A koronavírus miatt bevezetett veszélyhelyzet és a köznevelési intézmények bezárása munkajogilag is új helyzetet teremtett. Az alábbiakban a legaktuálisabb kérdéseket vesszük górcső alá, mint például a nyári gyermekfelügyeletet.

Ügyelet az iskolákban

A koronavírusjárvány alatti új munkarend részletes szabályairól a koronavírus miatt a köznevelési és szakképzési intézményekben új munkarend bevezetéséről szóló 1102/2020. (III. 14.) kormányhatározat rendelkezik. Eszerint 2020. március 16. napjától az iskolákban a nevelés-oktatást tantermen kívüli, digitális munkarendben kellett megszervezni. A tanulók tanulmányi célból nem látogathatják az intézményeket. A pedagógusok a digitális oktatás megvalósítása érdekében – igény szerint – bejárhatnak az intézménybe (például online tanítás céljából az ottani eszközök használatára). Mindezek mellett 2020. március 16-ától a területileg illetékes tankerületi központok, illetőleg szakképzési centrumok munkanapokon megszervezik a gyermekek, tanulók napközbeni kiscsoportos felügyeletét.

Az intézményekben, valamint tagintézményeikben a járványügyi veszélyhelyzet időtartama alatt az intézmény vezetőjének, illetve a tagintézmény-vezető és helyettesei közül legalább egyiküknek, vagy ha ez nem lehetséges, a köznevelési intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettesítési rendben kijelölt személynek kell munkanapokon, munkaidőben az intézményben, tagintézményben tartózkodnia a rendelet szerint.

Azoknak a pedagógusoknak, akik számára a digitális munkarend feltételei nem adottak, elrendelhető a 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet 17. § (1) bekezdésében foglalt, a kötött munkaidőnek a neveléssel oktatással le nem kötött részére meghatározott feladat, így például
– tanulói felügyelet,
– feladatlapok készítése,
– dolgozatjavítás vagy
– iskolai dokumentumok felülvizsgálatának előkészítése.

Egyre erőteljesebb azonban a társadalmi igény a szülők szabadságnapjainak fogyatkozásával az általános iskolák újra nyitására – főképpen az alsó tagozatos tanulók számára.

A digitális munkarendre vonatkozó speciális szabályok

Az 1102/2020. (III. 14.) kormányhatározat szerinti, tantermen kívüli, digitális munkarend keretében a tananyag kijelölése, a tanulási folyamat ellenőrzése és támogatása a pedagógusok és a tanulók online vagy más, személyes találkozást nem igénylő kapcsolatában történik, mégpedig olyan módon, hogy a tananyag tantermen kívüli, digitális munkarend keretében történő átadása alkalmas legyen a tanuló tanulmányi követelményeinek teljesítésére. A tantermen kívüli, digitális munkarend szerinti nevelés-oktatás feladatellátásának megszervezése, illetve ellenőrzése a köznevelési, szakképzési intézmény vezetőjének a feladata. A Klebelsberg Központ elnökének a központ honlapján közzétett ajánlásai szerint nem kötelező az órarendhez igazítani az digitális oktatást, a tananyag átstrukturálható, és a követelmények elsajátítása mellett a tanulók túlterhelését el kell kerülni. Ebből következően az intézményvezetők jogszerűen járnak el, ha nem írják elő a pedagógus számára a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére ellátandó tanítási órák időpontját, időtartamát, egyáltalán az ismeretátadás, gyakorlás, ellenőrzés és értékelés módját és időpontját. Ez esetben viszont a pedagógus gyakorlatilag kötetlen munkarendben dolgozik, ami munkajogi értelemben azt jelenti, hogy az Mt. 96. §-ában foglalt, kötetlen munkarendre vonatkozó szabályok szerint a rendes és a rendkívüli munkaidőt (az évi 250 óra rendkívüli munkaidőt meghaladó önként vállalt túlmunka kivételével – ez azonban nem jellemző az oktatásban), valamint a készenlétet nem kell nyilvántartani. Ebből következik, hogy az adott munkakörben rendkívüli munkaidőre járó illetmény és bérpótlék sem állapítható meg. A szabadságot azonban továbbra is nyilván kell tartani.

Az elrendelt otthoni munkavégzéssel kapcsolatban azonban véleményem szerint vannak még „elvarratlan szálak”. Az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést a munkáltató a 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet 6. § (2) bekezdése szerint a munkavállaló számára egyoldalúan elrendelheti. A digitális oktatásnak és az óvodapedagógusok által végzett módszertani segítőmunkának eszközigényei és költségei is vannak. Bár a pedagógus bejárhat a munkahelyére távoktatást végezni, amennyiben az otthoni munkavégzés feltételei nem adottak, de a digitális oktatás és az óvodapedagógusok által végzett távmunka alapvetően az otthoni munkavégzésen alapul, amely a szükséges infokommunikációs eszközökön túl telefon-, internet-adatforgalmi díjtöbblettel és magasabb rezsiköltséggel jár, amelyek térítésére álláspontom szerint az érintettek joggal tarthatnak igényt.

Intézményi és otthoni munkavégzés

Amennyiben a munkáltató egyes munkanapokon tanítást vagy óvodai foglalkozást rendel el, az a tanító vagy tanár esetében a kötött munkaidőnek a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő-részére esik, óvodapedagógus esetében pedig kötött munkaidőnek számít, amelynek időtartamát időarányosan kell megállapítani, ha a pedagógus a hét nem minden munkanapján dolgozik az intézményben, és munkanapon otthoni munkavégzést írnak számára elő. Értelemszerűen az intézményben végzett munka elrendelése esetén aznapra digitális oktatás, illetőleg az óvodapedagógus számára otthoni foglalkoztatás segítése nem rendelhető el.

A cikk teljes egészében elolvasható az Iskolaszolga című folyóirat aktuális számában.