A közoktatási rendszer előtt álló változások nem csupán technikai jellegűek: a benyújtott törvénytervezet és a tanév rendjéről szóló rendelet egyszerre érintik
- az intézményi autonómiát,
- a munkáltatói jogköröket,
- a kollektív jogokat és
- a tanítás szervezését, valamint
- a mérések egyes elemeit.
A közneveléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvénytervezet érinti az alábbi törvényeket:
- a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt (a továbbiakban: Kjt.),
- a nemzeti köznevelésről szóló 2010. évi CXC. törvényt (a továbbiakban: Nkt.),
- a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvényt, valamint
- a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvényt (a továbbiakban: Púétv.).
Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb változásokat – külön kiemelve, hogy mi módosul a korábbi szabályokhoz képest, és mindez mit jelent a mindennapi működésben.
Részleges intézményi autonómia
A tervezet deklarált célja az intézményi autonómia erősítése.
A módosítások egyik legmarkánsabb eleme a nevelőtestület döntési jogkörének helyreállítása. A nevelőtestület újra meghatározó jogokat kap a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ), az éves munkaterv és a beszámolók tekintetében. A törvénytervezet kimondja, hogy az SZMSZ-t a nevelőtestület fogadja el – más intézményeknél a szakalkalmazotti értekezlet – mégpedig úgy, hogy előtte ki kell kérni több szereplő, így a diákönkormányzat, illetőleg az óvodaszék, az iskolaszék, a kollégiumi szék véleményét. Ugyanakkor a szöveg beépít egy fontos korlátot: ha az SZMSZ olyan rendelkezést tartalmaz, amely a fenntartóra többletkötelezettséget ró (például plusz finanszírozást vagy szervezési feladatot igényel), akkor annak hatályba lépéséhez a fenntartó egyetértése szükséges.
A tervezet szerint a pedagógiai program elfogadásának szabálya is változik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, tehát a szakmai tartalomról alapvetően a pedagógusok közössége dönt. Ugyanakkor a dokumentum jóváhagyása az igazgató feladata. A fenntartó szerepe itt is ugyanazon a ponton lép be, mint az SZMSZ esetében: ha a pedagógiai program olyan elemet tartalmaz, amely többletterhet ró rá, akkor egyetértési joga van. Ez például egy új képzési forma, speciális program vagy többletóraszám bevezetésénél válhat relevánssá. A módosítás tehát megerősíti a pedagógiai autonómiát, de egyben pénzügyi és szervezeti kontroll alatt tartja azt.
A munkatervet az igazgató készíti elő, de a nevelőtestület fogadja el. Ez azt jelenti, hogy a vezető operatív szerepe és a testület döntési szerepe egyszerre érvényesül. A fenntartó a munkaterv esetében is csak akkor gyakorol egyetértési jogot, ha a munkaterv többletkötelezettséget jelent számára.
A törvénytervezet a fenntartói jóváhagyáshoz határidőt szab. Eszerint „a köznevelési intézmény pedagógiai programjához, éves munkatervéhez, valamint SZMSZ-éhez az egyetértését az igazgató általi felterjesztést követő harminc napon belül adja meg.”
Egyes munkáltatói döntések – kinevezés, bérezés, megszüntetés – továbbra is fenntartói egyetértéshez kötöttek.
Munkáltatói jogkörök
A szabályozás lényege, hogy a köznevelési intézményekben a munkáltatói jogok alapvetően az igazgatót illetik meg. Az igazgató egyes jogköröket a szervezeti és működési szabályzat szerint átruházhat, ám
- a kinevezéssel,
- a munkaszerződés megkötésével és megszüntetésével,
- a besorolással,
- a havi illetmény vagy munkabér megállapításával, valamint
- az egyéb juttatásokkal
kapcsolatos döntések nem kizárólag az ő hatáskörébe tartoznak.
Tankerületi fenntartás esetén ezeknél a kiemelt munkáltatói jogoknál az igazgató csak a tankerületi központ vezetőjének egyetértésével járhat el. A tankerületi vezető az egyetértést kizárólag akkor tagadhatja meg, ha a döntés jogszabályba ütközik, vagy arra nincs biztosított költségvetési fedezet.
Amennyiben a munkavégzés több intézmény között oszlik meg, a munkaidő elosztásáról a tankerületi központ vezetője dönt, az érintett igazgató egyetértésével. A tervezet szerint tehát a tankerületi központok továbbra is megmaradnak, és nem csupán adminisztratív-szolgáltató feladatokat látnának el, hanem a vezetőjük személyzeti kérdésekben korlátozott egyetértési jogot gyakorol, és törvényességi felügyeletet lát el.
Véleményezési jog a vezetők kiválasztásakor
Régi-új elemként jelenik meg törvényjavaslatban, hogy a nevelőtestület véleményezi az igazgatói pályázathoz készített vezetői programot.
