Az új szakképzési törvény végrehajtása, az intézmények átállása jelenleg folyamatban van. A szeptemberi átállásig az intézményben dolgozó pedagógusokat igyekszünk támogatni a nem kis kihívást jelentő feladat megvalósításában.

A közismereti kerettanterv, szakképzési programtanterv és szakmai program elérhetősége

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 2020. január 1-jei hatályba lépésével új szakképzési intézményszerkezet jön létre. A szakképzési törvény hatálya alá tartozó szakképző intézmények 2020. szeptember 1-jétől működnek az új szakképzési törvény szerint. Az intézménytípusok a szakképző iskola és a technikum, kifutó jelleggel a szakgimnázium. 2020. szeptember 1-jétől – az új szakképzési intézményszerkezetben – a kilencedik évfolyamokon már a 2020-ban módosított Nemzeti alaptanterv előírásai szerint készített kötelezően alkalmazandó programtantervek és szakmai programok szerint folyik a szakmai oktatás. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) az alábbiak szerint határozza meg a szakképzés intézményeit:
Szkt. 16. § [A szakképző intézmény]
(1) Szakképző intézmény
a) a technikum és
b) a szakképző iskola.
Szkt. 125. § [A szakképzés megszervezésére vonatkozó szabályozási átmenet]
(1) Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti
a) szakgimnáziumi nevelés-oktatást technikumban,
b) szakközépiskolai nevelés-oktatást szakképző iskolában
kell kifutó jelleggel megszervezni.
Szkt. 127. § [A szakképző intézményre vonatkozó szabályozási átmenet]
(1) A technikum az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnáziumként, a szakképző iskola az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakközépiskolaként működik 2020. június 30-áig.
Ezekben a hetekben a szakképző intézményekben folyik a programtantervek és a szakmai programok adaptálása, a vezetők és a pedagógus (oktató) kollégák ismerkednek a programtantervek és a szakképzési kerettantervek óraszámaival és követelményrendszerével, és azok alapján készítik el szakképző intézményük szakmai programját. A köznevelési törvény alá tartozó nem szakképző intézményekben ezt a folyamatot úgy neveztük: a pedagógiai program és a helyi tantervek készítése. Az új szakképzési rendszer azonban jóval kötöttebben kezeli a programtantervtől való eltérés lehetőségeit, hiszen az új szakképzési törvény (a továbbiakban: Szkt.) kötelezően alkalmazandóként deklarálja a szakképzés számára kidolgozott központi programtantervet.
Szkt. 12. § [A programtanterv és a szakmai program]
A szakképző intézményben a nevelő és oktató munka
a) a szakképzésben kötelezően alkalmazandó programtanterv és
b) a programtanterv alapján kidolgozott szakmai program
szerint folyik.
A szakképzés rendszerében természetesen alapvetően meghatározó jelentősége van a szakmai oktatásnak, amelyet a szakirányú oktatással párhuzamosan vagy attól függetlenül folytatott közismereti oktatás egészít ki, amelyről a szakképzési törvény így rendelkezik.
Szkt. 19. § [A szakképző intézmény tevékenysége]
(1) A szakképző intézményben a szakmajegyzékben meghatározott szakmára felkészítő szakmai oktatás és szakképesítésre felkészítő szakmai képzés folyik. A szakmai oktatás a képzési és kimeneti követelmények alapján
a) ágazati alapoktatásban és
b) szakirányú oktatásban
történik. A szakmai oktatás keretében – ha e törvény vagy a Kormány rendelete eltérően nem rendelkezik – az ágazati alapoktatással és a szakirányú oktatással párhuzamosan vagy attól függetlenül a közismereti kerettanterv szerinti oktatás folyik.
A közismereti oktatás tervezésénél – amíg a szakképzési iskolarendszer a köznevelési törvény hatálya alá tartozott – a vezetők és a pedagógusok megszokhatták, hogy az iskola Nemzeti alaptanterv alapján készített pedagógiai programjában nem elhanyagolható mértékű szabadságot biztosító mozgástérrel határozhatták meg az egyes tantárgyak heti óraszámát, sőt – bizonyos határok betartásával – választani lehetett az iskola által alkalmazott kerettantervek közül. Ez az új szakképzési rendszerben nem így van, a szakképző intézményekben folyó közismereti oktatást a 2020-as Nat alapján kiadott közismereti kerettanterv előírásai szerint kell folytatni.
Szkt. 73. § [A közismereti oktatás]
(1) A szakképző intézményben a közismereti oktatás a közismereti kerettanterv szerint folyik.
(2) A szakképző intézmény a közismereti kerettanterv alkalmazása során az ágazati alapvizsga követelményeire tekintettel a közismereti tantárgyak témaköreit, tartalmát és óraszámait – az Nkt. 6. mellékletében meghatározott heti időkeret és a tananyagtartalom megtartásával – évfolyamok között átcsoportosíthatja.
Az egyházi jogi személy, illetve a vallási egyesület által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény szakmai programjába beépíthető az adott vallás hitelveinek megfelelő ismeret. Az egyházi jogi személy, illetve a vallási egyesület által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény szakmai programja a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

