A 2016/2017-es tanév is rengeteg újdonságot tartogat a szakképző iskolák vezetői, pedagógusai, szakoktatói, gyakorlati oktatásvezetői és tanulói számára egyaránt.

Igazi szakmai-tartalmi változás csak a szakgimnáziumokban lesz megfigyelhető.

További jelentős változásokat

− az Országos Képzési Jegyzék jelentős módosítása, valamint

− az ennek megfelelően változó szakmai követelménymodulok,

− szakképzési kerettantervek, illetve

− a szakmai és vizsgakövetelmények jelentenek, jóllehet ezeknek a dokumentumoknak a végleges változatai 2016. július végéig, azaz egy hónappal a tanévkezdést megelőzően (az OKJ kivételével) még nem kerültek kihirdetésre a hivatalos közlönyben. (A tervezetek azonban az interneten elérhetők voltak.)

A szakképzési centrumok egyéves létezését követően több olyan, a centrumok működését pontosító rendelkezés került a szakképzésről szóló törvénybe, amelyek a több százezer tanulót oktató centrumok működéséből szükségszerűen következtek. Az első és a második szakképesítésre történő felkészítés keretei nem változtak a 2015 nyarán bevezetett szabályokhoz képest, a részletfeltételek azonban világosabbá váltak, csakúgy, mint a felnőttoktatás néhány kérdése is.

Számos egyéb, önmagában kisebb volumenű, hatásában mégis jelentős változás történt a gyakorlati képzést illetően, amely a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő, úgynevezett egyéb szervezetek gyakorlati képzési tevékenységét és ennek finanszírozását érintette, valamint a főtevékenységként gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezetek tanulószerződéskötését és a tanulói pénzbeli juttatás kifizetését.

A szakképzést érintő szabályok módosítása a köznevelési és a felsőoktatási törvények módosításával együtt került az Országgyűlés elé, majd „az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX. törvény” címmel jelent meg a 2016. június 23-i Magyar Közlönyben.

Jelen írás szempontjából az oktatási csomag összesen nyolc törvénye közül

− a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvénynek (a továbbiakban: szakképzésről szóló törvény),

− a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvénynek (a továbbiakban: szakképzési hozzájárulásról szóló törvény), valamint

− a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) a változásai fontosak a 2016/2017-es tanévet illetően. A módosulások hatálybalépésének időpontja is megegyezik a tanév kezdetével, azaz 2016. szeptember 1-jével.

Szakközépiskolák, szakgimnáziumok, szakiskolák és készségfejlesztő iskolák

Ahogy már korábban megjelent írásainkban bemutattuk, az eddig szakiskolaként működő intézmények új elnevezése szakközépiskola lesz, a szakközépiskolák szakgimnáziumokká válnak, a speciális szakiskolák neve pedig szakiskola lesz. Ezt már 2015 nyarán is lehetett tudni, friss változás azonban, hogy a készségfejlesztő speciális szakiskolák kivonásra kerülnek a szakképző iskolai körből és „csak” készségfejlesztő iskolákként működnek tovább, miközben alapfeladatuk is változik.

A szakiskolákat érintő változás, hogy a szakközépiskola nevet felvevő intézmények évfolyamainak száma öt lesz, ugyanis a három szakképzési évfolyamot az érettségi vizsgára felkészítő kettő közismereti évfolyam fogja követni. Mindez azon a lehetőségen alapul, hogy a szakmaszerzést követően azonos intézménytípusban két tanév alatt teheti le az érettségit a szakiskolai, azaz 2016. szeptember 1-jétől a szakközépiskolai tanuló.

A szakközépiskolák

Az új szakközépiskolának öt évfolyama van, amelyből három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyam, valamint további kettő, érettségi vizsgára felkészítő évfolyam. Annak ellenére, hogy az új szakközépiskolában 3+2 év alatt lehet eljutni az érettségi vizsgáig, nem köteles minden tanuló érettségit tenni, ezt maga döntheti el. Az azonban, hogy a tizenegyedik évfolyam után nem kell iskolát, iskolatípust váltania a tanulónak azért, hogy leérettségizhessen, jelentős könnyebbséget jelent.

Az új szakközépiskola is működhet „kizárólag szakképzési évfolyamokkal”, ez a maghatározás azonban megtévesztő lehet, hiszen a plusz kettő év csak közismereti oktatást foglal magában. Ezért is fogalmaz úgy a törvény, hogy a szakközépiskolában – legalábbis a kilencedik−tizenegyedik évfolyamon – kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyhat, ha az iskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki a szakközépiskolai kilencedik−tizenegyedik évfolyamra vonatkozó közismereti kerettantervben előírt követelményeket vagy a középiskola tizedik évfolyamát eredményesen teljesítette. Mindez egy évvel rövidíti (és nem rövidítheti) a szakmaszerzésre egyébként rendelkezésre álló háromévnyi tanulmányi időt.

