A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen 1976-ban Liska Tibor (1925−1994) vezetésével megalakult a Vállalkozáskutató Csoport, amely (többek között) azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a szocializmus keretein belül kidolgoz a kapitalizmusnál is „piacibb” rendszert, ahol még a tulajdon „monopóliuma” is verseny tárgya. Ezt a modellt foglalta később össze Liska Tibor az Ökonosztát című könyvébenA Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen 1976-ban Liska Tibor (1925−1994) vezetésével megalakult a Vállalkozá

ÖkiLand tábor 2014

Az Öt Elv Iskolaszövetkezet szervezte táborban, 2014 májusában középiskolás diákokkal is kipróbálták a működő modellt. A tábor több éves előzményre tekint vissza: 2012-től kezdve mind több intézmény egyre komolyabb előkészítő-kutató-szervező munkával kapcsolódik be a programba. A kísérlet az ÖkiLand elnevezést kapta, a táborban használt pénz, az ÖKI nevére utalva. A májusi, Bodajkon megrendezett négynapos táborban részt vevő iskolák:

− Mándy Iván Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola,

− Pentelei Molnár János Szakképző Iskola,

− Széchenyi István Kereskedelmi Szakközépiskola,

− Szinergia Üzleti Szakképző Iskola,

− KONTIKI-SZAKKÉPZŐ Szakképzés Szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú 

 −Zöld Kakas Líceum Mentálhigiénés Szakközépiskola és Gimnázium,

− A programba bekapcsolódott az EUDIÁKOK Iskolaszövetkezet is.

A tábor előkészítéseként az iskolák munkatársai a tanév folyamán rendszeresen találkoztak. A műhelymunka második felében a csapathoz érdeklődő, vállalkozó diákok is csatlakoztak. Ezeken a műhelyeken a megfogalmazott cél a modell elméletében való elmélyülés, annak értelmezése és továbbfejlesztése.

Különösen izgalmas a modell értelmezése a célcsoport – a mai fiatalság adottságai és sajátosságai tükrében. Közöttük nagy számban találhatóak azok a fiatalok, akiket az úgynevezett Y és a Z-generáció sorába sorolnak azok, akik az 1900-as évektől kezdődően komoly különbségeket vélnek felfedezni az egyes generációk között.

Az Y és Z-generációt „ezredfordulós generációnak” is nevezik. Ők már egy fogyasztói társadalomba születtek bele. Külsődleges sajátosságaik közé sorolják azt, hogy már „informatikai bennszülöttek”, a számítógépekkel együtt nőttek fel. Nélkülük már el sem tudják képzelni az életüket. Szinte mindannyian a technológia megszállottjai, és valóban, korunk technikai vívmányait nagy magabiztossággal használják. Külsődleges sajátosságaik közé sorolható, hogy viszonylag hosszú ideig használják a „mama-hotelt”, azaz sokáig élnek együtt a szüleikkel, és élvezik a szülői ház szolgáltatásait (mosnak, főznek rájuk, takarítanak utánuk, zsebpénzt kapnak és így tovább), ami azt is jelenti, hogy későn jelennek meg a munkaerőpiacon.

Belsőleg, azaz személyiségükben is lényegesen különböznek az őket megelőző generációk tagjaitól. Így például ők nem hajlandóak robotolni, önmagukat akarják megvalósítani. Nem ismerik a lojalitást, az engedelmességet, a (külsőségekre épülő) tekintélytiszteletet, a számukra értelmetlen szabályok követését. Komoly feszültségforrás a számukra, hogy olyan világban váltak/válnak felnőtté, ahol az idő felgyorsult, ahol örökké sietni kell.

Ők már egészen máshogyan viszonyulnak a világhoz – benne a gazdasághoz, a piaci versenyhez, a vállalkozáshoz −, mint ahogy azt Liska Tibor feltételezte. Éppen ezért (is) különösen izgalmas annak megtapasztalása, hogy vajon az ő számukra milyen mértékben tud adekvát környezet lenni a Liska Tibor által elgondolt társadalmi-gazdasági modell, mivel a számukra adott környezetben nem érzik otthonosan magukat. Ez óhatatlanul a modell újraértelmezését, továbbfejlesztését eredményezi.

 A tábor menete és tanulságai teljes egészében elolvashatók a Közoktatási és Köznevelési Tanácsadó című folyóiratban.