A digitális munkarend kialakítása kapcsán már számos szempontból megközelítettük a problémát. Gyakorló pedagógus, munkajogi és szakképzési szakértőnk is publikált már cikket a témában. Ezúttal az iskolaigazgató feladatait és teendőit vesszük sorra.

A távoktatásra való áttérés szükségszerűsége

A 2020. március 13-án este bejelentett, rendkívüli kormányzati intézkedések alapján a koronavírus terjedésének lassítása érdekében március 16-ától az általános iskolás és a középiskolás tanulók nem látogathatják a közoktatási intézményeket. A rendkívüli intézkedések elrendelése azonban nem jelenti azt, hogy az iskolákban nincs tanítás, az csupán nem az iskola épületében folyik. A mindennapos iskolába járás helyett a tanulók számára az iskolák távoktatási formában kötelesek biztosítani a tanulás és a tanulmányi követelmények elsajátításának lehetőségét.

A távoktatásnak Magyarországon volt ugyan kialakult gyakorlata, azt azonban az eddigiekben elsősorban a felsőfokú képzésben, a felnőttképzésben és a továbbképzési rendszerben alkalmazták, ezért a közoktatásban nincs kialakult hagyománya és formája. Ugyanakkor az iskolák döntő többségében megfelelő mennyiségben és technikai színvonalon rendelkezésre állnak azok az informatikai és kommunikációs eszközök, amelyek segítségével a távoktatás megszervezhető. A pedagógusok pedig szinte kivétel nélkül rendelkeznek olyan saját tulajdonú számítógépekkel vagy az iskolai munkájukhoz saját használatukra rendelkezésre álló laptopokkal, amelyek az internetkapcsolat segítségével lehetővé teszik a távoktatási módszerek azonnali bevezetését.

Az oktatási kormányzat március 20-án közzétette a távoktatást segítő módszertani támogató anyagát, de ezt megelőzően az iskolákban már március 16-án, a rendkívüli intézkedések kihirdetését követő hétfőn megkezdődött a tanulókkal történő digitális kapcsolatfelvétel. Ebben a munkában – az eddig rendelkezésre álló információk és tapasztalatok alapján – a pedagóguskollégák kiválóan teljesítették a rájuk nehezedő feladatokat. A távoktatás indulásának napján az első és legfontosabb feladat az volt, hogy kialakítsuk, megtervezzük, hogy az előttünk álló hetekben, hónapokban milyen módon tudjuk biztosítani az oktatás folytatását. Szem előtt kellett tartanunk, hogy ezekben a nehéz hetekben és hónapokban folytatnunk kell a tananyag megtanítását, tanítványaink fejlesztését, de a hagyományos eszközökkel és a mindennapos találkozással, a megszokott, közvetlen kommunikációs formákkal nem élhetünk. Az első napon az iskolák vezetése és nevelőtestülete általában megszervezte, hogy az iskola minden munkaközössége, az azonos szakos kollégák fogjanak össze, és osztozzanak meg a rendkívüli feladatokon. A pedagógusok közös erőfeszítéssel azon dolgoztak, hogy minél jobban alkalmazható, tanítványaink számára a tanulás lehetőségét és szükségességét megtestesítő távoktatási formákat vezessenek be.

