019. évi LXX. törvény módosításáról van szó– benne például magántanulói státusz megváltoztatása, bérgarancia-elemek, az oktatás nyilvántartásáról és a tankönyvellátás témakörökben jelentkezve. A sok változást nem egyszerre vezetik be, ugyanis a hatálybalépések lépcsőzetesen valósulnak meg.

Petróczi Gábor: Mókuskerékben…– Az új tanév vezetői és szakmai kihívásai

Petróczi Gábor (köznevelési szakértő, tanfelügyelő, címzetes főiskolai docens) Mókuskerékben… –  Az új tanév vezetői és szakmai kihívásai címmel vezette elő gondolatait. Kitért összetett előadásában a minősítési és tanfelügyeleti rendszer helyzetére, problémákra mutatott rá az önértékelési projektekben és elemezte a pedagógusbesorolás útvesztőit. A 2020. évi minősítés feltételeit február 28-án hirdette ki a miniszter. Az eddigi hat év tapasztalatait kell levonnunk. A számokat megvizsgálva jó és rossz tendenciákkal egyaránt szembesülhetünk. Eddig csak a pedagógusok 51 százaléka jelentkezett minősítésre. Vannak, akik nem feleletek meg, egyébként 50 százalék körüli az idei adat is. Érdekesség, hogy a keretszám emelkedése mellett a minősítések száma már nem nőtt meg lényegében. Emellett is 2020-ra azért teljesíthető még az elvárt kvóta, ha tartják a létszámot, de a bővülést azért ösztönözni kellene. Petróczi szerint a nyertes stratégia a következő: győzzük meg a kollégákat, a teljesítés az ő érdekük, ne akarják megúszni, mert tulajdonképpen nem is lehet. Keretadatok ismertek: 6 évtől lehetséges és 9 évvel a Pedagógus I-es fokozatba történt besorolás után kötelező letenni. Egy jó változat is említhető: a gyakornoki rendszerben – egy év összefüggő szakmai gyakorlat beszámítása megoldható, vagyis a Pedagógus I-es kategória hamarabb elérése válik lehetővé. Viszont nem szabad félvállról venni az ügyet, mert bukás esetén kikerül a rendszerből a tanár, magyarán kötelező jelleggel elbocsátják. A tanfelügyelet rendszerét vázolta fel ezután a gyakorlati szakember: Még 2015 decemberétől datálható a pedagógus-tanfelügyelet, majd 2017-től az intézményi és intézetvezetői ellenőrzések beindulása. A tanfelügyeleti rendszerben is találkozhatunk könnyítéssel, ugyanis a páros tanfelügyeletet megszüntették, és a minősítésen átesett tanárkollégát 3 évig nem jelölik ki újra alannyá. Adminisztratív vonalon is élhetünk egyszerűsítéssel, például a kézikönyv kérdésein lehet változtatni, mondjuk 80 helyett csak 50 kérdést teszünk fel benne. No és a két jegyzőkönyv helyett elég már egy darab is. Az OH honlapja alapján a számokat konzekvensen lehet követni, ezek a következőket mutatják: a pedagógusminősítés, mint szó volt róla, nagyon kevés 4535 fő (a 160–170 ezerből!), vezetők vizsgálata nagyjából rendben, intézmények száma 7325 a bő tízezerből, amely szintén jónak nevezhető. A lemaradás fő oka, hogy a két utóbbi ellenőrzés elvont energiát, embert, így a pedagógus-önértékelés két évig szünetelt, idén indult újra. Időben mi akkor a helyzet? Csúszások vannak, ez nem kérdéses. Például azért, mert az informatikai felület csak 2017. január 17-től nyílt meg anno, addig maradt a ceruza és kockás papír. Figyelmeztet is a szakértő, az intézményvezetőknek az önértékelést be kell fejezni lassan mindenkinél, 2016-tól számított 5 év alatt kell teljesíteni (azaz 2021.augusztus 31-ig), ha nincs meg, akkor szabályszegés tényállása áll fenn, amely szankciókat von maga után. A teljes körű értékelések befejezésének a dátuma is ugyanaz, vagyis muszáj felgyorsulni mindenhol.