A szakgimnáziumok

A szakgimnáziumok képzési metódusában a legnagyobb változást az hozza, hogy a kilencedik−tizenkettedik évfolyamon a szakmai elméleti és gyakorlati órák száma magasabb lesz, mint eddig, és így arányuk is növekszik a közismereti órákhoz képest. 2016 tavaszán emiatt módosult elsősorban az Országos Képzési Jegyzék, megteremtve a lehetőséget arra, hogy az érettségiző szakgimnazisták már az érettségivel egyidejűleg OKJ-s szakmát is szerezzenek.

Így a köznevelésről szóló törvény meghatározásában a szakgimnáziumok a szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulás, a szakirányú munkába állás és a szakmai érettségi végzettséget adó érettségi mellett szakképesítés megszerzésére is felkészítenek már a tizenkettedik évfolyam végére. (Eddig csak az érettségi utáni szakképzési évfolyamokon lehetett szakmát szerezni.)

Érettségivel egyidejűleg megszerezhető szakmáig a szakgimnáziumok először a 2019/2020-as tanévben fogják eljuttatni a tanulókat, mert a 2016/2017-es tanévre beiratkozó kilencedikes tanulók ekkorra fognak eljutni az érettségiig. Addig a szakgimnáziumokban fog megvalósulni az úgynevezett „ágazati” szakközépiskolai képzés, amelynek első érettségizői 2017 tavaszán fognak ágazati szakmai érettségit szerezni. A két szakmai érettségi közötti különbség az, hogy a szakgimnáziumi érettségi keretében megszerezhető szakma állam által elismert, OKJ-s szakképesítésnek minősül, míg az ágazati szakmai érettségi – amellett, hogy az is államilag elismert – munkakör betöltésére képesítő végzettség.

Megmaradó előírás, hogy az Országos Képzési Jegyzék szerint iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítés-ráépülés esetén a szakképzési évfolyamok száma nem lehet több négy szakképzési évfolyamnál ugyanúgy, ahogy a korábbi szakközépiskolákban. Ahogy az is, hogy a szakgimnáziumi tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, amennyiben legkésőbb a tizenharmadik, azaz az első szakképzési évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Ahogy az új szakközépiskolák, úgy a szakgimnáziumok is működhetnek a jövőben kizárólag szakképzési évfolyammal, azaz kizárólag szakképzési évfolyamokon folyhat nevelés-oktatás a szakgimnáziumban, ha a szakgimnázium olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki teljesítette a szakképzési évfolyamra történő belépés követelményeit.

A szakiskolák

A korábban szakiskolaként működő intézmények nevét a speciális szakiskolák „örökölték meg”, ezek az intézmények a jövőben nem használják a „speciális” jelzőt, csak egyszerűen szakiskolák lesznek. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a korábbi szakiskola szakmai programja szerint működnének.

Az új típusú szakgimnáziumok és a szakközépiskolák 2015-ben jelentek meg a szakképzésről, valamint a köznevelésről szóló törvényekben annak érdekében, hogy 2016. szeptember 1-jén már az új rendszer szerint indulhasson meg az oktatás. Egy évvel később a speciális jelzőjű szakiskolák között éles határvonal meghúzására került sor, és ugyancsak 2016. szeptember 1-jei bevezetéssel, de egy év türelmi idővel a speciális szakiskolák – szakiskola néven – a szakképzés intézményrendszeréhez, míg a készségfejlesztő speciális szakiskolák – készségfejlesztő iskola néven – a közoktatás, köznevelés intézményrendszeréhez lettek sorolva.

A speciális szakiskolák 2016. szeptember 1-jét megelőzően a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelés-oktatása céljából a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladásra képtelen tanulókat készítettek fel szakmai vizsgára, és nyújtottak a részükre a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges ismereteket. A speciális szakiskola tehát munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges ismereteket biztosító végzettséget is nyújtott, a jövőben azonban csak szakmai végzettséget fog.

A köznevelésről szóló törvény egyszerűen már csak annyit mond az (új) szakiskolákról, hogy azok a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladásra képtelen tanulókat készítik fel szakmai vizsgára. A szakiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések körében – a sajátos nevelési igény jellegétől függően – a szakképzési kerettanterv vagy a speciális kerettanterv szerint folyhat szakképzés. A közismereti oktatás pedig a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakiskolában az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott.

