Az Oktatási Hivatal már megnyitotta az e-portfólió felületét, így az érintett pedagógusoknak lehetőségük van portfóliójukat feltölteni. Petróczi Gábor alábbi cikke kifejezetten a mesterprogramot íróknak szól.

A mesterpedagógus program

A mesterpedagógus program választható tevékenységei

A mesterfokozatú minősítési eljárás útmutatója 3. kiadásának 2. ábrája szerint a következők lehetnek:

fejlesztő innovátori tevékenység, fejlesztő támogató tevékenység, intézményvezetői tevékenység, tanfelügyeleti és pedagógusminősítési tevékenység, szaktanácsadói tevékenység.
 

Amint azt a mesterpedagógus fokozatú minősítés elérését célzó minősítési eljáráshoz kiadott útmutató rögzíti, a mesterpedagógus pályázat az alábbi részekből áll:
– szakmai önéletrajz,
– szakmai életút bemutatása és elemzése,
– bemutatóportfólió,
– mesterprogram (a tanfelügyeleti ellenőrzésben vagy a pedagógusminősítési eljárásban szakértőként részt vevő, szaktanácsadói feladatokat ellátó pedagógusok kivételével),
– együttműködési megállapodás,
– eredetiségi nyilatkozat.

A szakmai önéletrajz

Elkészítése és feltöltése a portfóliós felület megfelelő füleinek lenyitásával és formális kitöltésével online történik meg, ezért ezzel kapcsolatos tanácsokra nincs szükség.

A szakmai életút bemutatása és elemzése

A mesterfokozatú minősítésre jelentkező pedagógusok a Pedagógus II. fokozat elérését célzó minősítésük alkalmával már elkészítették saját szakmai életútjuk bemutatását. A mesterprogram összeállításakor nyugodtan kiindulhatnak az akkor megírt dokumentumból, azt azonban – az eltelt időszak tapasztalataival, változásaival kiegészítve – kismértékben bővíteniük, javítaniuk szükséges. A mesterprogram elkészítéséhez megírandó szakmai életút bemutatása dokumentum egy olyan összefüggő írásmű, amelyben a jelölt bemutatja szakmai életútját, annak állomásait, és átfogóan ismerteti szakmai tevékenységét a mesterpedagógusok értékelésének négydimenziós tevékenységmodellje alapján. Fontos, hogy a szakmai életút bemutatása teljes körű legyen, adjon átfogó képet a pedagógus szakmai és pedagógusi pályafutásáról, tevékenységének eredményességéről. Javaslom, hogy a dokumentum terjedelme körülbelül hatoldalas legyen, de semmiképpen ne haladja meg a tíz oldalt, szerkesztése gondos legyen, és tartózkodjon mindenféle túlzásoktól.

A szakmai életutat bemutató dokumentumhoz a jelöltnek csatolnia kell mellékletként három–öt olyan dokumentumot, amelyekkel szakmai pályafutásának állomásait, szakmai tevékenységeit igazolni tudja. Az útmutató 32. oldala (helyesen) hívja fel a figyelmet a csatolandó dokumentumok sokszínűségére, ezért azok elkészítésekor szükséges szempontnak tartjuk a mesterpedagógusok négydimenziós tevékenységmodellje szerinti válogatást, tehát lehetőleg egy-egy olyan igazoló dokumentum feltöltését, amely a jelölt tudatos szakmai fejlődését, feltáró-elemző tevékenységének egy elemét, fejlesztő-újító tevékenységének egy motívumát, tudásmegosztó-segítő tevékenységére utaló információt biztosít. Ezek a dokumentumok jellemzően lehetnek oklevelek és igazolások is, de lehetnek a jelölt által készített olyan dokumentumok is, amelyekre szakmai életútjában utalt. Felhívjuk a figyelmet a csatolt dokumentumok esetében a mértékletességre, a jelölt szakmai életútját alátámasztó iratok közül ötnél többet semmiképpen nem tanácsos feltölteni.