Andavölgyi Ferenc: Tapasztalatok és jogesetek nem állami fenntartású intézményeknél

Andavölgyi Ferenc (EMMI, osztályvezető) Tapasztalatok és jogesetek nem állami fenntartású intézményeknél címmel foglalta össze tapasztalatait. A rendszerben a 2700 intézményből körülbelül 500 nem áll fenntartásút tartanak nyilván, 30 éve indult meg ez a folyamat, és nem ért véget. Problémafelvetéssel kezdte a szakember: ha esetleg a fenntartó jogilag nem képzett, nem tájékozott, pénzügyileg képzetlen (MÁK, kormányhivatal ellenőrzései után gondban lehetnek), a megfelelő működés biztosítása érdekében legalább profi intézményvezetőt és helyettest kell választania (sőt, ők is legyenek tisztában, a visszacsatolás okán, a fenntartói követelményekkel). A fenntartói formákat az Nkt. 2. § 3. szakasza határozza meg számunkra. Belépett az idők során az egyházi és a civil szféra is. A fenntartó lehet természetes vagy jogi személy egyaránt. Tárgyi, anyagi és személyi feltételek állnak fenn kritériumként. Természetesen kell állandó székhely, állandó saját alkalmazotti létszám, meghatározott eszközkészlet, alapvető dokumentumok, szabályzat és pénzügyi eszközök. Például az eszközöket meghatározza a minisztérium honlapja, amelyet kötelező követni, ezt ellenőrizhetik bármikor. Akkor szabályos a helyzet, ha öt nevelési évre biztosított az intézmény működéséhez rendelt székhely (ha bérlemény, akkor lényeges igazán, mert bizonytalan státusz esetén kizáró tényező lehet). A működés során törvényességi és hatósági vizsgálatra egyaránt fel kell készülnie a fenntartónak. Az előző a szigorúbb, megszüntetés fenyegetettségét hordozhatja magában, míg utóbbinál lehet „csak” pénzbüntetést is kiszabni. Munkaerő szempontjából is egzakt iránymutatás áll rendelkezésre: az alkalmazotti létszám legalább 70 százalékának határozatlan időre szóló munkaviszonyban kell állnia. A köznevelési intézmény, foglalta össze Andavölgyi, önálló jogi személy, önálló adószámmal rendelkezik, és saját éves költségvetéssel bír. Az origója az alapító okirat, amely szabályoz és egyúttal jogi keretek közé helyezi az intézményt, ennek pontjai kötelezően meghatározott formulát követnek. Két neuralgikus pontot emelt ki a minisztériumi szakértő: az egyik a tanulólétszám meghatározása, nem lehet a befogadóképességet trükközve meghaladni és nem egyeztetni (Katasztrófavédelmi szerv engedélye is kell), 20 százalékos túllépés engedély bekérése után lehetséges, csak konkrétan, például osztályra lebontva. Másik: az évfolyamok száma iskolatípusonként – itt is a korlátokat figyelembe kell venni. A nyilvántartásba vétel és működési engedély vonatkozó szabályozása is némileg módosult, mert a kormányrendeletek szintjén kiigazítások történtek. Köznevelési feladatokat ellátó hatóságnál kell teljesíteni a nyilvántartásba vételt. Működési engedély megkérése is szükséges, azt a helyi járási hivatalhoz beadott kérelem elbírálása után kaphatják meg. Újonnan induló intézmény esetén felmenő rendszerben kell megoldani a hat hónapos átfutási időt figyelembe véve.
Selmeciné Csordás Mária: A foglalkoztatás aktuális kérdései a köznevelésben

Jogi szakértő is elősegítette az eligazodást a szabályozók útvesztőjében – tanácsadással is felérő előadásával és utána konkrét konzultációs lehetőséget biztosítva. Dr. Selmeciné dr. Csordás Mária (vezető jogtanácsos, ILO-közvetítő és döntőbíró) a Foglalkoztatás aktuális kérdései a köznevelésben címmel adott tanácsokat és kezdeményezett párbeszédet. Felhívta a figyelmet az önkormányzati és a közalkalmazotti foglalkoztatás különbségeire és az azoknál előforduló váltások kezelésére. A túlóra és a különmunka fogalma sokszor keveredik a fejekben, erre ügyelni kell, a pontos meghatározást a Kjt. 77. §-a adja meg, amely a keresetkiegészítés módjait szabályozza. Kiemelt példája volt az angol- és informatika tantárgyak pótlása nem pedagógusokkal, ezek közismereti tárgyak, vagyis csak pedagógiai végzettséggel volnának oktathatók, de ezt a gyakorlat a munkaerőhiány miatt hányszor keresztülhúzza. A mindennapi testnevelés (és a várható mindennapi énekóra) tendenciája is a bonyodalmakat fokozzák ellátási szinten. Kitért még a munkaidő-nyilvántartás korrekt vezetésének fontosságára, amely munkaadónak és munkavállalónak egyaránt megkönnyíti a helyzetét munkajogi esetek előállása esetén. Figyelmeztetett egy tévhitre is, miszerint a szabadságot nem a dolgozó veszi ki, hanem a munkaadó adja ki, még a szabadon felhasználható hányadot is engedélyeztetni kell. Kötetlen előadása után Csordás konzultációra invitálta az egyéni problémákat felvető kollégákat.

