A TÉR
A Magyar Közlöny 2026. évi 88. számában, 2026. július 10-én jelent meg, és július 11-én hatályba is lépett a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Puétv.) módosítása. A módosítás előzménye – amelyről már hírt adtunk – a 2026. június 5-én kihirdetett, a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének megújításáról szóló 1179/2026. (VI. 5.) kormányhatározat volt, ennek magas szintű jogszabályba történő átültetése valósult meg.
A módosítás nyomán a Puétv. 25. alcíme új 163/A. paragrafussal egészült ki, amely egy átmeneti rendelkezést emelt be a teljesítményértékelés szabályainak alkalmazásához. A jogszabály szerint a 2025/2026. tanév során a 98. § (3) bekezdése szerinti teljesítményértékelést a munkáltató nem folytatja le. A törvénymódosítás másik fontos eleme, hogy a korábbi végrehajtási jogszabályt, a pedagógusok teljesítményértékeléséről szóló 18/2024. (IV. 4.) BM-rendeletet szintén július 11-ével hatályon kívül helyezte.
Amint arra a júniusi kormánydöntés is utalt, az új oktatási kormányzat a korábban kialakított teljesítményértékelési rendszert alkalmatlannak minősítette a pedagógusok valós teljesítményének mérésére, amely jelentős adminisztrációs terhet jelentett az érintettek számára. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint a kormánydöntés senkit nem érint hátrányosan: a korábban elért teljesítményértékelési illetmények megmaradnak.
A teljesítményértékelés szabályainak hatályon kívül helyezése ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a jövőben nem kerül sor a pedagógusok teljesítményének mérésére. A jogalkotói indokolás szerint ugyanis az Országgyűlés elkötelezett a pedagógusok teljesítményértékelésének megújítása, valamint egy olyan rendszer jövőbeni kialakítása mellett, amelynek fókuszában a valós szakmai fejlődés támogatása áll. Az oktatási és gyermekügyi miniszternek – a szakmai szervezetek széles körű bevonásával – 2026. augusztus 31-éig elő kell készítenie a pedagógusok valós teljesítményének mérésére alkalmas szakmai javaslatot, és be kell mutatnia azt a Kormány részére.
Az iskolakezdési támogatás
Fontos döntés: augusztusban érkezik a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás a rászoruló tanulóknak!
Amint arról már hírt adtunk, az új Kormány 2026 májusában 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás bevezetéséről döntött. A jelenlegi kormánypárt kampányígéretei között hangsúlyos elemként jelent meg a korábban kizárólag a határon túli magyar tanulóknak járó iskolakezdési támogatáshoz hasonló rendszer bevezetése a Magyarországon élő tanulók vonatkozásában is, de utóbbi esetben rászorultsági alapon. Az új Kormány ennek az ígéretének tett eleget az iskolakezdési támogatás bevezetésével. Az intézkedés kapcsán kiemelik, hogy ma Magyarországon más jövő vár a biztonságban élő és a nehéz sorsú gyermekre. Elfogadottá vált, hogy a rászoruló gyermekek számára nincs kitörési lehetőség, sorsuk eldől azzal, hová, milyen körülmények közé születnek. Ez az utóbbi évtizedekben a mindennapok valósága lett, pedig nem természetes helyzet. A Kormány szerint egyetlen gyermek sem indulhat úgy neki az életnek, hogy nehéz körülményei miatt kisebb esélye legyen a tanulásra, az előre jutásra, a kitörésre. Ehhez kormányzati beavatkozás szükséges, amelynek első lépése az iskolakezdési támogatás bevezetése. Az ennek előkészítéséről szóló 1169/2026. (V. 26.) kormányhatározat szerint a Kormány – az esélyegyenlőség követelményének figyelembevételével – az iskolakezdés pénzügyi terheinek könnyítését szeretné elérni, ezért a pénzügyminiszternek, az oktatási és gyermekügyi miniszternek, valamint a szociális és családügyi miniszternek 2026. június 15-éig kellett javaslatot készítenie a Kormány részére. Bár lapzártakor a jogszabály még megjelenés alatt állt, a Kormány hivatalos honlapján már elérhető tájékoztató alapján minden lényeges részlet ismertté vált az augusztusban folyósítandó állami támogatásról, így ennek figyelembevételével mutatjuk be az új állami támogatást.
Mely tanulók jogosultak az iskolakezdési támogatásra?