Javaslatok a szakmai életutat alátámasztó dokumentumokra:
– egy korábban végrehajtott projektben történt közreműködésének leírása, a projekt eredményeinek rövid összegzése,
– tehetséggondozó, versenyfelkészítő vagy a hátrányokkal küzdő tanulókat rendszeresen segítő tevékenységének leírása, a támogatás eredményességének rövid összegzése,
– az intézményi dokumentumok készítésében, előkészítésében (pedagógiai program, helyi tantervek, SZMSZ, házirend, önértékelési terv) való közreműködésének leírása, a feladat végrehajtásában tapasztalt nehézségek és azok leküzdésének leírása,
– a pedagógusok továbbképzési rendszerében végzett tevékenységének ismertetése, a továbbképzések értékelése, hasznosíthatóságuk véleményezése,
– az intézmény önértékelési tevékenységének szervezésében, végrehajtásában végzett tevékenységének leírása és értékelése,
– tudásmegosztó tevékenységének bemutatása; a tantestület, a munkatársak, a munkaközösség tagjainak munkáját segítő tevékenységének bemutatása,
– az intézmény szakmai rendezvényeiben, kiadványainak elkészítésében, honlapjának szerkesztésében végzett munkájának bemutatása és értékelése,
– az iskola, a munkaközösség vagy saját szakmai tevékenysége mérési eredményeinek bemutatása, az adatok rögzítésének, közzétételének és intézményi hasznosulásának leírása.

Ajánlások

Az útmutató 29. oldalán szereplő előírások szerint az ajánlások között feltétlenül szerepelnie kell az intézményvezető ajánlásának, valamint a jelölt intézményében foglalkoztatott egyik pedagógus kolléga szakmai ajánlásnak, de akár ennél több ajánlást is föl lehet tölteni.

Az intézményvezető ajánlásával kapcsolatban az alábbi tanácsokat fogalmazhatjuk meg:
– elegendő egy személyre szabottan megfogalmazott, jól strukturált, egyetlen oldalas, legföljebb azonban kétoldalnyi terjedelmű igazgatói ajánlás,
– az ajánlás fejlécében szerepeljen, hogy a dokumentum intézményvezetői ajánlás X.Y. pedagógus számára a mesterprogramjának elkészítéséhez,
– helyes, ha a dokumentum információt tartalmaz arról, hogy az intézményvezető a mesterpedagógus-jelölttel konkrétan megjelölt dátummal és iktatószámmal együttműködési megállapodást kötött mesterpedagógusi programjának elkészítéséről és megvalósításáról,
– ajánlott, hogy a dokumentum tartalmazza azt az információt, hogy a jelölt mióta dolgozik az intézményben, illetve – ha az régebbi keletű – mióta van szakmai kapcsolatban az intézmény vezetőjével,
– az ajánlás egyik legfontosabb tartalmi tényezője az az összetett mondat vagy bekezdés, amelyben az intézményvezető megfogalmazza, hogy mely területeken tartja kiemelkedőnek a jelölt tevékenységét, amelynek alapján támogatja mesterprogramjának elkészítését,
– fontos az ajánlásnak az a motívuma, amelyben az intézményvezető nyilatkozik, hogy a jelölt mesterprogramjára vonatkozó terveit megismerte, azokat az intézmény és a pedagógus számára egyaránt hasznosnak és megvalósíthatónak találta,
– feltétlen ügyelni kell arra, hogy az intézményvezető a dokumentumot kék színű tollal írja alá, és pecsételje le az intézmény körbélyegzőjével, és az ajánlás kerüljön az intézmény iktatott irattári anyagai közé.

A pedagógus kolléga ajánló dokumentumára vonatkozóan az alábbi tanácsokat fogalmazhatjuk meg:
– elegendő egy személyre szabottan megfogalmazott, az érintettek szakmai együttműködésére koncentráló, egyetlen oldalas, de legföljebb kétoldalnyi terjedelmű ajánlás,
– fejlécében szerepeljen, hogy a dokumentum egy pedagógustárs ajánlása X.Y. pedagógus számára a mesterprogramjának elkészítéséhez,
– helyes és szükséges, hogy a pedagógusi ajánlás tartalmazza a két érintett szakmai együttműködésének időtartamát,
– az ajánlás legfontosabb tartalmi motívuma az a bekezdés, amely tartalmazza a két pedagógus együttműködésének formáit, tartalmát, a közös tevékenységük megjelölését vagy rövid leírását,
– fontos érdemi ajánló részként tekinthetünk azokra a sorokra, amelyekben az ajánló pedagógus megfogalmazza azt, hogy mely területeken tartja kiemelkedőnek a jelölt tevékenységét, amelynek alapján támogatja mesterprogramjának megírását és megvalósítását,
– feltétlenül ügyelni kell arra, hogy az ajánló pedagógus kolléga a dokumentumot kék színű tollal írja alá, és az ajánlást adja át a mesterprogramot készítő kollégának.