A szakképzés intézményrendszeréhez történő sorolás az is jelzi, hogy a köznevelésről szóló törvény a szakiskola esetében a szakmai vizsgára történő felkészítésre vonatkozóan a szakképzésről szóló törvényben meghatározott általános rendelkezéseket rendeli alkalmazni.

A készségfejlesztő iskolák

A köznevelésről szóló törvény a készségfejlesztő speciális szakiskolák tekintetében még nagyobb változást vezetett be, ugyanis az intézménytípus elnevezése készségfejlesztő iskolára módosul, másrészt tevékenysége a szakképzésből kiszorult, de diagnosztikailag még az enyhe értelmi fogyatékos kategóriába tartozó tanulók gyakorlati jellegű oktatásával is kiegészül. (Ez utóbbi csoport eddig a speciális szakiskolában tanult.)

A készségfejlesztő speciális szakiskola korábban csak a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók gyakorlati jellegű jártasságot, életviteli ismereteket átadó középfokú iskolájaként működött, amely nagyjából 1400 tanuló felkészítését látta el.

− A készségfejlesztő iskolák új feladata: a változásnak megfelelően az intézmény alapfeladata, amely a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt köznevelési feladat, készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatásként definiálandó. A köznevelési rendszer intézményei között pedig a készségfejlesztő iskola került nevesítésre, amely középfokú iskolának minősül. Ezért is a készségfejlesztő iskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. A köznevelésről szóló törvény meghatározásában a készségfejlesztő iskola a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja

• az életkezdéshez való felkészülést,
• a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását, továbbá
• a szakképzésben részt venni nem tudó enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára nyújt a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges ismereteket.

− A készségfejlesztő iskolák működése: a készségfejlesztő iskolának négy évfolyama van, amelyből

• az első kettő közismereti képzést folytató évfolyam,
• a második kettő pedig, az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását célzó gyakorlati jellegű évfolyam. Ez utóbbit a szakképzés intézményrendszerében használatos „szakképzési évfolyamtól” való megkülönböztetés miatt „gyakorlati évfolyamként” definiálja a törvény.

A közismereti oktatás a készségfejlesztő iskolában a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó közismereti kerettanterv alapján folyik. A készségfejlesztő iskola gyakorlati évfolyamainak képzése a készségfejlesztő kerettantervek szerint meghatározott. Törvényben rögzített új lehetőségként azt is biztosítja a törvény, hogy a készségfejlesztő iskola sikeresen teljesített gyakorlati évfolyamait eltérő készségfejlesztő kerettantervek szerinti oktatással meg lehessen ismételni.

− A készségfejlesztő iskolák bevezetése: tekintettel arra, hogy a változást bevezető törvény kihirdetése és a tanévkezdés között alig több mint két hónap telt el, az átalakított készségfejlesztő iskolai rendszer bevezetése is felmenő rendszerben történik. 2016. szeptember 1-től még csak lehetőség így működtetni az intézményeket, a 2017/2018-as tanévtől azonban kizárólag az új rendelkezések szerint folyhat bennük a nevelés, oktatás, felkészítés. A készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatást tehát 2016. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel kell megszervezni az új szabályok szerint működő készségfejlesztő iskolában, a készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatásnak a köznevelésről szóló törvény szerinti ellátása azonban 2017. szeptember 1-jétől kötelező.

A fentieknek megfelelően a törvény átmeneti rendelkezései értelmében a 2016. szeptember 1. napját követően a fenntartó négy hónapon belül felül kell hogy vizsgálja a készségfejlesztő speciális szakiskola alapító okiratát, szakmai alapdokumentumát annak érdekében, hogy megfeleljen a köznevelésről szóló törvényben foglaltaknak. A legkésőbb 2017. január 1-jéig felülvizsgált, és szükség esetén módosított dokumentumokat a fenntartónak meg kell küldeni a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek, az Oktatási Hivatalnak vagy a kormányhivatalnak. Ha a köznevelési intézmény a nyilvántartásba vételét követően megkezdhette működését, és a köznevelésről szóló törvény szerint működési engedéllyel kell rendelkeznie, a fenntartó köteles 2017. április 30-áig a működési engedély módosítása iránti kérelmet benyújtani, vagy a közoktatási intézményt megszüntetni.

A cikk teljes egészében elolvasható a Szakképzési és Felnőttképzési Tanácsadó című folyóirat aktuális számában.