Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 22. § (5) bekezdése alapján a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot köteles készíteni, amelyet úgy kell benyújtania az Országgyűlésnek, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen.

A törvénycsomag I−III. fejezete a Kormány kötelezettsége teljesítéseként a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazza. Ennek részeként 2016. június 7-én került elfogadásra A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) legújabb módosítása.

Az alternatív iskolák költségvetési támogatásának szabályozása a költségvetési törvényben

A köznevelésről szóló törvény 9. § (8) bekezdése alapján az alternatív iskolák az általuk készített és az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott kerettantervben meghatározottak szerint készítik el pedagógiai programjukat. Az alternatív iskolai kerettantervben lehet meghatározni az általános szabályoktól eltérő, sajátos, az adott intézményben

− az iskolában oktatott tananyagot, követelményeket,

− folyó felkészítést az állami vizsgákra,

− a tanulók számára előírt heti kötelező óraszámot,

− a pedagógusok kötött és kötetlen munkaidejének szabályait,

− alkalmazott építésügyi előírásokat, eszközöket és felszereléseket, a minőségpolitika rendszerét, módszereit és eszközeit,

− működő vezetési modellt, nevelés- és oktatásszervezést,

− elfogadott pedagógusvégzettséget és szakképzettséget.

Az ágazati törvény 9. §-ának módosított (9) bekezdése alapján a kerettanterv a fenti körben eltérhet a törvényben meghatározottaktól, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályoktól. A törvényszövegből törlésre került az a megkötés, miszerint az alternatív intézmények költségvetési támogatásának alapja kerettantervükben foglalt kötelező feladatellátás, ezen felül a működésükkel járó többletköltségekhez központi költségvetési többlettámogatás nem igényelhető. A módosítás indoklása szerint ez a rendelkezés a központi költségvetésről szóló törvény szabályozási tárgykörébe tartozik, ezért került ki a köznevelésről szóló törvényből.

Az állami feladatellátási kötelezettség pontosítása

A köznevelésről szóló törvény 74. § módosított (2) bekezdése pontosítja az iskolák vonatkozásában az állami feladatellátási kötelezettség jogi kereteit. Az előírások kiegészültek a nemzetiségi önkormányzat fenntartásában levő iskolával, kollégiummal, valamint a köznevelési szerződés kötésének lehetőségével. A módosított szabályozás szerint a köznevelési feladatokat az állam

− intézmény alapításával és fenntartásával, továbbá

− az egyházi köznevelési intézmény, a nemzetiségi önkormányzat fenntartásában álló vagy a magán köznevelési intézmény útján látja el,

− a fenntartóval az állam köznevelési szerződést köthet.

A költségvetési támogatásokkal kapcsolatos eljárási határidők módosulása

A köznevelésről szóló törvény 96. § (3) bekezdésének módosítása változtatott a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos első- és másodfokú eljárások ügyintézési határidején, amelyet negyvenöt napról két hónapra emelt. Az egyházi és magánfenntartók állami támogatása kapcsán első fokon a Magyar Államkincstár, másodfokon 2016. június 30-áig az oktatásért felelős miniszter, 2016. július 1-jétől a Magyar Államkincstár központi szerve hoz hatósági döntést. A módosítás nyomán az összetett és bonyolult finanszírozási ügyekkel kapcsolatos döntéshozatal ügyintézési határideje reális lehetőséget teremt a megalapozott döntéshozatalra.

