Első jó-gyakorlatunk az otthontanulásról egy tanoda vezetőjével készített interjúból született. Nem túlzás azt állítani: jelenleg ők vannak a legnehezebb helyzetben. Ötleteik, küzdelmük tanulságos minden pedagógus számára. Hogyan lehet kialakítani a digitális munkarendet, az otthon tanulást a hátrányos helyzetű gyermekek körében?

Közösségformálás

Csörög egy kis település Váctól pár kilométerre népes roma populációval. A településnek nincs iskolája, a csörögi gyerekek a környékre, jórészt Vácra, Sződre járnak be iskolába.

A Csörögi Tanoda nyolc éve igyekszik összefogni a helyi, főként roma, hátrányos helyzetű gyerekeket: programokat, közösséget kínálva nekik. Az elmúlt, küzdelmes időben sikerült saját házra szert tenniük, azt felújították, kibővítették. Nyári tábort is szerveztek a gyerekeknek. Szívós munkával nyerték meg a családokat, alakították ki a kapcsolatot az iskolákkal, találtak önkénteseket az egyre bővülő tevékenységek, programok megvalósítására. Az önkéntesek között van gyakorló tanár, nyugdíjas, egyetemista, középiskolás, multicégnél dolgozó alkalmazott. A tanoda szombaton szinte egész nap és hét közben délutánonként is nyitva áll a kicsiknek és nagyoknak; itt lehet játszani, beszélgetni és tanulni is. Mostanra igazi közösséggé érlelődött a kezdetben csak betévedők, majd mind rendszeresebben odajárók csapata.

Hogyan tovább? – Az online tanulás kereteinek biztosítása a tanodában

De most vajon mi a helyzet? Hétfőtől zárva vannak az iskolák, a tanoda működése is kérdésessé vált, pedig ha valamikor, most aztán nagy szükség van rá. Kedden hívtam fel Kalina Yvette-et, a tanoda vezetőjét, hogy megkérdezzem, hogy folyik most a munka náluk. Az alábbiakban az ő szavait tolmácsolom.

Az első lépés: az eszközbeszerzés

„Nemcsak az iskolák zártak be, hanem a Csörögi Tanoda is – az épület elhagyatott, oda nem mehetnek a gyerekek. Otthon vannak, mind a harminchatan. A tanoda 24 önkéntese most mentorként működik: egy-egy önkéntesnek egy–három gyerekre kell személyre szabott, egyéni figyelmet fordítani. Ez a megszokottnál is intenzívebb figyelmet igényel tőlük. A mentorok napi kapcsolatban vannak a mentoráltjaikkal. Most a legfontosabb dolguk, hogy a gyerekeknek segítsék kialakítani az online tanulás kereteit. Ez azért nem egyszerű, mivel az eszközök beszerzésével kezdődik a dolog. A 36 gyerekből négynek van számítógépe, közülük egynek még tabletje is. Összeszen 30 mobiltelefon van a tanodások családjában, de ebből tízet el is visz az anya, apa, amikor dolgozni mennek. A gyerek csak addig használhatja az eszközt, amíg a felnőtt otthon van, és átengedi neki azt. Összességében legalább egy tucat gyerek nem jut olyan eszközhöz, amelyen kommunikálni tudna az iskolájával, hogy megkaphassa a mindenkinek online eljuttatott feladatokat.”

A második lépés: programok telepítése, megtanulása és az otthontanulás rendjének kialakítása

„Ha volna eszköz, akkor már tudnának dolgozni, mivel mindenhol van tévé, és a televízió előfizetésével jórészt wifi is jár. Ha van gép, akkor már az önkéntesek segítenek telepíteni a megfelelő programokat, megtanítani a gyerekeknek ezek használatát, kialakítani az otthontanulás rendjét.

A Facebookon ki is posztolták: számítógépekre, laptopokra van szükségük, ha lehet, azonnal. Több mint százan osztották meg a kérést, érkezett is valamennyi pénz. Olyan négy-öt használt gépre való. Még egyszer ennyi kéne. Mindenesetre amennyi van, abból azonnal megveszik, amire futja, azonnal eljuttatják a gyerekekhez, hiszen most minden nap számít.”

A harmadik lépés: kapcsolattartás

„A 36 gyerek nyolc iskolába jár különböző településeken, de zömében Vácott. A tanoda munkatársai ővelük is tartják a kapcsolatot. Azt mondják, az iskolák mindegyike igyekszik mindent megtenni, hogy a tanítás valóban folyamatos lehessen, és hogy ne maradjanak ki a szegény gyerekek sem ebből csak azért, mert nincs megfelelő eszközük. Viszont ők nem tudnak számítógépet adni, nem tudnak házitanítóskodni, hiába tudják, hogy ez kéne. Éppen ezért nagy örömmel fogadták a tanoda munkatársainak bejelentkezését. Az együttműködés még jobban is alakul, mint a »boldog békeidőkben«, amikor nem voltak ennyire rászorulva egymásra a partnerek. Most valóban egymást támogatják a rendkívüli helyzet adta feladatok minél hatékonyabb megoldása érdekében.

Pillanatnyilag tehát a Csörögi Tanoda diákjai mindegyikének egy-egy önkéntes mentor támogatja a tanulását. Naponta felhívja, messengeren üzenetet vált vele, miközben az iskolával, a tanítókkal, tanárokkal is tartják a kapcsolatot. Minden tanodás diák heti négy óra egyéni foglalkozást kap. Ez jelenleg alapvetően telefonon, messengeren zajlik, hiszen telefon minden családban van, más digitális eszköz alig. Jó esetben már az online tanulás kereteinek kialakításán tudnak együtt dolgozni, gép híján pedig a tanítóktól, tanároktól beszerzett feladatokon dolgoznak együtt. Nem mennek oda a mentorok. A kapcsolattartás jelenleg alapvetően telefonon, messengeren történik. A cél természetesen az, hogy minden gyerek be tudjon kapcsolódni a hirtelen egyedüli tanulási lehetőséggé vált digitális oktatásba!”

„Nagyon bizakodó mindenki” – mondja Yvette. Még csak kedd van. Még a héten összejöhet a hiányzó pénz vagy valamelyik jótékony cég megajándékozhatja őket hat-hét laptoppal. Akkor mindenkinek meg lehet tanítani, hogyan csatlakozzon az iskolájában folyó munkához. Aztán meg a tanoda saját programja is beindulhat online. Ismét összejöhet a közösség játszani, beszélgetni és tanulni is.

Hiszen lehet. Lehetne. Még csak pár nap telt el!

Küldje be saját jó-gyakorlatát, ötleteit! Segítsük egymást szakmai műhelyként a veszélyhelyzetben is!

Töltse ki az alábbi űrlapot, és mi közzé tesszük írását!