Amint arról már szó esett, a bevezetendő iskolakezdési támogatás nem alanyi, hanem rászorultsági alapon jár az érintett tanulóknak, azaz a nehezebb anyagi helyzetben lévő családokban élő iskolás tanulókat érinti. Ebbe a jogosulti körbe tartoznak
– a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók,
– a tartósan beteg, súlyos fogyatékkal élő tanulók,
– a sajátos nevelésű igényű tanulók,
– a Dobbantó Programban vagy műhelyiskolai képzésben részt vevő tanulók,
– az egyszülős családban élő tanulók,
– az árvaellátásban részesülő tanulók, valamint
– a gyermekvédelmi intézményben vagy a nevelőszülőknél nevelkedő tanulók.
A fenti tanulói kör a Kormány számításai szerint körülbelül 400 ezer magyar tanulót érint.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult tanuló
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: gyermekvédelmi törvény) 19. §-a alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre az a gyermek jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 225 százalékát, meghatározott esetben a 245 százalékát, és a család vagyonának értéke nem lépi túl a törvényben meghatározott értéket. A tartósan beteg tanuló vagy egyedülálló szülő esetén az emelt jövedelmi értékhatár az irányadó a kedvezményre.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény alapján a tanuló jogosult
– évente kétszer pénzbeli támogatásra (6000 forint, augusztus, november),
– ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésre és – ha megfelel a törvényben foglalt feltételeknek – szünidei gyermekétkeztetésre,
– jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményekre (például: felsőoktatásba jelentkezésnél többletpontokra, kollégiumi díj alóli mentesülésre, szociális ösztöndíjra).
A kedvezményről a települési önkormányzat jegyzője dönt.
A tartósan beteg vagy súlyos fogyatékossággal élő tanuló
Magyarországon a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek az a 18 év alatti személy, aki az 5/2003. (II.19.) ESZCSM-rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, valamint gondozásra szorul. A szabályozás elsősorban a 18 év alattiakra vonatkozik, de a jogosultság bizonyos esetekben (például: továbbtanulás) a 18. életév betöltése után is fennmaradhat. A tartósan beteg vagy súlyos fogyatékossággal élő gyermek után a családok többféle ellátásra, támogatásra jogosultak, mint például: a magasabb összegű (emelt) családi pótlék, a GYOD vagy az emelt összegű családi adókedvezmény.
A tartós betegség, illetve súlyos fogyatékosság megállapításáról a szakorvos dönt.
A sajátos nevelési igényű (SNI) tanuló
A köznevelésről szóló törvény 4. § 25. pontja alapján sajátos nevelési igényű tanulónak minősül az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki
– a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos,
– több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
– autizmusspektrum-zavarral vagy
– egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.
A Dobbantó Programban vagy műhelyiskolai képzésben résztvevő tanuló
A Dobbantó Program célja, hogy az oktatás vagy a munka világába (vissza)vezető, lehetőséget biztosítson azok számára, akik a hagyományos keretek között nem tudták elvégezni az általános iskolát. A Dobbantó Program néhány hónap alatt felkészíti őket a műhelyiskolába történő továbblépésre. A programban az a fiatal vagy felnőtt vehet részt, aki
– a megelőző tanév végéig a 15. életévét betöltötte, és
– alapfokú végzettséggel nem rendelkezik.
A műhelyiskolai képzésben részt vevők oktatása nem iskolai, tantermi keretek között, hanem gyakorlati helyszínen zajlik, egy mester és egy pedagógiai mentor által támogatva. A műhelyiskolában részszakmát szerezhetnek a tanulók. Műhelyiskolában az folytathat tanulmányokat, aki
– alapfokú végzettséggel nem rendelkezik, és
– a szakképző iskola Dobbantó Programját elvégezte, vagy
– kizárólag alapfokú végzettséggel rendelkezik, és
– a 16. életévét betöltötte.
Az egyszülős család
Az egyszülős családokban a szülő a gyermekét (gyermekeit) egyedül neveli, nincs házastársa, élettársa. Egyedülállónak minősül, aki hajadon vagy nőtlen, elvált vagy özvegy, illetve bizonyos esetekben akkor is, ha házassága még fennáll, de házastársától hivatalosan külön él.
Érdemes tudni, hogy a különböző támogatások szempontjából ettől eltérő élethelyzetekben is számíthat egy szülő egyedülállónak, például a családi pótlék esetén.
A gyermekvédelmi intézményben vagy nevelőszülőknél élő tanuló
A gyermekvédelmi törvény 57. §-a szerint a gyermekotthon otthont nyújtó ellátást biztosít annak az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett tanulónak, akit nem nevelőszülőnél helyeztek el. A nevelőszülő saját háztartásában neveli a nála ideiglenesen elhelyezett vagy átmeneti, illetve tartós nevelésbe vett gyermeket.
Kell-e külön igényelni a támogatást?