A törvénytervezet az igazgatói pályázatok véleményezésének rendjében lényegében visszanyúl egy korábban hosszú ideig működő gyakorlathoz. Az elmúlt évtizedekben kialakult rendszerben világosan elkülönült egymástól a vezetői program szakmai értékelése és a pályázó személyének támogatása: előbbi a pedagógusok szakmai fórumán, a nevelőtestületi, illetve szakalkalmazotti értekezleten, utóbbi az intézmény teljes alkalmazotti közösségének szintjén jelent meg. A mostani szabályozás ezt a kettősséget állítja vissza, amikor a vezetői program véleményezését a nevelőtestülethez rendeli, míg a pályázó személyének támogatásáról az alkalmazotti közösség foglal állást.
Az eljárás első lépéseként a nevelőtestület – még a pályázatok benyújtásának határidejéig – egy háromtagú előkészítő bizottságot választ. A feladata az alkalmazotti és a nevelőtestületi értekezletek megszervezése, valamint a véleményezési folyamat koordinálása. Kisebb intézményekben, ahol a nevelőtestület létszáma nem haladja meg a tíz főt, ez a feladat egyetlen megbízott személyre is átruházható.
A pályázati határidő lejártát követően az előkészítő bizottság elnöke átveszi a benyújtott pályázatokat a pályáztató szervezettől, és egyezteti a véleményezési folyamat ütemezését. Ennek részeként meghatározzák azt az időpontot, ameddig az érintetteknek ki kell alakítaniuk álláspontjukat, valamint azt is, hogy a pályázati anyagok miként jutnak el azokhoz a véleményezésre jogosult szereplőkhöz, akik nem az intézményen belül működnek.
A pályázatok megismerésére és a vélemények kialakítására legalább harminc napot kell biztosítani. Ez a határidő jogvesztő. A pályázó által benyújtott dokumentáció nemcsak a nevelőtestülethez, hanem a szakmai munkaközösségekhez is eljut, amelyek írásban értékelik a vezetői programot. A nevelőtestület és az alkalmazotti közösség akkor határozatképes, ha a tagok legalább kétharmada jelen van. A nevelőtestület a vezetői programról szakmai vitát folytat, meg kell tárgyalnia a munkaközösségek írásos véleményét is. A nevelőtestület esetében a tervezet előírja a titkos szavazás alkalmazását a vezetői program megítélésekor.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetben, az alkalmazotti közösség esetében a szabályozás nyitva hagyta a véleménynyilvánítás módját: a közösség maga határozza meg, hogy milyen formában alakítja ki az álláspontját a pályázó személyének támogatásával kapcsolatban. A szakszervezet kérte, hogy az alkalmazotti közösség is titkos szavazással nyilvánítson véleményt. Amennyiben ugyanis a közösségnek előzetesen arról kell döntenie, hogy nyílt vagy titkos szavazással kíván állást foglalni, maga ez a döntés is tekinthető egyfajta véleménynyilvánításnak. Egy ilyen helyzetben már a szavazás módjáról kialakuló álláspontok is orientálhatják a későbbi döntést, és – különösen kisebb közösségekben – akár előzetes következtetések levonására is lehetőséget adhatnak. Ez pedig befolyásolhatja a véleménynyilvánítás szabadságának megélését, és felvetheti a döntési folyamat tényleges anonimitásának kérdését. Ezt a szakszervezeti észrevételt az előterjesztő akceptálta, és a Parlamentbe benyújtott tervezetben már az alkalmazotti közösség esetében is titkos szavazás szerepel.
A határozatképesség megállapításánál nem vehetők figyelembe a jogviszonyukat szüneteltetők, amennyiben nem vesznek részt az értekezleten. Az óraadók pedig tanácskozási joggal jelen lehetnek, de a döntéshozatalban és a határozatképesség számításában nem vehetnek részt.
Az eljárás során biztosítani kell a pályázók részvételét is: az értekezletekre meg kell hívni őket, és lehetőséget kell adni számukra, hogy ismertessék programjukat. Ugyanakkor a döntéshozatal során – amikor saját személyükről vagy programjukról szavaznak – nem vehetnek részt, ami a döntés befolyásmentességét szolgálja.
Az eljárás a nyilvánosság követelményét is rögzíti. A vezetői program, az arról kialakított vélemények, valamint a szavazások eredménye közérdekből nyilvános adatnak minősül, amelyet az intézménynek közzé kell tennie.
A jogszabálytervezet a majdani vezetői megbízásokkal kapcsolatos eljárásokat tartalmazza, a fennálló megbízások vonatkozásában úgynevezett bizalmi szavazásról nem rendelkezik.
Érdekegyeztetés, munkavállalói részvételi jogok
A tervezet nem terjed ki a jogállási törvények átalakítására. Ugyanakkor a javaslat szerint módosulna a Kjt. 5. § (1) bekezdése úgy, hogy a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT) hatásköréből kikerülnének a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések. Ennek eredményeként a KOMT kizárólag a közalkalmazottakat érintő, országos szintű, ágazatközi érdekegyeztetési fórumként működne tovább. A módosítás indokolása szerint erre azért van szükség, mert a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt érintő ágazati egyeztetés fórumait a Púétv. már meghatározza, továbbá a köznevelés területén közalkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatásra már nem kerül sor.