Az útmutató 45. oldalán az ajánlásokkal kapcsolatban az alábbi sorokat olvashatjuk: „Az ajánlások felöltésénél fontos kritérium, hogy a dokumentumok akkor tekinthetőek hitelesnek, ha kék tollal aláírva, intézményi/szervezeti pecséttel hitelesítve kerülnek feltöltésre.” Ha tehát az ajánló kolléga az intézményben bélyegzőhasználati joggal rendelkezik (igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető), akkor beosztásának megjelölésével aláírása mellett szerepeljen az intézmény körbélyegzőjének lenyomata. Amennyiben az ajánló nem ilyen beosztásban dolgozik, akkor a dokumentum aljára az alábbi sorok bejegyzését javaslom: „Az intézmény (tagintézmény) vezetőjeként tanúsítom, hogy az ajánlást író pedagógus intézményünk munkavállalója.” Az igazolást dátummal, vezetői aláírással és körbélyegzővel kell ellátni.

A bemutatóportfólió dokumentumainak elkészítése

A bemutatóportfólió olyan négy–hat elemből összeállított dokumentumcsoport, amely a pedagógus eddigi életpályájának tükrében mutatja be a jelölt által legfontosabbnak tartott szakmai tevékenységeit, pedagógiai eredményeit.

A bemutatóportfólió a mesterfokozat elérését célzó minősítési eljárás egyik meghatározóan fontos dokumentumcsoportja, amely világosan elkülönül a jelölt mesterprogramjától. A bemutatóportfólió dokumentumai arra szolgálnak, hogy azokkal a mesterpedagógus-jelölt a négydimenziós tevékenységmodell mentén bemutathassa szakmai-pedagógiai tevékenységét, és ezzel a dokumentumválogatással igazolja azt, hogy képes a mesterpedagógusi szintnek megfelelő színvonalon pedagógiai tevékenységet végezni. A dokumentumok válogatásakor tehát ne feledjük el, hogy a feltöltött anyagoknak a jelölt tevékenységét kell visszatükrözniük a négydimenziós tevékenységmodell, azaz
– a tudatos szakmai fejlődés,
– a feltáró-elemző tevékenység,
– a fejlesztő-újító tevékenység és
– a tudásmegosztó-segítő tevékenység mentén.

A bemutatóportfólió tartalmazza továbbá azokat a partneri véleményeket, visszajelzéseket (szülők, tanulók, volt tanítványok, szakmai szervezetek képviselői), amelyeket a pedagógus kapott vagy kért szakmai tevékenységével kapcsolatban. Fontos szabály, hogy a feltöltött dokumentumok közül legalább háromnak tíz évnél frissebbnek kell lennie, de nyugodt szívvel tanácsolható a jelölteknek, hogy általában kerüljék a tíz évnél régebbi dokumentumok szerepeltetését.

Javasolhatjuk a mesterfokozat elérése érdekében tevékenykedő jelölteknek, hogy készítsenek nyolc–tíz elemből álló listát szakmai tevékenységükről és eredményeikről, amelyek a bemutatóportfólió elemeként szóba kerülhetnek. Fordítsanak komoly figyelmet arra, hogy a portfólió elemeként ezek közül kiválasztandó négy–hat dokumentum között ne szerepeljenek ugyanolyan típusú, így azonos kompetenciákat bemutató, dokumentumok. Ha például a jelölt feltölti egy megyei versenyre felkészítő programjának tevékenységi tervét, akkor ne szerepeltesse a portfólióban egy másik verseny országos fordulójára történő felkészítési projektjét.