Az iskolakezdési támogatást nem kell külön igényelni, azt olyan, már létező jogosultságokhoz kötötték, amelyeknél az állam korábban már megállapította a rászorultságot. Ebből adódóan az érintett tanulók automatikusan, az állami nyilvántartásokban szereplő adataik alapján jogosultak az iskolakezdési támogatásra.
Hogyan állapítja meg a jogosultságot a Magyar Államkincstár?
A jogosultságot a Magyar Államkincstár állapítja meg alapvetően
– az iskoláztatási vagy nevelési támogatásra való jogosultság (családi pótlék),
– az árvaellátásra való jogosultság vagy
– a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultság alapján.
Fontos azonban, hogy a jogosultságnak 2026 augusztusában fenn kell állnia. Mindezek alapján tehát iskolakezdési támogatásra jogosult a családok támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Cst.) 7. és 8. §-a szerinti Magyarországon élő és tartózkodó személy,
– a köznevelésről szóló törvény, valamint a szakképzésről szóló törvény szerinti sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló után, akire tekintettel a tárgyév (azaz a 2026. év) augusztusában, a tárgyhónapra tekintettel a Cst. szerint iskoláztatási támogatást, vagy – ha a tárgyévben kezdi meg a köznevelési vagy szakképző intézményben az első évfolyamot – nevelési ellátást folyósítanak,
– a Dobbantó Programban vagy műhelyiskola-képzésben részt vevő tanuló után, akire tekintettel a tárgyév augusztusában, a tárgyhónapra tekintettel a Cst. szerint iskoláztatási támogatást folyósítanak,
– az után a gyermek, tanuló után, akire tekintettel a tárgyév augusztusában, a tárgyhónapra tekintettel a Cst. 4. § a) pontja vagy 12. § (3) bekezdése alapján folyósítanak iskoláztatási támogatást, vagy – ha a tárgyévben kezdi meg a köznevelési vagy szakképző intézményben az első évfolyamot – nevelési ellátást folyósítanak,
– az után a gyermek, tanuló után, akire tekintettel a tárgyév augusztusában, a tárgyhónapra tekintettel a Cst. szerint magasabb összegű iskoláztatási támogatást, vagy – ha a tárgyévben kezdi meg a köznevelési vagy szakképző intézményben az első évfolyamot – magasabb összegű nevelési ellátást folyósítanak,
– az után a gyermek, tanuló után, akire tekintettel a tárgyév augusztusában, a tárgyhónapra tekintettel a Cst. szerint iskoláztatási támogatást, vagy – ha a tárgyévben kezdi meg a köznevelési vagy szakképző intézményben az első évfolyamot – nevelési ellátást folyósítanak, és a tárgyév augusztus 1-jén a gyermekvédelmi törvény szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult,
– az után a gyermek, tanuló után, akire tekintettel a tárgyév augusztusában a tárgyhónapra tekintettel a Cst. 11. § (1) bekezdés j) pontja szerint megállapított iskoláztatási támogatást, vagy – ha a tárgyévben kezdi meg a köznevelési vagy szakképző intézményben az első évfolyamot – nevelési ellátást folyósítanak, valamint
– az után az árvaellátásban részesülő gyermek, tanuló után, akire tekintettel a tárgyév augusztusában a tárgyhónapra tekintettel iskoláztatási támogatást, vagy – ha a tárgyévben kezdi meg a köznevelési vagy szakképző intézményben az első évfolyamot – nevelési ellátást folyósítanak.
Milyen mértékű támogatást kapnak a jogosultak?
Az iskolakezdési támogatás mértéke 100 ezer forint tanulónként.
A támogatást hogyan és mikor kapják meg az érintettek?
Az iskolakezdési támogatás két részletben érkezik:
– az első 50 ezer forintot a Magyar Államkincstár folyósítja még a 2026. szeptember 1-jei tanévkezdés előtt, legkésőbb 2026. augusztus 24-ig,
– a második 50 ezer forintot november 30-ig kapják a családok utalvány formájában, amit csak a tanulók iskoláztatására lehet felhasználni. Az utalványra vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza majd.
Fontos tudnivaló, hogy ugyanaz után a gyermek, tanuló után járó iskolakezdési támogatás alapesetben csak egy jogosultat illet meg. Ha azonban a tanulót a – közös szülői felügyeletet gyakorló – külön élő szülők felváltva, azonos időtartamban nevelik és gondozzák, az iskolakezdési támogatásra 50–50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult.
Terheli-e valamilyen adó a támogatást?
Fontos tudnivaló, hogy az iskoláztatási támogatás teljes összege adómentes, és nem vonható végrehajtás alá sem.