A közoktatási intézmények közötti átjárhatóságot a NAT biztosítja. Az új kerettantervek bevezetéséből adódó nehézségekről olvashatjuk gyakorló igazgató szerzőnk véleményét.

Hogyan tovább az új tanévben?

A következő tanév meglehetősen sok kérdéssel vár ránk. Most már szinte bizonyos, hogy nyakunkon a covid második hulláma, az erre való felkészülést nemigen lehet halogatni. Az egyetemek már kezdik is megosztani a terveiket az érintettekkel, a közoktatás irányítása valószínűleg még a tanakodás fázisánál tart, mert csak annyit tudunk, hogy a tanévkezdés előtti napokban juttatja majd el a szereplőkhöz a javaslatait. Ezek várhatóan nem rendelkezések, hanem valóban iránymutató javaslatok lesznek, amelyek segítenek végiggondolni és kialakítani a helyi adottságoknak leginkább megfelelő és a legbiztonságosabb járványügyi megoldásokat. Addig is van min gondolkodnunk!

Jogi szabályozók

Szeptember elseje, az új tanév radikális változásokat hoz. A változásokat a nemzeti köznevelésről szóló törvény még július első hetében is módosult rendelkezése, továbbá a szakképzési törvény és ezen kívül a 208/2020-as BM-rendelet szabályozza. Ez utóbbi az iskolaőrökről szól, és noha nem mondhatjuk, hogy nem közvetlenül érinti a köznevelést, ám egyelőre és szerencsére nem minden résztvevőjét. Az előbb hivatkozott jogszabályok azonban mindannyiunknak mindennapi fejtöréseket okoznak majd. Tekintsük át most csupán ezeket!

Az új NAT már megjelent és a hozzá igazított kerettantervek is, amelyeknek helyi változatát a tantestületeknek április 30-ig kellett elkészíteni. Ugyanígy április 30-a volt a határideje annak, hogy az eddig alternatív kerettanterv szerint működő és így magukat alternatív iskolaként definiáló intézmények benyújtsák az EMMI-hez az egyedi eltérési engedélyre vonatkozó kérelmüket. Ezzel valójában megszűnt az alternativitás, csupán egyedi, tehát rendkívüli esetekben lehet eltérni a nagyon szoros szabályozástól. Ez az engedélyeztetési procedúra mára jórészt lezajlott hála a sok egyeztetésnek és a kölcsönös megértés iránti elkötelezettségnek. Az eddig alternatívként működő iskolák mostantól jól körülírt keretek között kezdhetik meg az új tanévet. Elég pontosan tudják, mihez képest lehetnek mások, és hogyan térhetnek el a mindenkire vonatkozó szabályozástól, ám tudomásul kell vennünk: az „alternatív iskola” kifejezés mostantól csak a szakmai zsargon része – nyoma sincs a szabályozó dokumentumokban.

Gimnáziumok

Az új tanév a köznevelési és szakképzési intézmények számára tehát nagyjából definiált keretek között kezdődik el. Az átjárhatóság biztosítása, amely az oktatásirányítás deklarált célja, azonban ettől függetlenül vagy éppen a keretek egymásba gubancolódása miatt komoly fejtörést okozhat.

Nézzük először a gimnáziumok esetét! A kilencedikesek (ötödikesek, hetedikesek), tehát az új tantárgyi struktúra szerint az új tartalmak elsajátításával futnak neki középiskolai tanulmányaiknak. Ez világos. Az is egyértelmű, hogy amennyiben egy tavaly kilencedikes diákot a tantestület évismétlésre utasít, akkor ő is már az új keretek között tanul. Extrém eset, gyakorlatilag elképzelhetetlen, de a szabályozók szerint megtörténhet, hogy amennyiben a 2012-es NAT szerint előírt Életvitel és gyakorlat című tantárgy teljesítésébe bukott bele szegény, akkor az új, 2020-as NAT szerint tanulva ezt a tantárgyat megússza: ez ugyanis eltűnik az új tantervek közül. Tehát olyan tantárgy miatt kellene az egyébként sikeresen teljesített tanévet megismételnie, ami már nincs. Ez annyira életszerűtélen, hogy vessük is el, mint meddő gondolatkísérletet!