A távoktatás bevezetésének első időszakában az igazgatók számára rendkívül fontos speciális feladatként jelentkezett a nevelőtestület digitális oktatásra történő átállásának támogatása. Világos, hogy az első néhány nap legfontosabb igazgatói feladata annak biztosítása, hogy minden pedagógus képessé váljon a digitális oktatás minimális feltételeinek való megfelelésre, azaz az iskolai oktatás a lehető leghatékonyabban tovább folytatódjék. Nem kevésbé fontos azonban ebben az időszakban az egyes munkaközösségek és pedagógusok által preferált módszerek felmérése annak érdekében, hogy vajon fennáll-e a lehetősége annak, hogy az iskola pedagógusai, vagy legalább az alsó, felső tagozaton tanító kollégák ugyanazt a digitális platformot használják a tanítványaikkal történő kommunikációra. Ez ugyan nem kritériuma az eredményes távoktatásnak, de nagyon megkönnyíti a tanulók dolgát, hiszen nem kell pedagógusonként más és más módszerekhez, kommunikációs csatornákhoz alkalmazkodniuk. Helyes lépésnek tekinthető tehát, ha a nevelőtestület dönt arról, hogy egységes digitális kommunikációs gyakorlatot folytat a távoktatás során. Ez persze továbbra sem korlátozza a pedagógusok módszertani szabadságát, hiszen – akár a KRÉTA vagy a Google Tanterem alkalmazás későbbiekben tárgyalandó kommunikációs felületének egységes használata mellett is – továbbra is mindenkinek van lehetősége egyéni módszerek, más kommunikációs csatornák alkalmazására.

Az igazgató kollégákra a rendkívüli helyzetben rendkívüli felelősség nehezedik. Azt tanácsolom az igazgató és a pedagógus kollégáknak, hogy az eddigiekben a mindennapi tanítási órák megszervezésére és megtartására fordított munkaidejüket és energiájukat fektessék be a digitális technikával támogatott távoktatási módszerek kialakításába és koordinálásába. Ne felejtsük el, hogy a távoktatás most bevezetendő munkaformája hónapokig, de akár a tanév végéig is a diákjainkkal történő kommunikáció egyetlen formája lehet. Tanítványaink érdekében ezt is érdemes a lehető legjobban megoldanunk!

A digitális oktatás megszervezésének lehetőségei

A jelen cikknek semmiképpen sem lehet célja a különböző távoktatási, digitális oktatási módszerek és lehetőségek bemutatása, előnyeik és hátrányaik elemzése, még a példák bemutatása is csak korlátozottan lehetséges. Az is egyértelmű, hogy a cikk nyomtatott megjelenésének időpontjára már minden iskolában minden pedagógus kialakította azt a digitális kommunikációs módszert, amely kommunikációs gyakorlatának, informatikai jártasságának, technikai lehetőségeinek, szimpátiájának, és – nem utolsó sorban – tanítványainak a legjobban megfelel. Ez a digitális kommunikációs módszer azonban nyilvánvalóan bármikor tovább fejleszthető, bővíthető az eddigieken túli kapcsolattartási módszerekkel, és további feladatokkal gazdagítható. Cikkünknek ebben a fejezetében csupán a különböző típusú és minőségű távoktatási módszerek és lehetőségek áttekintésére, előnyeik és hátrányaik, várható hozadékuk áttekintésére szorítkozunk.

A pedagógusok rendelkezésére álló egyik lehetőség az, hogy a tanulók számára elektronikus úton megküldik a tankönyvből elsajátítandó leckét, és a tananyaghoz rövid tanulási tájékoztatót készítenek tanítványaik számára, amelyben felhívják a figyelmüket a megtanulandó tananyag legfontosabb részeire. Ez a leckekijelölés – a tankönyv birtokában – lehetséges a KRÉTA digitális napló alkalmazásával is, amelyben a tanórák beírásakor baloldalt 4. opcióként megjelenik, a „Házi feladat” fül, amit kiválasztva írhatunk szöveget, vázlatot, beilleszthetünk egy képet, vagy akár egy linket is.

Ha tanítványainknak, tanulócsoportjainknak a KRÉTA támogatásával kívánunk üzenetet küldeni, akkor az „Új üzenet írása” funkciót kell alkalmaznunk. Ilyenkor először a címzettet vagy címzetteket kell kiválasztanunk a címzettek hozzáadása funkcióval a felkínált opciók közül, majd a kiválasztott tanulók neve előtti jelölőnégyzet kipipálása után alul a címzettek hozzáadása gombra kell kattintanunk. Komplett osztályok, csoportok is kiválaszthatók egyszerre. Meg lehet jelölni az üzenet tárgyát, érvényességének időtartamát, majd a szövegdobozba be lehet írni az üzenetet. Csatolt fájlként lehet küldeni Word, Excel, Power Point vagy más állományokat vagy képeket is ugyanúgy, mint a levelezőprogramokban.

