Az illetmény az egyik legégetőbb munkaügyi kérdés. Annál is inkább az, mivel a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak bérét számos jogszabály együtt határozza meg. Az alábbiakban tanulságos eseteket dolgozunk fel jogszabályi háttérrel.

Jogszerű-e, hogy olyan közalkalmazottak esetében, akik illetményét a munkáltató a jogszabály szerint kötelezően járó, garantált illetményen felül úgynevezett munkáltatói döntésen alapuló illetményrésszel egészítette ki, a munkáltató a minimálbérre vagy garantált bérminimumra emelést – gyakorlatilag illetményemelés nélkül – a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészből történő átcsoportosítással oldja meg?

Amennyiben a kinevezés a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészre vonatkozó külön kitételt nem tartalmaz, a munkáltató megteheti, hogy az alapilletményemelést a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészből való átcsoportosítással hajtja végre. Ezt támasztja alá a Kúria 8/2016. számú munkaügyi elvi határozata, amely szerint a közalkalmazottat a besorolása alapján megillető garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapításának törvényi lehetőségéből nem következik, hogy a közalkalmazottnak joga van a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész változatlan összegéhez, továbbá az sem, hogy kollektív szerződés ennek az illetményrésznek a kötelező emelését jogszerűen előírhatja.

Fontos azonban erről a munkáltatói intézkedésről a közalkalmazottat előzetesen írásban tájékoztatni. A Kúria az ebben a tárgyban hozott Mfv. II.10.545/2017/4. számú ítéletéhez közzétett tájékoztatójában kifejtette, hogy a kinevezés szerinti illetményben a feleknek meg kell állapodniuk. A jogszabály kötelező rendelkezésén alapuló rész a garantált illetmény és a pótlékok, míg a garantált illetményt növelő részre, azaz a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészre nézve és annak módosítását illetően a munkáltatót írásbeli intézkedési kötelezettség terheli, intézkedését a közalkalmazottal jogszerűen közölnie kell. Jogellenes ezért, ha a munkáltató az átcsoportosítást a közalkalmazott előzetes, írásos tájékoztatása nélkül hajtja végre.

Más a helyzet a pótlékemelés esetében, tudniillik ez a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészből történő átcsoportosítással még a közalkalmazott előzetes tájékoztatásával sem történhet jogszerűen. A Kúria 21/2017. számú munkaügyi elvi határozata ad ennek okára egyértelmű magyarázatot. A közalkalmazott illetménye (garantált illetmény + munkáltatói döntésen alapuló illetményrész) és teljes illetménye (illetmény + illetménypótlékok) nem azonos fogalmak, ezért nincs lehetőség arra, hogy a munkáltató egyoldalúan, a közalkalmazott hozzájárulása nélkül az illetmény összegének csökkentésével a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt felhasználva fizesse meg a közalkalmazottnak a jogszabály alapján őt megillető pótlékot [1992. évi XXXIII. törvény 69. §].

A cikk teljes egészében elolvasható az Iskolaszolga című folyóirat februári számában további, a pedagógusok illetményét érintő kérdéssel együtt.