A következőkben a korábbi mesterpedagógus-jelöltek bemutatóportfóliójából adunk közre példákat:
– intézkedési terv az intézményi kompetenciamérések eredményeinek javítására,
– az intézmény komplex helyzetelemzése és fejlesztési stratégiája,
– egy nevelési értekezlet tematikájának elkészítése,
– helytörténeti kötet felhasználása a honismeret tanításában,
– a jelölt intézményvezetői pályázata,
– a gyermekek mérés-értékelését célzó óvodai jó-gyakorlat leírása és eredményei,
– a jelölt saját oktatási intézménye számára készített integrációs programja,
– madarak és fák napja regionális programjának tervezete,
– kémia középszintű érettségi tételek mintája,
– diákönkormányzati nap lebonyolításának tervezete és tapasztalatai,
– tanulási stílust vizsgáló kérdőív készítése,
– tehetségek kiválasztását célzó diáksport-versenyek szervezése,
– ritmikus sportgimnasztika tanmenet és tevékenységi terv készítése,
– országos sportverseny döntőjének szervezési feladatai, tapasztalatai,
– a szakmai munkaközösség jelölt által készített munkaterve és a végrehajtás elemzése,
– a pályázó által a pedagógiai munkáról írt és megjelent cikk,
– a közösségi szolgálat megvalósításának elemzése és további feladatai,
– a jelöltnek az óvodapedagógusok felelősségéről és szerepéről készített előadásának anyaga,
– a TÁMOP szakmai vezetői feladataival kapcsolatos feladatok leírása és megvalósítása,
– az óvoda, iskola ötéves fejlesztésének koncepciója és megvalósítási tervei,
– gazdasági-pénzügyi workshop szervezése az iskolában,
– a jelölt kutatási tevékenysége a kistérségi társulások közoktatásban betöltött szerepéről,
– a pályázó iskolán belüli szakmai munkájának bemutatása és elemzése,
– felkészülési terv a tánc és dráma projektoktatás megindításához,
– témazáró dolgozat eredményeinek elemzése,
– nyelvi előkészítő évfolyam helyi tantervének elkészítése angol nyelvből,
– the European Union – feladatlap készítése,
– a „Nyíló világ” pályázat elkészítése,
– regionális konferenciára készített HEFOP-beszámoló.

A mesterpedagógus-jelöltek nem elhanyagolható hányada azonban a bemutatóportfólió elemeinek kiválasztásakor gyakran követi el azt a hibát, hogy minimalizálni igyekszik a feltöltendő dokumentumok készítésekor vagy összegyűjtésekor végzendő munkáját. Ennek a minimalizmusnak sokszor az a nem kívánatos eredménye, hogy olyan dokumentumok is bekerülnek a bemutatóportfólióba, amelyek egyáltalán nem, de legalábbis a szükségesnél kisebb mértékben támasztják alá a jelölt mesterségbeli tudását. Figyeljünk ezért arra, hogy korábbi szakmai-pedagógiai tevékenységünkből kizárólag olyan dokumentumokat válasszunk ki, amelyekre mi magunk is büszkék lehetünk, és az értékelők is mestermunkaként tekinthetnek rá. A következőkben néhány példán át igyekszem megvilágítani a probléma lényegét.

Ha egy témazáró dolgozatot szeretnénk bemutatóportfóliónkba feltölteni, akkor nagy hiba, ha csupán a dolgozatban szereplő feladatokat közöljük, hiszen egy témazáró összeállítása már egy pályakezdő pedagógustól is elvárható. Ha tehát ilyen dokumentumot töltünk föl, akkor az szakmailag  és szerkesztésében is kiemelkedő színvonalú legyen, kövesse a dolgozat szakszerű és statisztikus kiértékelése, a dolgozattal kapcsolatos reflexió.

Ha egy érettségi feladatsort szeretnénk korábbi tevékenységünk bemutatására feltölteni, akkor az ne csupán egy rutin feladatsor legyen, főként pedig ne a munkaközösség által készített és elfogadott feladatsort vegyük át, hanem a szokásos színvonalhoz képest adjon jelentős többletet. A tételek megfogalmazása, szerkesztése, ábrákkal való ellátása, a tétel kifejtéséhez szükséges kísérletek megjelenítése olyan igényes legyen, hogy azt az értékelők valóban mestermunkának tarthassák.

Ha egy óvodai, iskolai rendezvény általunk készített vagy menedzselt tervének feltöltése mellett döntünk, akkor a dokumentumnak messze túl kell lépnie azon a szinten, hogy egyszerűen leírja az esemény időpontját, helyét és programját, valamint közli a résztvevők körét. Ilyen szintű dokumentumot ugyanis bárki készíthet egyetlen órányi munkabefektetéssel, sőt, az évekkel korábbi leírásokból is meríthet. Az iskolai esemény lebonyolításával kapcsolatos dokumentációnak az eseményről történő tájékoztatás mellett a szervezéssel kapcsolatos feladatok elosztását, a felelősök megnevezését, a szervezési nehézségek megoldásának módját is tartalmaznia kell, és szükségesnek tekinthetjük az esemény lezárását követő reflexió megfogalmazását is.