A rendkívüli helyzetben bevezetendő távoktatásban nélkülözhetetlennek tartom a megtanulandó, elolvasandó tananyag kijelölésén túl a tanulók számára házi feladatok, megoldandó feladatok, projektfeladatok kijelölését is, amelyeket a tanítványaink – akár lefényképezve – megküldhetnek tanáraiknak. A KRÉTA szoftvere elsősorban a pedagógusok adatrögzítését, információközlését, a tanórák beírását és a házi feladat kijelölését támogatja, de ezen a felületen a diákok is írhatnak a pedagógusok számára üzeneteket, vagy akár kérdéseket is tehetnek föl, ha a KRÉTÁ-ban a pedagógus a nevénél megtalálható „Saját profil beállítása” fülnél kipipálja a „Diákok is rögzíthetnek házi feladatot” opciót. Az első hét tapasztalata azonban az, hogy ez a kétirányú kommunikáció rendkívül bizonytalanul, esetenként nagyon lassan működik, hiszen a rendszer kapacitását nyilvánvalóan nem több százezer házi feladat visszaküldésére méretezték.

A KRÉTA által kínált lehetőséghez hasonlóan tarthatunk kapcsolatot tanítványainkkal az általánosan használatos levelezőrendszerek alkalmazásával, ehhez természetesen rendelkeznünk kell tanítványaink e-mail címével. Több levelezőrendszerben képezhetők a címzettekből csoportok, például 5.A_csoport, amelybe fölvehetők az 5.A osztály tanulói, így a címzettek mindegyikének egyetlen gombnyomással küldhetünk üzenetet. Ha egy levelezőrendszerben esetleg nem működik a csoportos levélküldés funkciója, akkor egy Word dokumentumba írjuk be egymás után tanítványaink e-mail címét, majd az egymást követő e-mailcímeket egy-egy vesszővel válasszuk el, majd az így elkészült dokumentumot másoljuk be a címzett mezőbe, így minden címzetthez eljut az üzenetünk. Az e-mailben történő leckekijelölés, házi feladat küldése, tanulási tanácsok megfogalmazása azzal az előnnyel is jár, hogy tanítványaink nekünk küldött e-mail-ben kérdezhetnek, címünkre elküldhetik az elkészített, lefényképezett, elektronikus feladatoknál a „Print Screen” billentyűvel lefényképezett képernyőképüket. Ezeket a fájlokat azonban a címzett pedagógusnak osztályonként, azon belül tanulónként mappázva érdemes tárolnia, mert különben kibogozhatatlanná válik a visszaküldött feladatok tömege, amely megakadályozza, vagy inkább lehetetlenné teszi az értékelést.