A törvénytervezet és az ahhoz kapcsolódó rendelettervezet eredetileg visszahozta volna a megszüntetett közalkalmazotti tanácsokat, amelyek köznevelésben foglalkoztatottak tanácsa, illetőleg köznevelési foglalkoztatotti megbízottként kerültek volna a Púétv.-be, de szakszervezeti kérésre ezt a javaslatot az előterjesztő visszavonta.
Szakszervezeti jogok
A törvényjavaslat emellett rögzíti a munkaügyi kapcsolatok alapelveit is. Kimondja, hogy a köznevelésben foglalkoztatottak szociális és gazdasági érdekeinek védelmét szolgáló kapcsolatrendszerben biztosítani kell a szervezkedés szabadságát, a munkafeltételek alakításában való részvételt, valamint a munkaügyi konfliktusok kezelésének intézményes kereteit. A törvényjavaslat kimondja, hogy a munkáltató nem tehet különbséget a nála képviselettel rendelkező szakszervezetek között a jogaik gyakorlásának biztosítása során.
A közneveléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló tervezet több ponton is érinti a szakszervezetek működésének feltételeit. Ezek közül különösen jelentős a szakszervezeti tagdíjlevonás szabályainak módosítása, valamint az ágazati érdekegyeztetésben való részvétel feltételeinek újraszabályozása.
Hatályon kívül kerülne az a Púétv.-rendelkezés, amely megtiltotta a szakszervezeti tagdíjak munkáltatónak történő átutalását, ezzel a gyakorlatban jelentősen megnehezítve a szakszervezetek működését. A javaslat szerint „a munkáltató a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló törvény alapján a szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet.”
A tagdíjátutalás tiltásának megszüntetésével ismét alkalmazhatóvá válik a közoktatásban is a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvény. Ennek lényege, hogy a szakszervezeti tagdíj fizetése kizárólag a munkavállaló önkéntes döntésén alapul. A munkáltató csak írásbeli kérelem alapján vonhat le tagdíjat a munkabérből, és köteles azt a megjelölt érdekképviseletnek átutalni. A munkavállaló maga határozza meg, mely szakszervezet részére és milyen összegben történjen a levonás. A hozzájárulás bármikor visszavonható, indokolás nélkül, és a levonást azonnal meg kell szüntetni. A megbízás megszűnik a munkaviszony vagy a szakszervezet megszűnésével. A munkáltató nem dönthet, nem akadályozhat, és nem végezhet levonást a dolgozó önkéntes felhatalmazása nélkül.
A tervezet eredetileg fenntartotta volna az ágazati érdekegyeztetésben való részvétel reprezentativitási feltételét, de ez szakszervezeti indítványra kikerült a Parlamentbe benyújtott tervezetből. Egyébiránt a munka törvénykönyve sem alkalmaz hasonló korlátozást.
A 2026/2027. tanév rendjéről szóló rendelettervezet sajátosságai
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium által társadalmi egyeztetésre bocsátott 2026/2027-es tanév rendjéről szóló rendelettervezet szerint a 2026/2027. évi tanév 2026. szeptember 1-jén indul és 2027. június 18-án zárul, összesen 180 tanítási nappal, ami egy nappal kevesebb az előző tanévhez képest. A legfontosabb időpontok:
- az első félév vége 2027. január 22.,
- az őszi szünet október 23.–november 1.,
- a téli szünet december 19.–január 3.,
- a tavaszi szünet március 25.–április 4.,
- a központi írásbeli felvételit 2027. január 23-án,
- az általános iskolai beiratkozást április 22–23-án tartják,
- az írásbeli érettségik pedig 2027. május 3-án kezdődnek.
A rendelettervezet egyik legfontosabb újdonsága, hogy szűkül az országos kompetenciamérések köre: megszűnik a digitális kultúra és a történelem mérése, a természettudományos mérés viszont megmarad. Ezzel csökken a tanulók terhelése, ugyanakkor a természettudományos mérés szakmai megalapozottsága továbbra is vitatott. A gimnáziumok nem végzős évfolyamai az érettségi írásbelik idején továbbra is digitális munkarendben tanulnak, ám a szabályozás még mindig csak a 9–11. évfolyamot nevesíti.
A tervezettel kapcsolatban a PDSZ nyilvánosságra hozta véleményét, amelyben összességében támogatja a tervezetet, de két módosítást javasol: a természettudományos mérés céljának és módszertanának felülvizsgálatát, valamint a digitális munkarend kiterjesztését minden, nem végzős gimnáziumi évfolyamra. Indoklásuk szerint az érettségiztető pedagógusok nemcsak a 9–11., hanem például nyolcosztályos gimnáziumokban az 5–8. évfolyamokon is tanítanak, így a jelenlegi szabályozás nem tükrözi az iskolák valós működését. Az erről szóló egyeztetések lapzártakor még folyamatban vannak.