Klész Tibor: Aktualitások a szakképzésben a Szakképzés 4.0 stratégia tükrében

Klész Tibor (a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szakképzési és jogi tanácsadója, osztályvezető) a szakképzés oldalán végbemenő változásokat ismertette az Aktualitások a szakképzésben a Szakképzés 4.0 stratégia tükrében című expozéjában. Szóba került a szakképzési törvény részleges módosulása, a szakmaszerkezeti döntésről szóló változtatások, a vonatkozó kormányrendeletek, de kiemelten fókuszba került a vadonatúj Szakképzés 4.0 stratégia. Az ágazati képző központok (ÁKK) létrehozásával kapcsolatban megemlítette, hogy azokat a gyakorlati oktatás megkönnyítése miatt alakították ki. Az ÁKK-t eddig a Kamara, mostantól a Cégbíróság jegyzi be. Részt vehet az alapításban 4 mikrovállalkozás, vagy 2 kkv, a lényeg a teljeskörű kooperáció kiépítése. Megjegyzendő korlátozás, hogy állami tanintézmények csak maximum 60 százalékig vehetnek részt benne. A szakképzési megállapodás tárgyában is haladás észlelhető, 1 évig hiátus volt a rendszerben, most változás lép fel itt is, az új kormányrendelet kimondja, hogy 5 helyett elég 3 évre azt megkötni. Korábban ezek felügyeletét az illetékes kormányhivatal látta el, most a centralizálás miatt ez az ITM hatáskörébe került át. Mindez akár felválthatja a szakmaszerkezeti döntést. Az aláírás időpontja szerencsésen kitolódott, tárgyév október 31-ig lehet megkötni a kontraktust a korábbi augusztus 31-ei dátum helyett, ez a jobb felkészülést segíti elő. A véleményező szervezeteket továbbra is meg kell azért hallgatnia a feleknek (NSZFH, önkormányzatok). A szakmaszerkezeti döntés is megszületett, talán az utolsó ilyen jellegű, veti fel Klész, idén egyébként viszonylag későn jelent meg a rendelet (2019. február 25.) Újdonságként lehet megemlíteni, hogy nincs már korlátlanul támogatott kategória. A felnőttoktatási létszám korlátjának eltörlése is újdonság, az a nappali oktatás létszámát korábban nem haladhatta meg. Augusztus végén a kerettantervekben is volt, de csak kisebb változtatás (az NGM-es és NFM-es szakmák részlegesen beépítve). A szakképzést szintén erősen érinti a köznevelési és a tanév rendjéről szóló törvény módosítása. A Szakképzés 4.0 stratégia kialakítása remények szerint a jövő oktatásának a záloga, nem meglepően az Ipar 4.0 bázisára épül, ezért is kapta az elnevezését. Fő felépítésében pilléreken nyugszik, amelyek végül a beavatkozási pontokban csúcsosodnak ki, amelyek az elvek gyakorlatba való áthelyezését garantálják. Sok minden területet ölel fel a stratégia, kezdve az Ágazati Készségtanácsok életre hívásával, új OKJ-k beindításával, folytatva a digitális tartalom-fejlesztésekkel és a munkaerő-piaci előrejelző rendszerrel. A duális képzés átalakulása csak egy, a várható lépések közül, itt a tanulói munkaszerződés fogalmát kell megtanulnunk. A tanulószerződés helyett bevezetett megállapodási formát német és osztrák mintára alkották meg, kimondottan a piaci kihívásokra adandó válaszul. Ez a foglalkoztatás a képzési forma függvényében három vagy négyéves lehet, amely újfajta munkajogi kérdéseket is fel fog vetni, azoknak a tisztázása a minisztérium feladata lesz majd.

A konferenciáról készült videófelvételek a kiadó főoldalán tekinthetők meg: bejelntkezés/előadás-archívum.

A konferenciról készült riport teljes terjedelmében az Iskolaszolga 30 éves jubileumi különszámban olvasható.