A szakképző iskola közismereti és szakmai tantárgyainak óraszámai

A módosított Nemzeti alaptantervet tartalmazó 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet a következőként rendelkezik a szakképző intézmények szakképzési kerettanterveivel kapcsolatos követelményekről.
Nat 5. § (3) A szakképző intézmény, szakgimnázium, szakiskola közismereti és szakképzési kerettanterveit úgy kell elkészíteni, hogy együttesen alkalmazva biztosítsák az iskolai nevelés-oktatás Nat-ban meghatározott pedagógiai tartalmának feldolgozását.
Tehát az új szakképzési rendszer intézményeire kötelezően alkalmazni kell a Nat követelményrendszerét, de a szakképzési kerettantervek tantárgyszerkezete és óraszámai az egyes iskolatípusokban akár jelentős mértékben eltérnek a Nat-ban meghatározottaktól. A szakképző iskola kötelezően alkalmazandó szakképzési kerettanterveit az alábbi linken lehet megtekinteni és letölteni:
https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_szakkepzes/kozismereti_kerettanterv_szakkepzes Ha ezen az oldalon a Bevezetés c. fülre kattintunk, elérkezünk a szakképző iskolákban 2020-tól felmenő rendszerben alkalmazandó közismereti és szakmai tantárgyainak óraszámait tartalmazó alábbi táblázathoz.

A szakképző iskola heti közismeretei és szakmai óraszámai

Területek    9. évfolyam    10. évfolyam    11. évfolyam
Közismereti tantárgyak    Kötött órák    15 óra    9 óra    6 óra
    Szabadon tervezhető órakeret    3 óra    2 óra    3,5 óra
    Összesen    18 óra    11 óra    9,5 óra
Szakmai tantárgyak    Kötött órák    14,5 óra    23 óra    23 óra
    Szabadon tervezhető órakeret    2,5 óra    2 óra    2,5 óra
    Összesen    17 óra    25 óra    25,5 óra
Heti összes óraszám    35 óra    36 óra    35 óra
A közismereti tantárgyak óraelosztása

Tantárgyak    9. évfolyam    10. évfolyam    11. évfolyam
Magyar – Kommunikáció    2 óra    1 óra    –
Idegen nyelv    2 óra    2 óra    2 óra
Matematika    2 óra    1 óra    –
Társadalomismeret    2 óra    1 óra    –
Természetismeret    3 óra    –    –
Testnevelés    5 óra    5 óra    5 óra
Osztályközösség-építő Program    1 óra    1 óra    1 óra
Szabadon tervezhető órakeret    1 óra    0 óra    1,5 óra
Összesen:     18 óra    11 óra    9,5 óra

Az első táblázatban a közismereti tantárgyak kötött óraszámaként a 9-11. évfolyamokon 15, 9 és 6 órát találunk, és – ugyanezeken az évfolyamokon – heti 3, 2 és 3,5 óra a szabadon tervezhető közismereti órakeret. A második táblázatban azonban a közismereti tantárgyak óraszámánál mégis fölhasználja az eredetileg szabadon tervezhető óraszám nagy részét, így a 9-12. évfolyamokon szabadon tervezhető órakeretként csupán már 1, 0 és 1,5 óra áll rendelkezésre, ami a lehető legkisebb mozgásteret biztosítja az iskola számára. A szabadon tervezhető minimális mértékű órakeret felhasználásáról az iskola nevelőtestülete dönthet, így a 9. évfolyamon szabadon tervezhető 1 órát és a 11. évfolyamon tervezhető 1,5 órát felhasználhatja az egyébként is tanított közismereti tantárgyak óraszámának növelésére, de akár a digitális kultúra oktatását is beemelheti a helyi tantervébe (ehhez a kerettanterv külön digitális kultúra tantárgyi kerettantervet is ajánl).

A nemzeti köznevelési törvény értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon kell megszervezniük a mindennapos testnevelésoktatást (legalább napi egy testnevelés óra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. Ha ennek eredményeként a heti öt testnevelés óra nem teljesíthető, a fennmaradó órák a szabad órakeret részévé válnak, így annak felhasználásáról az intézmények dönthetnek. A szakképző iskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés kerettanterv 11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. Ez nem érvényes a három órásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra (9–11. évfolyam) készült.
A két táblázat megegyezik abban, hogy a 9-11. évfolyamokon a közismereti tantárgyak összesített óraszáma 18, 11, illetve 9,5 óra. A szakmai tárgyak óraszáma ugyanezeken az évfolyamokon 17, 25, illetve 25,5 óra.