Ennél azonban sokkal korszerűbb módszerek is alkalmazhatók a távoktatásban, hiszen a felhőinformatikai alkalmazásokkal könnyen megoldható, hogy a megtanulandó tananyagot, az órai vázlatot és a feladatokat a kollégák egy felhőtárhelyen helyezzék el a csoport számára, és – diákjaik e-mailcímének ismeretében – a dokumentumokhoz olvasási jogot biztosítsanak a tanulóknak. Ez a közös csoportfelület tehát úgy működik, mint a tanteremben a tábla. A felhőinformatikai eszközökkel arra is van lehetőség, hogy az osztály vagy csoport minden tanulójának legyen egy olyan saját tárhelye, amelyben elhelyezheti az általa megoldott feladatokat, amelyeket a pedagógus saját számítógépén megtekinthet, értékelhet, sőt, a tanuló által látható digitális megjegyzéseket fűzhet hozzá, a többi tanuló pedig azt nem láthatja. Ez a tárhely tehát tulajdonképpen a tanuló digitális füzeteként funkcionál. Az ingyenes felhőinformatikai tárhelyet a Microsoft OneDrive és a Google Google Drive szolgáltatása biztosítja – erről kiadónk korábbi cikkeiben már részletesen olvashattak. A felhőtárhelyen létrehozott, osztályunk bármely tanulója által látható és olvasható „Fizika_fakultáció12” mappában tárolhatjuk a csoport számára készült órai anyagokat, szemléltető ábrákat, linkeket, a Fizika_fakultáció12 mappa almappáiként létrehozott tanulói mappákba (tanulók nevei) pedig a tanulók által elkészített házi feladatok, projektek, képek, tesztek kerülnek automatikus rögzítésre, így nincs külön feladatunk a mappázással. Az ábrán a tantárgyhoz tartozó, mindenki által látható csoportfelületet (Fizika_közös_mappa) és annak almappáit (Érettségi, Órai feladatok), valamint az órai közös munkához használt képeket és grafikonok egy részét láthatják. Én két teljes tanév során minden tanítványommal a megosztott felhőben kommunikáltam, oda helyeztem el az órai szemléltető anyagokat, és a diákok ott rögzítették házi feladataikat. Kihívás volt, nagyon élvezték, és bármikor bármelyik tanítványomnak értékelhettem a házi feladatát. Próbálják ki nyugodtan a tisztelt kollégák!

A digitális oktatás során a kapcsolattartásra jól használhatók a közösségi oldalak is, ezek közül is – általános elterjedtsége nyomán – leginkább a Facebook. A magyar iskolákban a Facebook-csoportok létrehozásának és működtetésének már komoly hagyománya és gyakorlata van, az eddigiekben azonban elsősorban a kapcsolattartásra, fényképek és más dokumentumok – köztük iskolai feladatok, feladatlapok – megosztására is használták a pedagógus kollégák és tanítványaik. Komoly előnye, hogy szinte minden iskolás tanuló rendelkezik Facebook-profillal, így a felület kezelését, a dokumentumok megosztásának technikáját, a csoportok létrehozásában rejlő lehetőségeket a tanulók döntő többsége jól ismeri. Az osztályonként, tanulócsoportonként létrehozott Facebook-csoportban – tekintettel az adott csoportban esetleg már kialakult munkamódszerekre – kiválóan megoszthatók az információk, közölhetők a feladatlapok. A tanulók kérdéseket tehetnek föl a tananyaggal vagy a házi feladattal kapcsolatban, és a csoportba tölthetik föl megoldott házi feladataikat. A Facebook azonban nyilvánvalóan nem oktatásorientált alkalmazás, ezért tanítványaink visszaküldött munkáinak rendszerezése, nyilvántartása, az osztályzatok nehezen kezelhetők. Ha azonban a pedagógus üzenetet, feladatot küld a csoportba, akkor az oda tartozó minden tanítványunk mobiltelefonjára azonnal jelzés érkezik az üzenet, feladat megjelenéséről. Előnyös adottsága a Facebooknak az üzenőfal, amelyen jól követhetők a csoport tevékenységével kapcsolatos események.

Jó távoktatási lehetőségként tekinthetünk a projektoktatásra is, amelynek során a pedagógus megtervezi a projektet, kitűzi annak céljait és megjelöli az elvárásokat, kijelöli a határidőket. A projektoktatás rendkívüli módon fejleszti a tanulók önállóságát, konstruktivitását, és sokszor meglepően értékes eredményeket hoz, az abban résztvevők számára pedig maradandó élményeket nyújt. A projektfeladatok kijelölését azért is jónak tartom ebben a helyzetben, mert a szervező pedagógus napról napra, hétről hétre finomíthatja a projekttel kapcsolatos útmutatásait, a már néhány nap után jelentkező eredmények tükrében pedig további tanácsokat adhat tanítványainak.

