A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj a 2009/2010-es tanév második felétől támogatja azokat a szakiskolásokat, akik hiány-szakképesítést tanulnak, és legalább 2,51-es a tanulmányi átlaguk. A támogatás nem elhanyagolható, hiszen 10 000 és 30 000 forint közötti összeget kaphattak az ilyen szakmát választó, jól tanuló diákok.

2016 szeptemberétől azonban jelentős változáson ment keresztül az ösztöndíjrendszer:

− kiterjesztésre került a szakgimnáziumi (korábban szakközépiskolai) képzésre is,

− összegét pedig megnövelték, ezen kívül

− a hiányszakmák köre is bővült.

Bizonyos szabályai, a kifizetés módja és elszámolása változatlan marad, azonban több ponton is figyelemmel kell lenni az új rendszerre, amely immár a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj nevet viseli. Jelen írás a tanévkezdést megelőzően néhány nappal megjelenő kormányrendelet alapján veszi számba a legfontosabb változásokat és azokat a szabályokat is, amelyeket a korábbiakkal megegyező módon vagy tartalommal kell alkalmaznia az iskoláknak.

Az ösztöndíj célja

A Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj célja alapvetően nem különbözik a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjétól. Ez pedig a szakképzésben megszerezhető szakképesítések presztízsének erősítése, ugyanis a szakképző iskolákban (főleg a szakiskolában) az utóbbi években egyre kevesebben tanulnak. Mindez már jelenleg is komoly gondot okoz a szakember-ellátottságban.

A Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj éppen ezért a fiatalokkal szemben elvárt, piacképes szakmaválasztást a hiány-szakképesítések tanulásának direkt támogatásával honorálja. A hiányszakmák körének meghatározása a helyi munkaerő-piaci és gazdasági szempontokon alapul, amelyeket 2012-től kormányrendelet határoz meg, és amelyre a megyei fejlesztési és képzési bizottságok tesznek javaslatot.

A hiányszakmák kialakításában a gazdasági kamara is aktívan részt vesz, amely garancia arra, hogy valós igényeken alapuló szakmakör kerüljön meghatározásra, és a szakképzési ösztöndíjjal valóban olyan szakképesítések megszerzését támogassák, amelyekkel a fiatalok könnyebben és tartósan helyezkedhetnek el a munka világában

Alapvető változások

Az ösztöndíjjal érintett iskolatípusok

A Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjat már nemcsak az egykori szakiskolások, azaz a jelenlegi szakközépiskolások kaphatják, hanem a szakgimnazisták is, azaz az egykori szakközépiskolások. A döntéshozók tehát összekötötték az újfajta szakközépiskola és a szakgimnázium 2016. szeptember 1-jei bevezetését a szakiskolai ösztöndíj kiterjesztésével.

A szakgimnázium annyiban különbözik a korábbi szakközépiskolától, hogy a kilencedik−tizenkettedik évfolyamon mintegy félévnyi szakmai ismerettel tanulnak többet a tanulók. Ez azt eredményezi, hogy a szakgimnazisták az érettségivel egyidejűleg egy OKJ-s szakmát is szerezni fognak. (Az ösztöndíj azonban a kilencedik−tizenkettedik évfolyamra nem jár, csak az érettségi utáni szakképzési évfolyamokra.)

A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj korábban nemcsak a „sima” szakiskolásoknak járt, hanem a szakmát tanuló speciális szakiskolásoknak is. A speciális szakiskola neve 2016. szeptember 1-jétől szakiskola lett, és a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjra az ebbe az iskolatípusba járó tanulók is jogosultak.

Azok az iskolatípusok, amelyekben tanulók ösztöndíjban részesülhetnek a 2016/2017-es tanévtől, a következők:

− szakiskola (korábban speciális szakiskola),

− szakközépiskola (korábban szakiskola), a 2013-tól kizárólagosan működő, hároméves, duális képzésben részt vevők és az úgynevezett 2+2-es rendszerben kifutó évfolyamon tanulók tekintetében is,

− szakgimnázium (korábban szakközépiskola), a szakirányú képzésből jövő, érettségi utáni egyéves és a nem szakirányú képzésből jövő tanulók tekintetében is.