A szakgimnáziumok közismereti és szakmai órakerete

A köznevelési törvény az alábbiak szerint rendelkezik a szakgimnáziumokban alkalmazandó kerettantervről.
Nkt. 5. § (7)  A szakgimnáziumban az iskolai nevelés-oktatásnak a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszának tartalmi követelményeit az adott szakképesítés programkövetelménye és az annak alapján kiadott kerettanterv határozza meg, amelyet az oktatásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján a 6. § (1a) bekezdésében meghatározott módon tesz közzé.
A közzététel módjára vonatkozó utóbbi jogszabályi helyet ne is keresse föl a tisztelt olvasó, mert semmilyen érdemi információval nem szolgál.
A szakgimnáziumban tanítandó tantárgyak és óraszámok az interneten itt érhetők el és tölthetők le (a link után a Bevezetés címre kell kattintani, és gördíteni lefelé):
https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_szakkepzes/szakgimnaziumok_9_12

Tantárgyak    9. évf.    10. évf.    11. évf.    12. évf.    9-12. óraszám összesen    13. évf.    13. évf. óraszám összesen
Kötelező tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom    4    4    4    4    556     -     -
Idegen nyelv (első élő idegen nyelv)    4    4    4    4    556    4    124
Matematika    3    3    3    3    417     -     -
Történelem    2    2    3    3    345     -     -
Állampolgári ismeretek    -    -    -    1    34        
Digitális kultúra    2    1    1    -    144     -     -
***Művészetek     1     1    1    -    108     -     -
****Testnevelés    5    5    5    5    695     -     -
Közösségi nevelés    1    1    1    1    139     -     -
Választható tantárgyak
*    A    Komplex  természettudomány    2    2    2    2    278     -     -
    B    Első (emelt óraszámban), vagy második idegen nyelv,
vagy művészettörténet,
vagy érettségi tárgyból felkészítésre használható órakeret     3    2    1    2    278     -     -
** Szabadon tervezhető órakeret A    2    2    2    3    306    -    -
** Szabadon tervezhető órakeret B    1    2    3    3    306    -    -
Szakmai tantárgy óraszámai    8    9    8    8    
1148    31    961
Rendelkezésre álló órakeret/hét    34    34    34    34    -    35    -
Tanítási hetek száma    36    36    36    31    -     31    -
Éves összes óraszám    1224    1224    1224    1054    4726    1085    1085

* Az iskola dönt, hogy A vagy a B megoldást választja.
** Az A és B szabadon tervezhető órakeret közismereti és szakmai órára egyaránt felhasználható.
*** A művészeti szakgimnázium művészeti ágazathoz kapcsolódó közismereti óraszáma a szakmai óraszámra csoportosítható át.
A művészeti képzési területen a heti óraszám legfeljebb 40 óra. A „Heti órakeret a művészeti képzési területen” és a „Heti órakeret” különbségének felhasználásáról az iskola a pedagógiai programban rendelkezik.
**** Az előadó-művészeti képzések tekintetében (Artista, Táncos) a heti 5 óra testnevelés szakmai óraszámként is felhasználásra kerülhet.
A szakgimnáziumban a következő kötelező tantárgyak esetében a gimnáziumi kerettanterveket kell alkalmazni: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, állampolgári ismeretek, digitális kultúra valamint testnevelés. Ezek a kerettantervek az Oktatási Hivatal oldalán, az alábbi link alatt érhetők el:
 https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_gimn_9_12_evf  
A választható tantárgyak közül a második idegen nyelv kerettanterve szintén a fenti oldalon található. Amennyiben az intézmény a természettudományokat a „komplex természettudomány” formájában kívánja oktatni, akkor a „Természettudomány kerettanterv a művészeti szakközépiskolák 9–12. évfolyama számára” elnevezésű kerettantervet kell alkalmaznia, amely az Oktatási Hivatal honlapján az alábbi linkről érhető el:
 https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_7_melleklet
A szakgimnáziumban olyan öt évfolyammal működő nevelés-oktatás is folyhat, ahol három, szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti oktatást és szakmai képzést magában foglaló, szakképesítésre felkészítő évfolyam működik. Ebben az esetben a közismereti nevelés-oktatás a szakképző iskolai kerettanterv szerint folyik, amely ezen a linken érhető el:
https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_szakkepzes/kozismereti_kerettanterv_szakkepzes