Hozzá kell azonban fűznünk, hogy az alsó tagozatos tanulók esetében ezeket a lehetőségeket átgondoltabban kell alkalmaznunk, hiszen a szülők támogatása és napi segítő munkája nélkül esetükben bizonyosan nem működne a távoktatási módszer. A digitális oktatási módszer bevezetése várhatóan nehézségeket jelent majd a szociokulturálisan elmaradott családokban élő tanulók és családjuk számára, erről cikkünk záró fejezetében gondolkodunk tovább.

Az oktatási céllal fejlesztett, professzionális szoftverek alkalmazási lehetőségei

A huszonegyedik században már ingyenesen elérhetők olyan professzionális alkalmazások is, amelyek kifejezetten a távoktatás módszereire készültek, és alapvetően kétirányú kommunikációs csatornákra épülnek. Ezek közül a Google Tanterem (Google Classroom) alkalmazás révén szeretném bemutatni ennek a kommunikációs formának az előnyeit. Tekintettel arra, hogy nem tanítok egyetlen osztályt sem, kedves kollégám, Almási Gáborné Fóris Judit volt segítségemre azzal, hogy – kérésemre – bemutatta, hogyan használja a Google Tanterem alkalmazását tanítványaival történő mindennapi kommunikációjában, valamint a tanítás és számonkérés folyamatában. Ezúton is köszönöm igényes szakmai támogatását és az általa megosztott képeket!

A Google Tanterem alkalmazás bármely gmail fiókkal rendelkező felhasználó számára elérhető a levelezőrendszer jobb felső sarkában megjelenő „Alkalmazások” között, csak a „Térkép”, „Gmail”, „Naptár” alkalmazások megjelenésekor a csúszkát kicsit lejjebb kell húzni, hogy láthatóvá váljon a „Google Tanterem” alkalmazás ikonja is. De ha a Google keresőjébe beírjuk a „Google Tanterem” szavakat, azonnal az alkalmazáshoz jutunk. A Google Tanterem alkalmazásban létrehozhatjuk osztályaink vagy tanulócsoportjaink digitális tárhelyét, amelyeknek nevét, színezését, megjelenési módját is magunk állíthatjuk be.

A csoportba a tanulók egyenként fölvehetők, és a közös felhőfelületen számukra üzenetek küldhetők, de ugyanezen a felületen jelölhetők ki az órai feladatok, továbbíthatók a házi feladatok, a megoldandó tesztek és projektfeladatok is úgy, hogy a megoldás és a feltöltés határidejét a pedagógus határozza meg. A csoportfelületen online órai munka is szervezhető, amelyről digitális formában lehet tájékoztatni a tanulókat.

A csoport számára megküldött feladatokat a rendszer naplózza, így a pedagógus folyamatosan követni tudja a csoport számára adott feladatokat és azok határidejét, valamint ellenőrizni tudja saját szakmai tevékenységét is.

A tanulók a csoportba feltölthetik az általuk megoldott feladatokat, amelyeket a pedagógus elektronikus formában értékelni tud. Az alkalmazás felkínálja a pedagógusnak, hogy százalékos értékelést alkalmazzon, de van lehetőség a jegyszerű értékelésre is. Ez utóbbi esetében ötfokozatúra kell beállítani a maximális teljesítmény értékét. A felület azt is jelzi, ha a kijelölt határidő lejártával egy adott tanuló nem adta le a feladatot. Ekkor a „hiányzik” szó jelenik meg piros kiemeléssel, ha pedig határidőn túl adta le a feladatot, akkor a „leadta” szó alatt megjelenik a „késve” jelölés is. A felületen megjelenik a százalékos vagy osztályzatalapú értékelés, ha egy tanuló esetében a pedagógus még nem értékelte a feladat megoldását, akkor a felületen a pontszám hiányát látja az alábbi formában: __/100.

A cikk teljes egészében elolvasható az Intézményvezetői Tanácsadó aktuális számában.