A mesterprogram

A mesterprogram színvonalas elkészítése a mesterpedagógus-pályázat meghatározóan fontos része. A mesterpedagógus-jelölt a mesterprogram általános tervében írja le a mesterprogram megvalósításának ötéves időtartamára szóló szakmai-pedagógiai terveit, amelyeket a mesterprogrammal fűz össze egységes rendszerré. A jól kiválasztott és megírt mesterprogramot kizárólag a program készítője képes megvalósítani, mert szakmai összetevői egyetlen személyre szabottak, ezért nincs másik olyan pedagógus, aki mindazokkal a tapasztalatokkal, tudással, képességekkel és motivációval rendelkezne, mint a program írója. A jól megírt mesterprogram tehát egyéni, testre szabott és megismételhetetlen azért, mert az a bemutatóportfólióban leírt előzményeken alapul. A mesterprogramnak azonban nem kizárólag az aspiráns személyes szakmai vagy pedagógiai fejlődésének terveit kell tartalmaznia, hanem azt is biztosítania kell, hogy annak megvalósítási folyamatában a jelölt intézménye, helyi közössége is fejlődjön. Ennek érdekében a mesterprogram általános tervében meg kell jelölni a kitűzött legfontosabb szakmai és pedagógiai célokat, az azok megvalósításához vezető tevékenységeket, valamint az egyes tevékenységek megvalósításának tervezett dátumát.

Az általános terven túl – és egyben annak céljaira alapozva – a mesterpedagógusi programnak legalább két résztervet kell tartalmaznia, amelyek közül az első résztervet részletesen ki kell dolgoznia. Az első résztervnek a megvalósítás első egységére vonatkozó terveket kell rögzítenie, amelynek időtartama egy évtől három évig terjedhet. Az első résztervnek tartalmaznia kell
– a megvalósítandó tevékenységek megnevezését,
– azok elérendő céljait,
– a megvalósítás folyamatát, és
– rögzítenie kell a megvalósítás értékelésére vonatkozó terveket is.

A jó mesterprogram mindig komoly kihívást jelent a program készítőjének azzal, hogy számára újabb és újabb célok kitűzését, további feladatok megoldását és azok értékelésének lebonyolítását határozza meg. Elhibázott az a mesterprogram-tervezet, amely olyan ötéves programot határoz meg, amelynek legfontosabb célkitűzései tulajdonképpen már megvalósultak, azaz csupán a már jórészt korábban megvalósult célok további finomítását, gazdagítását tűzi ki célul, mert megvalósítása nem jelent igazi kihívást a jelölt számára. Csak olyan projektekben érdemes tehát gondolkodni, amelyek a jelölt jelenlegi tevékenységét jelentős mértékben továbbfejlesztik, szakmai munkáját eddig még meg nem valósított, lényeges tevékenységi formákkal gazdagítják, és ennek során jelentős mértékben hozzájárulnak az aspiráns intézményében folyó pedagógiai munka módszeres fejlesztéséhez. Ne válasszunk tehát „olcsó” témát a mesterprogram megvalósításához, mert a program megírásának és végrehajtásának kihívást kell jelentenie az azt készítő pedagógus számára, hiszen a feladattól és annak végrehajtásától neki és intézményének is fejlődnie kell.

Az alábbiakban példákat mutatunk be mesterprogramok általános célkitűzésének, témakörének meghatározásához:
– az intézményfejlesztés stratégiájának kialakítása és bevezetése,
– az intézmény nyelvvizsga-helyként történő akkreditálása és eredményes működtetése,
– az iskolai közösségi szolgálat szervezésének hatékony módszerei, a dokumentumok felhőinformatikai kezelésének módszere,
– a felső tagozatos tanulók anyanyelvi kompetenciájának fejlesztési tervei,
– motivációs csomag készítése az általános iskolai fizikaoktatás eredményességének fejlesztéséhez,
– a diákok torna és ritmikus gimnasztika sportágakhoz kötődő fejlesztése,
– az intézmény beiskolázási problémáinak megoldási stratégiája,
– a tánc és dráma projektoktatás bevezetése és továbbfejlesztésének feladatai,
– interaktív tananyag készítése a tanulók középfokú nyelvvizsgákra történő felkészítéshez.

A mesterprogram általános tervének és részterveinek elkészítésekor kiemelt figyelmet kell fordítani a végrehajthatóságra, a kitűzött célokhoz vezető út kijelölésére azoknak a feladatoknak a meghatározásával, amelyek a mesterprogram megvalósítását garantálják. A legfontosabb tevékenységek végrehajtásához határidőt kell megjelölni.

Érdekelt a minősítésben? Mesterprogramot ír? Személyre szóló tanácsot szeretne? Látogasson el honlapunkra, és írja meg programját szakmai anyagunk segítségével!