Az új szakképzési törvény, az új NAT és a kerettantervek bevezetése új kihívásokat jelent a szakképző intézményeknek.

A szakképzés tekintetében még több bonyodalomba futhatunk bele. A szakképzési törvény egyértelműen kimondja, hogy a szakképzést végző intézmények mostantól kétfélék lehetnek: technikumok és szakképző iskolák. Az előbbi érettségit és szakmai (technikusi) végzettséget is ad, a másik pedig három év alatt készít fel egy szakmai vizsgára és a szakma gyakorlására. A 2019. évi LXXX. új szakképzési törvény szerint
20. § [A technikum szakképzési tevékenysége]
(1) A technikumnak
– az általános műveltséget megalapozó, az érettségi vizsgára és a szakmai vizsgára felkészítő, valamint a szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulást vagy munkába állást elősegítő, illetve
– érettségi végzettséggel kizárólag szakmai vizsgára felkészítő, a szakmajegyzékben meghatározott számú évfolyama van.

A technikumokban a szakmai oktatás mellett „közismereti kerettanterv” szerinti oktatás is folyik, a szakirányú oktatást pedig megelőzi az ágazati alapoktatás. Ez a 10. évfolyam végén ágazati alapvizsgával zárul, és ezután a diákok az ágazaton belüli szűkebb szakma elsajátításával folytatják szakmai tanulmányaikat. Hogy ez ne rójon a diákokra elviselhetetlen terhet, ezért a törvény az Nkt. 6. mellékletének figyelembevételével lehetőséget biztosít a közismereti tárgyak témaköreinek, óraszámainak és tartalmának átcsoportosítására. A tantárgyi struktúráról ezzel szemben nem rendelkezik a törvény, tehát az vélhetően változatlan marad. Noha erről az iskolatípusról nem rendelkezik, de valószínűleg a technikumokra is érvényes a Nemzeti alaptantervről szóló rendelet 5. § 3): A szakképző intézmény, szakgimnázium, szakiskola közismereti és szakképzési kerettanterveit úgy kell elkészíteni, hogy együttesen alkalmazva biztosítsák az iskolai nevelés-oktatás Nat.-ban meghatározott pedagógiai tartalmának feldolgozását.

Ha pedig ez így van, akkor szakmai tartalmaktól eltekintve a közismereti tárgyak és ismeretek nem lehetnek az intézmények, iskolatípusok közötti átjárhatóság akadályai.

A szakképzésben résztvevők számára másféle nehézségek adódnak. Kezdjük ott, hogy a technikummá alakulás szintén felmenő rendszerben, 2020. szeptember elsejétől lesz aktuális. Tehát a kilencedikesek már a szakképzési jegyzékben definiált ágazatokhoz kapcsolódó szakmákat tanulják, addig a többiek a korábbi, OKJ szerinti szakmákra felkészítő képzésben vesznek részt.

Azokat a bonyodalmakat, amelyek a gimnáziumban évet ismétlő diákra várnak, most nem ismételjük el. Elég a szakmai képzésben fellelhető nehézségeket számba vennünk. Vegyünk egy példát!

A 150/2012. (VII. 6.) Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendelet szerint a 2019-2020-as tanévben és az ezt megelőzően beiskolázottak számára a Hang- film- és színháztechnika ágazaton belül megszerezhető, érettségihez kötött ágazati szakképesítés az 54 213 03 számot viselő Mozgókép- és animációkészítő.

De nem minden szakgimnáziumból lesz technikum. A szakgimnáziumokról a szakképzési törvény ugyan nem tesz említést, de a rájuk vonatkozó szabályozást megtaláljuk az Oktatási Hivatal honlapjáról letölthető kerettantervek között. Ennek a bevezetőjében olvashatjuk, hogy a szakgimnáziumok művészeti, pedagógiai, illetve közművelődési szakmai képzést folytató nevelés-oktatási intézmények. Így aztán egy szakgimnázium 4 0213 01 Képző- és iparművészeti munkatárs szakképesítést nyújtó képzés keretében tanulóinak biztosíthatja a specializálódást Mozgókép- és animációtervező szakirányra.

Nyilvánvalóan fontos kérdés, hogy a két nagyon hasonló nevű szakképesítés esetében a képzés tartalma mennyiben tér el egymástól, mégpedig éppen az írás címében felvetett átjárhatóság szempontjából. A képzés struktúrája azonban szembeötlő különbségeket mutat. Amíg a technikumi képzés esetében a közismereti tartalmak szigorúan a NAT-hoz igazodnak, addig ennek a művészeti képzésnek a közismereti tantárgyi struktúrája igencsak eltér attól. A négy érettségi tantárgyon kívül a szakközépiskolás mozgókép- és animációtervezőnek készülő diák például vagy komplex természettudomány nevű tárgyat, vagy második idegen nyelvet vagy művészettörténetet, avagy más, érettségire felkészítő tantárgyat tanulhat 9–12-ig heti két órában. Ez a szakirány párhuzamos művészeti képzés keretében is tanulható, vagyis a diáknak lehetősége van arra, hogy a közismereti tárgyakat és a szakmai tárgyakat különböző évfolyamokon tanulja. Ha lemarad közismeretből, a szakmában haladhat tovább és fordítva. A törvény (Nkt. 12. §) ugyanis úgy rendelkezik, hogy
(5) Párhuzamos oktatás kizárólag művészeti oktatásban folyhat, amelyben a tanuló az alapfokú, továbbá a középfokú iskolai nevelés-oktatás szakasza és az Szkt. szerinti szakmai képzés követelményeit ugyanabban az iskolában, eltérő évfolyamokon is teljesítheti. Ez nagyon komoly lehetőség olyan iskolában, ahol egyébként nem engedélyezett az egyéni haladási tempó. A művészeti szakközépiskolásnak nem kell tizedik után ágazati alapvizsgát tennie, ám a legújabb szabályozó szerint lehetősége van, hogy a 12. év végén a kötelező négy tárgyon kívül ötödikként közismereti tárgyból érettségizzen, így akár ki is léphet a képzésből. Egy technikumban tanuló diáknak sokkal nehezebb: az ágazati vizsgán túl tizenkettedikben négy kötelező közismereti tárgyból tehet érettségit, és csak a következő év végén, intenzív szakmai felkészítés eredményeképpen szakmai vizsgát kell tennie, így egy évvel később, de egyben kapja meg az érettségi bizonyítványát és a technikusi szakképesítést. A szakgimnazista ehhez képest rendes érettségi vizsgát tehet, és azután még mindig dönthet úgy, hogy folytatja szakmai tanulmányait vagy másfelé viszi az útja. Akárhogy is nézzük, ez is nagyobb szabadságot biztosít a számára.

Könnyen elképzelhető, hogy egy tanuló, aki most kezdi középiskolai tanulmányait, rugalmasabbnak, ezért vonzóbbnak találja a mozgóképpel és animációval foglalkozó szakmát technikum helyett szakgimnáziumban elsajátítani. Már ha átlátja a dolgot…