Az ösztöndíjra jogosító szakmák köre

A Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjra jogosító szakmák száma a két tanévvel ezelőttihez képest jelentősen bővült. A 2014/2015-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2014/2015-ös tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 562/2013. (XII. 31.) kormányrendelet 5. melléklete még csak tíz-tíz hiányszakmát tartalmazott megyénként és a fővárosban. A következő, azaz a 2015/2016-os tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2015/2016-os tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről szóló 13/2015. (II. 10.) kormányrendelet 5. melléklete már tizenkettő-tizenkettő hiány-szakképesítést határozott meg megyénként és a fővárosra, de még mindig csak a szakiskolai körben.

A 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről szóló 297/2015. (X. 13.) kormányrendelet 5. melléklete azon túl, hogy már húsz-húsz hiányszakmát tartalmaz, a szakgimnáziumi képzésekre is kiterjesztésre került. Tekintettel azonban egyrészt arra, hogy a szakgimnáziumok kilencedik−tizenkettedik évfolyamán csak ágazatra kerülnek a tanulók beiskolázásra (még akkor is, ha az érettségivel megszerezhető szakmát esetleg már a kilencedik évfolyamon is beazonosítják), az ösztöndíj fizetésére csak a szakképzési évfolyamon kerül sor ebben az iskolatípusban is. Másrészt az ösztöndíj – hagyományosan is – egyelőre csak a konkrét szakmatanuláshoz kötődik.

A Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjról szóló 252/2016. (VIII. 24.) kormányrendelet (a továbbiakban: ösztöndíj kormányrendelet) 1. §-ának (2) bekezdése értelmében tehát a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 81. §-ában meghatározott fővárosi, megyei fejlesztési és képzési bizottságok megyénként legfeljebb húsz, az adott megyében ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítésre minden év március hó utolsó munkanapjáig tesz javaslatot a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter részére.

Ha a szakmakör szakgimnáziumi bővülését közelebbről megnézzük, a következő képet kapjuk. A hiányszakmák számának húszra történő növelésének elsősorban a szakközépiskolások (volt szakiskolások) a nyertesei. Kilenc megyében (Fejér, Hajdú, Heves, Komárom, Pest, Somogy, Szabolcs, Vas, Veszprém) ugyanis csak három-három, 54-es szintkódú szakképesítés került az ösztöndíjra jogosító szakmák közé, a többi megyében és a fővárosban pedig négy. (Négynél több egy megyében sincs.)

Tehát az a szakma, amelyet a hiány-szakképesítések között nem tüntettek fel, nem jogosít ösztöndíjra.

Az ösztöndíj mértéke

Egy másik alapvető változás az ösztöndíj mértékét érinti. A szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló 328/2009. (XII. 29.) kormányrendeletet teljesen hatályon kívül helyező ösztöndíj kormányrendelet ugyanis egyrészt „igazított” a 2009 végén megállapított összegeken, másrészt a szakgimnáziumi bővüléshez kapcsolódóan egy ettől is nagyobb mértéket határozott meg.

Ugyanis míg a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj a 2,51 és 4,51-es tanulmányi átlagot elért tanulók esetén 10 000 és 30 000 forint közötti mértéket jelentett, addig 2016. szeptember 1-jétől ez már 10 000 és 35 000 forint közötti összeget jelent. A változás csak a felső két tanulmányi átlag kategóriát érinti, azaz a 4,01-es és a 4,51-es átlagot elért tanulókat.

A cikk teljes egészében elolvasható a Szakképzési és Felnőttképzési Tanácsadó című folyóirataktuális számában.