A függő hatályú döntés alóli kivétel

A költségvetési támogatásokkal kapcsolatos eljárással függ össze azágazati törvény 96. §-ának új (3b) bekezdése is, amely alapján az egyházi és magánfenntartó – a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított – támogatásával kapcsolatos hatósági eljárásokban nem kell meghozni a Ket. szerinti függő hatályú döntést, valamint a hatóság vezetője ezeknek az eljárásoknak az ügyintézési határidejét annak letelte előtt indokolt esetben, az indokok megjelölésével, egy alkalommal, legfeljebb huszonegy nappal végzésben meghosszabbíthatja.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény által 2016. január 1-jével bevezetett új eljárásjogi intézmény, a függő hatályú döntés az elsőfokú, valamint a megismételt eljárásokban hozható, ugyanakkor a hozzá kapcsolódó nyolcnapos ügyintézési határidő nem tette lehetővé a nehezen átlátható finanszírozási ügyekben a kellően alapos döntéshozatalt, ezért szükséges volt törvényi szintű kivételként meghatározni ezeket az ügyeket.  

A kedvezményes gyermekétkeztetés támogatásáról szóló szabály kikerült az ágazati törvényből

A köznevelésről szóló törvény 89. § (4) bekezdése a gyermekek kedvezményes étkeztetésének megszervezéséhez adható támogatás előírását szabályozta, amely – tekintettel annak gyermekvédelmi vonatkozására – 2017. január 1-jével kikerül az ágazati törvényből.

A bemutatott változások nagy része – a jelzett kivétellel – 2016 júniusában lép hatályba.

A bürokráciacsökkentés köznevelési vonatkozása 2016. július 1-jétől

Az adatváltozás bejelentési szabályainak egyszerűsítése

6. a nemzeti köznevelésről szóló törvény azon módosítása, amelyet a közigazgatási bürokráciacsökkentés keretében egyes adminisztratív kötelezettségek megszüntetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2016. évi XXXII. törvény vezet be. A módosítás nyomán az ágazati törvény 21. §-a a változás-bejelentésre vonatkozó új (4a) bekezdéssel egészül ki. A változás-bejelentés szabályainak módosítása az adminisztrációs terhek csökkentésére irányul. A köznevelési intézményekről vezetett nyilvántartásban ugyanis olyan adatok is szerepelnek, amelyek tekintetében más nyilvántartás minősül közhitelesnek, azonban ezeknek az adatoknak a változását a köznevelési intézményekről vezetett nyilvántartást vezető szervnek is be kell jelenteni. Annak érdekében, hogy az adatváltozás különböző nyilvántartásokba történő bejelentése ne járjon többszörös adminisztratív teherrel, a módosítás nyomán lehetővé válik, hogy a bejelentő az adott adat tekintetében közhitelesnek minősülő nyilvántartást vezető szervtől kérhesse, hogy az az adatváltozást más nyilvántartást − így a köznevelési intézményekről vezetett nyilvántartást − vezető szervek számára továbbítsa. Ennek eredményeképpen a bejelentőnek elegendő egyetlen szervnél eljárnia, és ez a szerv fogja az információt továbbítani az adatváltozással érintett többi nyilvántartást vezető szervnek. A fenti indokokra tekintettel a köznevelésről szóló törvény 21. § (4) bekezdése szerint a köznevelési intézmény nyilvántartásába bejegyzett adatokban bekövetkezett változásokat nyolc napon belül be kell jelenteni a nyilvántartást vezető hatóságnál. Az új előírások szerint azonban a bejelentési kötelezettség azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv − ha ezt tőle a kérelem benyújtója kéri − nyolc napon belül értesíti költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezető Magyar Államkincstárat, az állami intézményfenntartó központ és az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott intézmény esetében az Oktatási Hivatalt, más esetben a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei kormányhivatalt.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet legújabb módosítása

Egy rendelkezés kivételével 2016 májusának végén lépett hatályba A nemzeti köznevelésről szóló törvény kormányrendeleti szintű végrehajtási jogszabályának, a 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendeletnek (a továbbiakban: kormányrendelet) a legújabb módosítása. A változásokat a 102/2016. (V. 13.) kormányrendelet vezette be, és a Magyar Közlöny 2016. évi 69. számában jelentek meg.

A cikk telejs egészében elolvsható az Iskolaszolga számában.