De mi van a gyorsított pályára törekvőkkel? Azokkal a diákokkal, akik most kezdik meg a kilencedik évfolyamot, de törvényadta jogukkal élve szeretnének gyorsabban haladni, mint az osztálytársaik.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 57. § (3) kimondja, hogy „…a tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.”

Ebben az esetben a kilencedik évfolyam követelményeit az új, a tizedik és azon felüli évfolyam követelményeit a régebbi rendszer szerint teljesítheti? Nem lehet másként, hiszen nemigen képzelhető el egy iskolán belül ugyanazon az évfolyamon kétféle tantárgyi struktúra és kétféle tanterv szerinti oktatás. Különben is a rendelkezés kimondja, hogy noha április 30-ig valamennyi évfolyamra vonatkozóan ki kellett dolgozni az új tanterveket, a bevezetésük azonban az 1., 5., 7., és 9. évfolyamon, tehát valóban felmenő rendszerben történik. Vagyis aki előre szeretne szaladni, annak tudomásul kell vennie, hogy kétféle szisztéma szerint teheti ezt meg. Reméljük, nem okoz majd túl nagy gondot neki, a pedagógusok meg igyekeznek naprakészen nyilvántartani, melyik évfolyamon éppen mit is kellene teljesítenie.

Kicsit más a helyzet az egyedi megoldásként egyéni haladási tervet támogató iskolák és diákjaik esetében. Itt ugyanis elképzelhető, hogy egy diák például a matematikát kivéve jócskán előrehaladt. Mondjuk magyarból és történelemből már tizenegyedikes, a többiből tizedikes, míg matematikából a kilencedik évfolyamos tananyaggal igyekszik végre megbirkózni. Amennyiben a statisztikai adatokat nézzük, akkor ő bizony kilencedikes, és akkor felül kell vizsgálni, hogy az új előírások szerint valóban csak a matek a híja az évfolyam teljesítésének. Természetesen ez sem okozhat nagyobb bonyodalmat, hiszen tulajdonképpen őrá is a fent hivatkozott rendelet érvényes, a kollégák meg résen vannak.

Ám mi a helyzet akkor, ha egy diák éppen iskolaváltásban van? A 20/2012-es EMMI-rendelet 7. § azt mondja: (3) „Az iskola pedagógiai programja - a szakképzést folytató intézmények kivételével - meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel.”

Az igazgató áttekinti a (mondjuk tizenegyedikes) diák hozott bizonyítványát, és megállapítja, hogy noha azonos iskolatípusból (gimnáziumból) érkezett, mégis más tantárgyi struktúra szerint tanult, mint amit az ő iskolájukban alkalmaznak. Jöhet tehát a különbözeti vizsga vagy valami hasonló. Igen ám, de melyik tantárgyi struktúra szerint? Kell-e a tavalyi tanévig kilencedikes tantárgyként szereplő Életvitel- és gyakorlat-ból különbözeti vizsgát tennie, ha tavaly valamiért nem tanulta, most meg már nincs ilyen tantárgy? Egyáltalán: a most tizenegyedikes diáktól melyik tantárgystruktúrát kell megkövetelni? A felmenő rendszer miatt a kilencediket illetően az újat, a többit tekintve meg a régit? Talán jól tippelünk, ha a régire szavazunk, hiszen az iskolaváltás nem befolyásolja a felmenő rendszer érvényességét. Ebben az esetben viszont tényleg kell különbözeti vizsgát tenni a már sokszor emlegetett Életvitel és gyakorlat nevű tantárgyból. Lehet, hogy az egész iskolában egyedül őneki. Úgy tűnik, olyan választ lehet adni ezekre a kérdésekre, amelyek törvényesnek igen, józan ésszel értelmezhetőnek kevéssé mondhatók.