A Magyar Közlöny 2014. évi 96. számában, július 16-án jelent meg Az egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXVI. törvény, amely számos, a közoktatást meghatározó törvényt módosított. Írásunkban a köznevelési vonatkozású módosításokat mutatjuk be.

(Részlet az Iskolaszolgában megjelent cikkből)

A Magyar Közlöny 2014. évi 96. számában, július 16-án jelent meg Az egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXVI. törvény, amely módosítja

− A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt,

− A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt,

− A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCVI. törvényt, valamint

− Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényt.

Írásunkban a köznevelési vonatkozású módosításokat mutatjuk be, amelyek alapvetően három csoportba sorolhatók:

− A pedagógiai szakszolgálatot érintő fontos változások, különös tekintettel az Integrált Elektronikus Nyomonkövetési Rendszer jogi kereteinek, adatvédelmi vonatkozásainak meghatározására, valamint a pedagógiai szakszolgálatoknál pedagógus-munkakörben dolgozók foglalkoztatási szabályainak változásaira,

− A nemzeti felsőoktatási törvény módosításából eredő változásokra, különös tekintettel az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmények jogállására, irányítására,

− A jogszabályok összhangját biztosító, a jogalkalmazást egyszerűsítő, egységes értelmezést előmozdító, valamint technikai jellegű módosítások.

A pedagógiai szakszolgálatot érintő törvényi változások

Az Integrált Elektronikus Nyomonkövető Rendszer

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) módosításának egyik lényegi eleme az Integrált Elektronikus Nyomonkövető Rendszer (a továbbiakban: INYR) bevezetése. A módosítás indokolása szerint

− a sajátos nevelési igényű,

− а beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő,

− eltérő fejlődésű és

− más kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók, pedagógiai szakszolgálati ellátása során döntő jelentősége van а gyermek szakszolgálati és szakszolgálaton kívüli (egészségügyi, szociális) ellátási előzményei ismeretének, azaz annak, hol, mikor, milyen ellátásban részesült az érintett, ott а szakemberek milyen megállapításokat tettek, milyen véleményt fogalmaztak meg.

Az oktatási azonosítóra jogosultak köre kibővül

А pedagógiai szakszolgálati ellátásokat nem kizárólag а köznevelés rendszerében jogviszonnyal rendelkező (tehát óvodás, iskolás) gyermekek, tanulók veszik igénybe. Egyes pedagógiai szakszolgálatokat (például korai fejlesztés, gyógypedagógiai tanácsadás) lényegében már a születés pillanatától nyújtja а köznevelési rendszer részeként működő pedagógiai szakszolgálati intézményrendszer. Részben ezért, részben pedig amiatt, mert az INYR-ben történő adatkezeléshez, nyilvántartáshoz szükség van azonosító számra, oktatási azonosítót kapnak azok is, akik köznevelési intézménnyel jogviszonyban nem állnak, de pedagógiai szakszolgálati ellátást igénybe vesznek.Ebből adódóan egészült ki a köznevelésről szóló törvény 44. § (3) bekezdése egy új g)ponttal.

 A cikk teljes egészében elolvasható az Iskolazsolga című folyóirat augusztusi számában!