A szakképzési programtantervek és az egyes szakmák képzési és kimeneti követelményrendszere

Az egyes szakmákra vonatkozó képzési és kimeneti követelmények már elkészültek és elérhetők, azok letölthetők az alábbi linkről: https://szakkepzes.ikk.hu/kkk-ptt Ha az olvasó erre a linkre kattint, talán azt hiszi, hogy eltévedt, de nem, csak kicsit lejjebb kell görgetni, idáig:
 
A szakképzési programtantervek ugyanezen az oldalon elérhetők és letölthetők a https://szakkepzes.ikk.hu/kkk-ptt linken, a kkk logóra kattintva az adott szakma képzési és kimeneti követelményrendszerét, míg a ptt logóra kattintva a szakma programtantervét töltheti le az érdeklődő. A szakképzési programtantervek még nincsenek minden szükséges oldalra feltöltve: https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1100

A szakiskola

A köznevelési törvény a szakiskoláról mint a sajátos nevelési igényű tanulók középiskolai nevelésére-oktatására hivatott speciális iskolatípusról az alábbiakat tartalmazza.
Nkt. 13/A. §  (1) A sajátos nevelési igényű tanulók középfokú iskolai nevelése-oktatása céljából a szakiskola a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladni nem tudó tanulók felkészítését végzi.
(2) A szakiskolában a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó közismereti oktatás és az Szkt. szerinti szakmai oktatás, illetve szakképesítésre felkészítő szakmai képzés folyik.
(3) A szakiskolában
a) az Szkt. szerinti szakmai oktatás a szakmajegyzékben meghatározott szakmák körében - a sajátos nevelési igény típusától függően - a képzési és kimeneti követelmények vagy a képzési és kimeneti követelmények alapján készített speciális kerettanterve szerint,
b) az Szkt. szerinti szakmai képzés a programkövetelmény alapján készített speciális kerettanterv szerint
folyhat.
(4) A szakiskolában az évfolyamok száma a szakmajegyzékben vagy a képzési és kimeneti követelmények, illetve a programkövetelmény alapján készített speciális kerettantervben meghatározott.
(5) Az Szkt. szerinti szakmai vizsgára, illetve képesítő vizsgára történő felkészítés a szakiskola feladata, amely a kötelező foglalkozások keretében történik.
A szakiskolákban alkalmazandó kerettantervek itt találhatók meg:
https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettantervek_sni_tanulok
Ezen a felületen 2020. június 23-án „feltöltés alatt” bejegyzéssel szerepelnek az alábbi kerettantervek:
•    Két évfolyamos szakiskolai oktatás, képzés szakmai kerettantervei (feltöltés alatt)
•    Négy évfolyamos szakiskolai oktatás, képzés szakmai kerettantervei (feltöltés alatt)
Letölthetők az alábbi kerettantervek:
•    Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskola kötelező 9/E előkészítő évfolyamának kerettanterve
•    Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók két évfolyamos szakiskolai szakmai oktatásához, képzéséhez alkalmazandó 9–10. évfolyamos közismereti kerettanterv
•    Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók négy évfolyamos szakiskolai szakmai oktatásához, képzéséhez alkalmazandó 9–12. évfolyamos közismereti kerettanterve

Összegzés

Az új szakképzési törvény alapjaiban változtatja meg a szakképző iskolák működését és szervezeti felépítését. Az átalakítás elsődleges célja a munkaerőpiac igényeihez az eddigieknél sokkal rugalmasabban alkalmazkodó szakképzési rendszer kialakítása. Nem elhanyagolható szempont azonban a szakképzés humán erőforrásával történő rugalmas és hatékony gazdálkodás rendszerének bevezetése, amely az eddiginél jóval nagyobb mozgásteret ad az intézmény vezetőjének. A szakképzési törvény hatálya alá kerüléssel lényeges mértékben változnak meg a pedagógusok és más alkalmazottak foglalkoztatási feltételei, munkabérének meghatározása.

Az új szakképzési rendszer kialakításával az intézményekben el kell végezni a programtantervek és a szakmai programok átvételével kapcsolatos szakmai munkát, döntést kell hozni az adott intézményben szervezett közismereti és szakmai képzés szervezéséről. Az ehhez szükséges szakmai kerettantervek (a szakiskolai kerettantervek kivételével), a közismereti képzésben tanítandó tantárgyak és azok óraszámai az interneten elérhetőek.

Mindezek ellenére az új szakképzési rendszer kialakítása rendkívül sok munkát jelent az abban résztvevő vezetők, pedagógusok, oktatók és más munkavállalók számára.